Miközben Európa épp elfordul tőle, Magyarországra ömlik a kínai tőke
Miközben egész Európa elfordul a kínai befektetésektől, Magyarországra ömlik a kínai tőke: a tavaly Európában megvalósuló kínai beruházások 20 százalékát tették ki a magyarországiak.
- 2013 óta nem jött olyan kevés kínai befektetés Európába, mint tavaly, amihez jelentősen hozzájárult, hogy 16 tervezett technológiai és infrastukturális projektből 10-et megfúrtak különféle európai szabályozók.
A zöld utat kapó beruházások 88 százaléka négy országban (Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Magyarország) valósulhat meg – derül ki a Rhodium Group és a Merics kutatásából, amelyről a Portfolio is beszámolt.
Előzmények: Az elmúlt két évtizedben jelentősen felfutottak a kínai befektetések Európában, a legnagyobb mértékben a fent említett három nyugat-európai országban.
- A korábban domináns vállalati felvásárlásokhoz képest 2022-ben először kerültek többségbe a kínai cégeknek szabályozási szempontból is egyszerűbb zöldmezős beruházások.
- A magyarországi felfutás azért is látványos, mert 2017 és 2021 között az összes kínai befektetés kevesebb mint 1 százaléka érkezett hazánkba.
Alulnézet: Tavaly csak egyetlen felvásárlás értéke haladta meg az egymilliárd eurót (a kínai Tencent vette meg a brit Sumo Digital nevű videojátékfejlesztő céget).
- Közben az akkuipari zöldmezős beruházások nagyon jelentőssé váltak, mint amilyen a már előkészítés alatt álló CATL- vagy a napokban bejelentett Eve Power-beruházás Debrecenben.
Felülnézet: Az Európán belüli kínai befektetések jelentősen koncentrálódnak néhány országban és iparágban, Magyarország érintettsége miatt pedig tovább növekedhet az ország járműipari és kínai kitettsége.
Mi következik? Az elemzés szerint idén valamelyest újra növekedhet a kínai beruházások nagysága Európában, de az nem valószínű, hogy visszaáll a 2010-es évek közepén tapasztalt szintre.
- Eközben az európai szabályozók keményebb fellépésére lehet számítani, különösen a geopolitikai szempontból érzékenyebb technológiákat érintő felvásárlásoknál – idézi a jelentést a Financial Times.
Vállalat
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
Magyar olajellátás: „ha Al Caponéval üzletelsz, legyen B-terved”
Nagyobb a füstje, mint a lángja a Lukoil-ügynek: nem valószínű, hogy az orosz olajipari cég ukrajnai szankcionálása komoly gondokat okozna a hazai energiaellátásban.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
