A reptérvásárlás tizedére már megtalálta a pénzt a kormány
Kiszáll az állam az Erste-csoport magyarországi leányvállalatából, 125 százalékos nyereséget elkönyvelve a 15 százalékos tulajdonrész értéknövekedésének révén. Az eladásból befolyt összeget a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér vásárlására használhatja kormány, a tranzakcióra nem a szorult költségvetési helyzet miatt került sor a szakállamtitkár szerint.
Miért fontos ez? A ferihegyi repülőteret működtető Budapest Airport Zrt. becsült értéke 1500 milliárd forint, az állam ebben a vállalatban akar 51 százalékos tulajdonrészt megszerezni. Eközben az idei költségvetési hiánycélt már kétszer is megemelte a kormány és elköltött már 660 milliárd forintot a Vodafone megvásárlására az év elején.
Számokban: pénzügyileg sikeres befektetés volt az állam számára a tulajdonszerzés az Erste Bank Hungary Zrt.-ben, 2016-ban ugyanis 38,9 milliárd forint volt a vételár, míg a mostani eladási ár 87,5 milliárd forint. Az osztalékfizetések révén ráadásul további mintegy 20 milliárd forint is megillette az elmúlt években az államot.
- Nagyjából 765 milliárd forint lehet a repülőtérvásárlás során államivá váló tulajdonrész értéke. Ennek az összegnek valamivel több, mint egytizedét fedezheti az Erste-részesedés eladása, amit a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. révén birtokolt a magyar állam.
Tágabb kontextus: Az államtól nem idegen a banki és pénzügyi szektor, az Erste mellett az MBH-ban is van 30,35 százalék tulajdonrésze. Az államnak a biztosítási szektorban is jelentős felvásárlási törekvései vannak, a kormány a többségi, több mint 50 százalékos hazai tulajdonhányad elérését célozta meg a biztosítók piacán.
Mi várható? Magyarország részben a nem stratégiai eszközeinek eladásával oldaná meg a budapesti repülőtér megvásárlásának finanszírozását, mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter október elején. Ekkor még nem volt szó konkrét tranzakciókról, de az Erste-részesedés eladása vélhetően ide tartozik kérdéses, hogy folytatódik-e az eladások sora, és ha igen, mivel.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
