Az Európai Unió azon dolgozott az elmúlt időszakban, hogyan szabályozza a digitális nagyvállalatokat, és a munka eredményeképpen november 1-jén életbe lépnek a nagy online kapuőr platformokra vonatkozó szabályozás, a Digital Markets Act legelső intézkedései. Közben a Brexittel az EU-s közös versenypolitikáról is leváló Nagy-Britannia nemrég meghozta a világ első jogerős ítéletét, amely egy „big tech” céget, a Metát egy korábbi felvásárlás visszafordítására kényszerítette.
A Meta (akkor még Facebook) 2020-ban jelentette be a Giphy nevű gif-, azaz vicces rövid mozgókép-szolgáltató megvásárlását, 400 millió dolláros áron. Az indokaik közt szerepelt, hogy a Giphy gifjei több mint felének felhasználása már korábban is a Meta platformjain (Facebook, Instagram és WhatsApp) történt.
2020 júniusában azonban már figyelmeztette a Metát az angol versenyhivatal (Competitions and Market Authority, CMA), hogy vizsgálja az üzletet. Tavaly októberben meg is büntette a CMA a Metát információ-visszatartás miatt 70 millió dollárra, a 2021 novemberében meghozott ítélete pedig elmarasztaló volt, a Metát a Giphy eladására kötelezte; a Meta azonban fellebbezett.
A CMA indokai többrétűek voltak. Az egyik, hogy a Meta a Giphy birtokában megakadályozhatná a nem a tulajdonában lévő közösségi média platformoknak – például a TikToknak, a Snapchatnek vagy a Twitternek -, hogy használják a Giphy gifjeit, vagy több felhasználói adatot kérhetne ezen platformoktól a gifek használatáért cserébe. A versenyhivatal pedig úgy látta, hogy a gifek önmagukban befolyásolják, hogy a felhasználók mely platformokat használják, mert havonta több milliárdszor keresnek rá gifekre, így ez versenyhátrányt jelenthetne a többi közösségi média vállalatnak.
A másik indok izgalmasabb, és nem is közvetlenül a gifek piacát, hanem a hirdetéseket érintette. Felvásárlása előtt a Giphy próbálkozott azzal, hogy belépjen a hirdetési piacra, például a Dunkin’ Donuts és a Pepsi gifekkel hirdette magát az Egyesült Államokban. Bár ez az üzletág nem termelt még profitot, a versenyhivatal szerint a felvásárlás azzal járt, hogy a Meta bekebelezte egy feltörekvő, innovatív versenytársát, akinek jövőbeli sikere esetén a Meta részesedése a reklámpiacból csökkenhetett volna.
Jelenleg a tech-világban nagyon gyakoriak azok a felvásárlások, amikor kis, sokszor még nem nyereséges innovatív cégeket vesznek meg már régóta a piacon lévő nagyvállalatok. Néha azért, hogy a technológiájukat beépítve fejlődjenek, de néha csak azért, hogy a versenyt megszüntessék, a technológiailag újító céget bezárják, és a saját termékük fejlesztése nélkül tartsák meg piaci részesedésüket. Az utóbbi típusú üzletek egyértelműen rosszat tesznek a gazdaságnak, hiszen visszaszorítják az innovációt, ezért a versenyhatóságok figyelmének középpontjába kerültek az utóbbi időben.
A Meta elfogadta a döntést, el fogja adni a Giphyt egy versenyszempontból nem kifogásolható vevőnek. Nyilatkozatában a Meta megemlítette, hogy a továbbiakban is keresni fogja a szolgáltatásbővítési lehetőségeket, és úgy látja, hogy a felvásárlás a brit felhasználók érdekét szolgálta volna. Hasonló nyilatkozatot tett egy szabadpiac-párti, jobboldali think tank, az Institute for Economic Affair egyik igazgatója is, aki odáig ment, hogy a döntés Nagy-Britannia egészében lassíthatja a gazdasági növekedést és innovációt. Érvelésük szerint visszavetheti a startup-alapítási kedvet, hogy mostantól az alapítók kevésbé számíthatnak nagy tőkeerős cégek felvásárlására a szigorúbb versenyhatósági szabályozás miatt.
