Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2023. január 3. 17:17 Közélet, Pénz

Kell még vennie néhány biztosítót a kormánynak, ha el akarja érni a célját

November végén közölte Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, hogy a kormány a biztosítási szektorban is fokozná jelenlétét, majd közvetlenül karácsony előtt kiderült, hogy ez többek között a Posta Biztosító megvásárlásával történik meg. A biztosítótársaság tulajdonszerkezetében 66,9 százalékos üzletrésszel van jelen a HDI International AG, ezt az üzletrészt veszi meg az állam nevében az általa teljes mértékben birtokolt Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. várhatóan 2023 első felében.

A Posta Biztosító – pontosabban a Magyar Posta Biztosító Zrt. és Magyar Posta Életbiztosító Zrt. – 2003 óta működik, és a már említett német biztosító mellett 33,1 százalékos arányban az állami tulajdonú Magyar Posta Zrt. birtokában van. A termékeit jórészt a postai hálózaton keresztül értékesítő társaság az élet-, az utas-, a gépjármű-, a lakás- és a nyugdíj-biztosítás területein is jelen van, a profitot tekintve a hatodik legsikeresebb szereplő a magyar piacon.

Az akvizíció nem előzmények nélküli, ugyanis 2021-ben – szintén épp karácsony előtt – derült ki, hogy a magyar állam 45 százalékos részesedést szerez az Aegon és az Union biztosítókban. Mindez akkor sem számított meglepetésnek, ugyanis az eredetileg csak az Uniont birtokló Vienna Insurance Group (VIG) 2020 novemberében megállapodott a holland Aegonnal többek között a magyarországi üzletágának megvásárlásáról, a tranzakciót azonban a Belügyminisztérium 2021 áprilisában megvétózta. A tiltást egy olyan kormányrendelet tette lehetővé, amely

épp egy nappal az Aegon-VIG tranzakció előtt lépett hatályba,

és egyrészt kiterjesztette a külföldiek tulajdonszerzéseit övező szigorú ellenőrzéseket az uniós befektetőkre, másrészt a biztosítást is felsorolta a nemzetbiztonságilag kritikus tevékenységek között, például a fegyvergyártás és a gáztárolás mellett.

A vétó körülményeit az Európai Bizottság is vizsgálni kezdte, ám 2021 végére megállapodás született a VIG és a kormány között: ennek értelmében szerezte meg szintén a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. a VIG magyarországi vállalatainak 45 százalékos tulajdonrészét 124 milliárd forintért, miközben az osztrák fél megtarthatta az ellenőrző befolyás és az operatív vezetés jogköreit.

A magyar VIG társaságokban és a Posta Biztosítóban történő tulajdonszerzéssel a magyar állam a piac jókora részére lehet hatással. Az Aegon és az Union díjbevételei az ágazat forgalmának 19 százalékát tették ki 2021 végén, amihez az – életbiztosítási szegmensben egyébként piacvezető – Posta Biztosító bevételét hozzáadva 28 százalékra nő az állami befolyású vállalatcsoport részesedése a piacon, igaz, az egy-másfél évvel ezelőtti adatok alapján. 

A későbbi helyzet latolgatásakor érdemes figyelembe venni, hogy a Posta Biztosító díjbevétele 2020 és 2021 utolsó negyedévei között 23 százalékkal emelkedett, míg az ágazat átlagosan csak 11 százalékos növekedést produkált. 2022-ben azonban az aszálykárok, a kárinfláció és az ágazatra nyáron kivetett különadó miatt a harmadik negyedévben már veszteséget könyveltek el a biztosítók, amire 2012 óta nem volt példa – az extra adóterhet ráadásul szintén épp karácsony előtt emelte a kormány közel a duplájára.

Az állami tulajdonszerzés a biztosítók körében akár tovább is folytatódhat. Tavaly nyáron Nagy Márton a nemzeti biztosítási stratégiáért és egyes pénzügyi szolgáltatásokért felelős miniszteri biztost nevezett ki Kovács Zsolt személyében, aki egy hónapja elmondta, hogy a kormány a többségi, 

több mint 50 százalékos hazai tulajdonhányad elérését célozta meg a biztosítók piacán.

