Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2017. december 4. 07:16 Állam

Hatvan százalékon áll Orbán Viktor nagy munkahelyes ígérete

Orbán Viktor 2010-ben egymillió új, adózó munkahelyet ígért tíz év alatt, amit a vállalkozások hoznak létre. Hét és fél évvel a második Orbán-kormány megválasztása után a projekt kevesebb mint 60 százalékon áll. Még bő 400 ezer piaci állásnak kéne létrejönnie a következő két és fél évben ahhoz, hogy megvalósuljon a bátor elképzelés, de ilyen munkaerőhiány közepette ez nehéz lesz.

A NER-világot megalapozó programban is rögzítették, hogy egymillió piaci álláshelyről szól az ígéret. Ehhez képest a miniszterelnök és a kormányzat narratívája ezt az apró részletet mostanában nem szokta figyelembe venni, simán beleszámolják a közmunkásokat és a külföldre ingázó dolgozókat is az eddigi eredményekbe.

A magyarországi elsődleges munkaerőpiacon (tehát közmunkások és külföldön dolgozók nélkül) 2010 első negyedéve és 2017 harmadik negyedéve között 574 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma. Az idő háromnegyede letelt, tehát két és fél év maradt arra, hogy még 426 ezer új piaci állás létrejöjjön.

 

Ez nem csak azért tűnik nehezen megvalósíthatónak, mert sokkal gyorsabban kéne bővülnie a piaci foglalkoztatottságnak, mint eddig, hanem azért is, mert már alig van olyan szabad, bevonható munkaerő, akit a versenyszektor felszívhatna.

Bár a munkaerő-tartalékba (munkanélküliek, közmunkások, dolgozni vágyó inaktívak) még körülbelül 630 ezer ember tartozik, felük alacsonyan képzett, aki kevesebb mint nyolc általánossal, nyolc általánossal vagy legfeljebb érettségit nem adó szakiskolai képesítéssel rendelkezik. Vagyis sokuk nehezen vonható be a foglalkoztatásba anélkül, hogy valamilyen képzésben részesülnének. Ez pedig egyrészt időbe, másrészt pénzbe is kerül.

 

A gazdaságilag inaktív népességen belül még talán van mozgósítható munkaerő-tartalék, különösen a fiatal és nyugdíjhoz közeledő korosztályban, ám a munkaerő-felmérés azt mutatja, hogy a 15-64 éves inaktívak 87 százaléka nem is szeretne munkát vállalni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA nem dolgozók döntő többsége nem is akar dolgozniEgyszerűen nem elég képzett és egészséges a magyar munkaerő maradéka, ezért olyan nehéz növelni az aktivitási arányt.

Ha tömegesen már nem is tud újabb tömegeket felszívni a piac a munkaerő-tartalékból, van más lehetőség is arra, hogy új piaci állások jöjjenek létre. Ez a közszféra karcsúsítása lenne. Ugyan a kormánynak volt olyan ötlete, hogy az állami intézményrendszer racionalizálásával párhuzamosan 150 ezer költségvetési dolgozót átterel a versenyszektorba, Csepreghy Nándor miniszterhelyettes ősszel elismerte, hogy ez a bürokráciacsökkentés elbukott. Ez az ügy most lekerült a kormány napirendjéről, talán az országgyűlési választások közeledése miatt.

Bár az egymilliós cél nehezen teljesülhet 2020-ig, a közel 600 ezer új piaci állás így sem kevés. Ám azt tudni kell, hogy a 2010-es kormányváltáskor a munkaerőpiac épp a válság abszolút mélypontján volt. 2008 közepe és 2010 eleje között nagyjából 180-200 ezer embernek szűnt meg az állása Magyarországon. A 2010 óta elért eredményekbe tehát az is beletartozik, hogy a gazdaság fokozatos talpra állásának hatására a korábban már létező, de a válság hatására megszűnt munkahelyek újra létrejöttek, az emberek újra munkába álltak.

 

A hazai nyílt munkaerőpiacon dolgozók száma 2014 elejére érte el a válság előtti szintjét. Ezt követően 2016-ig dinamikusan nőtt tovább a foglalkoztatottság, ám mióta a munkaerőhiány beütött, jóval lassabb a növekedés tempója. Ezért is tűnik nagy kihívásnak, hogy még 400 ezer fővel nőjön a dolgozók száma.

Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

Állam foglalkoztatás munkaerőpiac munkahely Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Wiedemann Tamás
2018. október 16. 06:52 Állam

Technikailag felfüggesztettek Brüssszelben három magyar uniós programot

Rég nem látott problémával néz szembe a kormány: nincs pénz a költségvetésben. Az uniós pénzek késése miatt gond lehet az év végi hiánycéllal is. Az Európai Bizottság feljelentéseket vár, többek között az Eliossal szemben is.

Wiedemann Tamás Váczi István
2018. október 15. 13:45 Állam, Pénz

Máshová terelné a pénzt a kormány azzal, hogy megszünteti a legnépszerűbb állami lakástámogatási formát

Túl nagy volt az extraprofit, meg amúgy is ott van a CSOK – erre hivatkozva szüntetné meg a kormánypárt a lakásra gyűjtők állami támogatását. De a lakáslottó is nyerhet a lakástakarék megszüntetésén.

Rigó Anita
2018. október 15. 06:50 Állam

Diszkriminatív módon, de végre megemeli a kormány az ápolási díjat

Civil szervezetek régóta próbálják elérni, hogy növeljék a tartósan gondozásra szoruló családtagok után járó ellátás összegét.

Fontos

Hajdu Miklós Kasnyik Márton
2018. október 15. 09:02 Piac

Kihalási hullám van a magyar cégeknél, és ennek meg is van az oka

2017 és 2018 között csökkent a cégek száma az első féléves adatok alapján, és növekedésbe fordult egy olyan mutató, ami a bedőlések kockázatát méri.

Wiedemann Tamás
2018. október 12. 09:51 Állam, Pénz

Az uniós pénzek nagy részét úgy égetjük el, hogy nem lesz belőle jólét hosszabb távon

Lényegében elégettük az Európai Uniótól származó támogatásokat. Mindezt úgy sikerült elérni, hogy nálunk volt arányaiban a legtöbb csalás.

Rigó Anita
2018. október 12. 06:54 Állam

Az egy- és a kétgyermekes családok bánhatják a legújabb segélymegvonást

Sok család eleshet a 23 ezer forintos segélytől.