Bár ez a narratíva a Metának kedvező, valószínű ugyanakkor, hogy a döntés a digitális piaci versenynek végső soron jót fog tenni, hiszen a britek a közösségi médiafelületeken eltöltött idejük 73 százalékában eddig is valamelyik Meta-tulajdonú platformot használták.
A CMA valószínűleg precendenst akart teremteni a korábbiaknál szigorúbb döntésével, és ezt már nem szerette volna tovább halogatni, ugyanis nemrég alakult meg a jelenleg a CMA részeként működő, de a tervek szerint később különálló hatósággá növő Digital Markets Unit, amely a digitális piac ügyeit fogja vizsgálni. Elképzelhető, hogy a versenyszabályozó hivatalok már megbánták, hogy megengedték a Metának az Instagram és a WhatsApp – két nagyon közeli versenytárs – felvásárlását, és ezért is voltak most szigorúak a Meta Giphy-vel kötött megállapodása kapcsán. Abban mindenki egyetért, hogy döntésével a CMA nagy lépést tett egy új versenypolitikai gyakorlat kialakításának irányába, ami azért is fontos, mert a hivatalnak jelenleg is több nyitott ügye van digitális cégekkel – például a Microsofttal és az Amazonnal – szemben.
Az Európai Unió pedig két új szabályozást is bevethet a legnagyobb technológiai cégekkel szemben. Az egyik a már említett, október 12-én megjelent Digital Markets Act, amely többek közt arról rendelkezik, hogy a nagy online kapuőr platformoknak meg kell osztaniuk a használat által keletkezett adatokat a felhasználó céggel. Ez azt jelenti, hogy ha egy helyi kisvállalkozás a Metán fizetett hirdetést ad fel, a hirdetés következtében keletkezett adatokat a Metának meg kell osztania a kisvállalkozással is – eddig a Meta ezeket az információkat megőrizte, ezek segítségével javított az algoritmusán, a hirdetésért fizető vállalatnak azonban nem adta át. Ezen kívül a kapuőr platformok nem részesíthetik tisztességtelen előnyben saját termékeiket a hirdetések közt, vagy azon cégek hirdetéseit, akik egyébként a kapuőr platform más termékeit használják. Amennyiben a nagy kapuőr platformok nem tartják be a szabályokat, komoly, akár az éves forgalmuk 10 százalékát is kitevő büntetésre számíthatnak a későbbiekben.
A másik szabály a szintén októberben elfogadott Digital Services Act, amelynek célja az illegális tartalmak szűrése, és ezt az EU-ban legalább havi 45 millió felhasználóval rendelkező közvetítő platformok (például online piacterek, közösségi platformok) szabályozásának szigorításával érné el. A DSA erősítené az átláthatósági kritériumokat a platformok által használt algoritmusokat illetően, valamint az eddigieknél erősebben és egységesen követelné meg az illegális tartalmak kiszűrését – bár nem szüntetné meg azt a kritériumot, hogy a közvetítő platformoknak csak akkor kötelességük az illegális tartalom eltávolítása, ha tudomásukra jutott, hogy az illegális, azaz továbbra is csak úgynevezett feltételes, nem abszolút felelősségük van az ilyen tartalmak moderálásában.
Mindezekkel úgy tűnik, Európa komolyan gondolja a digitális piac szabályozását és ezáltal a verseny erősítését az óriáscégek jelenlétével jellemezhető piacon is.
Tech
Egyre többen látják pesszimistán a mesterséges intelligencia jövőjét
Energiaigényes infrastruktúra, kis haszon nagy költségek mellett, a dotkomhoz hasonló piaci buborék: egyre több a borúlátó elemzés az elmúlt másfél év slágertechnológiájáról.
Jobban megéri elektromos autóval a napelemes program, amelyre 32 ezren jelentkeztek?
Ha már úgyis lesz kedvezményes árú napelem a tetőn, érdemes e-autót tölteni vele? Éjszakai műszakban dolgozóknak és benzint kiváltóknak biztos, egyébként nem annyira.
Magyar cég dobta piacra a világ első teljes körű kvantumtitkosítási megoldását
A kvantumszámítógépek elavulttá teszik a mai titkosításokat, de van már olyan megoldás, amely szövegek és fájlok mellett a hang- és konferenciahívásokat is védi.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
