Katar segítségével venné vissza a magánkézben lévő Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret Orbán Viktor – a magyar kormányfő erről Katarban beszélt ezen a héten.
Katar az utóbbi időben kiemelt figyelmet kapott a kormánytól, cserébe kiemelt figyelmet is adott a magyaroknak – a nemrég megválasztott miniszterelnök öt perccel a kinevezése után már Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert fogadta.
A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér visszaszerzése már évek óta téma, 2021-ben 4,4 milliárd eurós vételárról volt már szó, ugyanakkor a Bloomberg emlékezetett arra, hogy a 2022-es választások előtti rekord költekezés, a gazdasági válság együtt alaposan megtépázták az államkasszát, ráadásul még így is belevágtak olyan projekt támogatásába, mint a Vodafone felvásárlása, így muszáj külső befektetőhöz fordulnia a kormánynak, ha a repteret is akarja.
Katarnak nem lenne ismeretlen a terep: részesedésük van a londoni Heathrow reptérben, a British Airways-ben, és egy hárommilliárd dolláros befektetés részeként megszerezték maguknak Pakisztánban az Iszlámábád Nemzetközi Repülőtér üzemeltetési jogait is. Légitársaságuk, a Qatar Airways évek óta folyamatosan elviszi a legjobb légitársaságnak járó elismeréseket.
Katar az Öböl-menti országok egyik legbefolyásosabb tagja, és egyre több európai érdekeltsége van. Bár már a 2022-es focivébé miatti beruházások is megtolták a gazdaságot, az orosz-ukrán háború miatt elszálló nyersanyagárak az egekbe röpítették az ország bevételeit: a gázexport 132 milliárd dollárt hozott, ezzel Katar a világ leggazdagabb országai közé került, az egy főre jutó GDP 84 ezer dollár.
A húsz éve még szinte ismeretlen Katar másfél évtizede odafigyel arra, hogy az ország kőolaj-és földgáz-értékesítésből származó bevételeit okosan fektesse be, külpolitikai érdekeinek megfelelően – 2005-ben létrehoztak egy befektetési alapot (Quatar Investment Authority), melynek több leányvállalata*Qatar Holding, Qatar Sports Investment, Katara hospitality, Kasada Capital Qatari Diar van, és mindegyik szerv az Al Thani családhoz, az ország uralkodó házához köthető.
Az ország most éppen a pénzügyi válságban lévő Egyiptom megsegítésére készül, ám a korábbiakkal ellentétben ez már nem önzetlen támogatást jelentene, hanem befektetéseket, vállalatok felvásárlását a turisztikai és telekommunikációs szektorban, valamint a feldolgozóiparban.
Monopoly IRL
A katari befektetések között sportklubok, repterek, kikötők, bankok és autógyártók is megtalálhatóak. Az ország külföldi tőkebefektetéseinek első célpontja az Egyesült Királyság volt, 40 milliárd dollár vándorolt át a csatornán túlra luxusingatlanokba, ötcsillagos hotelekbe, a híres Harrods áruházláncba, a Canary Wharf pénzügyi központjába vagy a szó szerint is kimagasló Shardba, amely London jelenleg legmagasabb épülete – a monstrum 95 százalékban a katari állam tulajdona. A szédítő tempójú felvásárlási hadjáratnak köszönhetően az ország a tizedik legtöbb ingatlannal rendelkező entitás Nagy-Britanniában, összesen a Hyde Park területének másfélszeresét kitevő négyzetméterről írt a Guardian.
A The Shard tornyának csúcsa. / Kép: TheViewFromTheShard.com
Franciaország és Németország is gazdagon részesült a katari tőkéből. Párizsban luxusingatlanok (melyek értékesítése esetén adómentességet is kaptak a francia államtól, komoly elégedetlenséget kiváltva ezzel a franciák között), médiacégek mellett olajvállalat, légi ipari szereplő, atomenergiával foglalkozó cég, továbbá a Paris Saint-Germain (PSG) futballklub is a katariakhoz került.
A német ipar egyik zászlóshajója, a Volkswagen-csoport szintén jelentős befektetést kapott Katartól, de beszálltak a Siemensbe, a Hapag-Lloyd szállítóvállalatba, a Hochtief nevű építőipari cégbe is, és a pénzügyi szektor sem maradt érintetlen, mert a Deutsche Bankban is részesedést vásároltak. Nemrég aláírtak egy stratégiai szerződést is, melynek értelmében 2026-tól kezdődően Katar 15 éven keresztül fog cseppfolyósított földgázt (LNG) szállítani a németeknek.
LNG és korrupció
Míg az oroszoktól vezetéken érkező gáz Európa átlagát tekintve a tagországok energiaigényének már csak alig 10 százalékát elégítette ki a 2022-23-as fűtési szezonban, a cseppfolyós földgáz szerepe látványosan kilőtt, a régió energiaigényének egyharmadát ezzel fedezték a tél során. Az Egyesült Államokból 30 százalékkal több LNG érkezett, bebetonozva ezzel az első helyet az Európába exportáló országok közül, a második helyre pedig Katar csúszott be, 15 százalékos növekedéssel.
Ennek ellenére az utóbbi hónapokban Katar európai megítélését erősen beárnyékolta az utóbbi évtizedek egyik leghangosabb uniós botránya: vezető európai döntéshozók éveken át kenőpénzeket és ajándékokat fogadhattak el, hogy Katart jobb színben tüntessék fel. A magyar kormánymédia így furcsa helyzetben találta magát: csámcsoghat a brüsszeli bürokraták morális feddhetőségén, ugyanakkor a másik bűnrészes az az ország, akivel Orbán épp nagyra törő közös projekteket kovácsol – a miniszterelnök videós beszámolója alapján nemcsak reptérfejlesztésre, hanem a telekommunikációs iparba és a mezőgazdaságba is juthat katari tőke.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