Milyen közel van ez a cél? Ezt számolgatva nagyon nem mindegy, hogy az Aegont és az Uniont magyarnak tekinthetjük-e a 45 százalékos állami tulajdon okán. Ha igen, akkor a hazai arány – a CIG-et és a Wáberert is figyelembe véve – 32 százalékos. Ha nem – hiszen a 45 százalék csak kisebbségi tulajdon, és a menedzsmentjogok sem magyar szereplőnél vannak -, akkor viszont csak 13 százalék a hazai tulajdonosi hányad a szektorban (mindegyik esetben már a Posta Biztosítót is magyarként számításba véve).

Ugyanakkor Kovács Zsolt szerint „akadnak” a magyar biztosítói szektor elhagyását fontolgató cégtulajdonosok a fentebb már részletezett piaci körülmények miatt. A felvásárlási törekvésnek további súlyt ad, hogy egy Orbán Viktor által jegyzett kormánydöntés nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítette az állami tulajdonszerzést a Posta Biztosítóban, így a Gazdasági Versenyhivatal nem vizsgálhatja az ügyletet, ahogy például a Vodafone és a Digi 4iG általi felvásárlása sem kerülhetett a hatóság elé.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNincs értelme a magyar Vodafone-t felvásárolni, ha csak a számokat nézzükBiztos, hogy sok mindent nem látunk a NER szándékaiból, mert pusztán üzleti alapon ez így nem áll meg, legalábbis az elérhető legfrissebb számok alapján.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKözel 2000 milliárd forintért vásárolt már cégeket az Orbán-kormányNémelyik jól teljesít, más csődbe ment, és van olyan is, amely már Mészáros Lőrincé. De alapvetően csak puffadt és puffadt az állam az utóbbi években.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Pénz állami cégvásárlások biztosítók felvásárlás Magyar Posta Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Stubnya Bence
2024. június 21. 08:59 Közélet, Világ

Egyre messzebb kerül Európa a saját akkuipar kiépítésétől

A kínai versenytársak és az amerikai állami támogatások miatt szenvednek az európai szereplők, megrendeléseket buknak és beruházásokat halasztanak el.

Stubnya Bence
2024. június 20. 13:50 Élet, Közélet

Cserben hagyják Nagy Mártont a nagy állampapírkamatokat bezsebelő magyarok

Idén a lakosság egy része jelentős kamatjövedelemhez jut állampapírok után, de a többségük nem költeni akar belőle, ahogy a kormány szeretné, hanem újra befektetné.

Torontáli Zoltán
2024. június 19. 06:00 Élet, Közélet

Inkasszóval és késlekedéssel szorítja a pénzügyi hurkot Budapesten a kormány

Eddig 30 milliárd forintot inkasszált a kincstár az állammal perben álló fővárostól, amely a neki járó uniós pénzek jelentős részéhez azért nem jut hozzá, mert a pályázatokat nem írták ki.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. június 20. 05:05 Pénz, Vállalat

Miért emelik a cégek az áraikat a várható idei infláció többszörösével?

A béremelésekhez és a verseny hiányához is köze van annak, hogy néhány szolgáltató szektorban a tavalyi inflációt közelítő mértékben emelték idén az árakat.

Mészáros R. Tamás
2024. június 19. 05:03 Közélet

Az EU-csatlakozás korunk legnagyobb gazdasági csodája

A 2004-es bővítés globális összevetésben is példátlan felzárkózást hozott a térségünkben. Egy erről szóló friss tanulmány a magyar gazdaságpolitikát és az ukrán csatlakozásról szóló vitákat is más megvilágításba helyezi.

Torontáli Zoltán
2024. június 18. 16:30 Tech, Vállalat

Közép-kelet-európai versenytársak szorítják ki a magyar tőkét a magyar e-kereskedelemből

A Foxpost eladása újabb jele annak, hogy a régióban hosszabb távon a magyar cégek nem rúgnak labdába.