A tavaly Európában megvalósuló kínai beruházások 20 százalékát tették ki a magyarországiak, felvásárlások helyett egyre több az akkuipari zöldmezős projekt.
Biztosítótársaságokban szerzett üzletrészekkel lepte meg magát az állam az elmúlt két karácsony során, ami az idén is megismétlődhet, mivel a felvásárlásoknak valószínűleg még nincs vége.
Első ránézésre is nehezen érthető, miért két NER-céggel karöltve venné meg a Mol az Alteo energetikai vállalatot. Úgy tudjuk, nem is ez volt az eredeti elképzelés.
Miközben a brit versenyhivatal lenullázta a Meta egyik felvásárlását, az EU két új szabályozást is bevethet a legnagyobb technológiai cégekkel szemben.
Biztos, hogy sok mindent nem látunk a NER szándékaiból, mert pusztán üzleti alapon ez így nem áll meg, legalábbis az elérhető legfrissebb számok alapján.
Elon Musk a Twitter kapujában áll, és ha sikerül megvennie, akkor azt ígéri, hogy sok mindent a saját szája íze szerint alakít át.
Az indiai HCL Technologies felvásárolja a magyar Starschemát, amely különféle adatfeldolgozási szolgáltatásokat nyújt, és partnerei között több is megtalálható a világ legnagyobb forgalmú cégei közül.
Általában nagyon szoktak vigyázni, nehogy kipattintsák a pánikszerű vásárlások szikráját, a kínai gazdasági minisztériumban viszont úgy gondolták, nem árt a jó tanács.
Az Auchan kisebbségi része nem elég a piac többségének magyar kézbe kerüléséhez, de úgy tudjuk, a másik kettőről is tárgyalnak.
Eddig fordítva ültünk a lovon, ha azt hittük, hogy az EasyJet sima nyertese lehet a járvány utáni kilábalásnak.