2019 nyarán, a járvány előtt a magyarok 51 százaléka vélte úgy, hogy a magyar társadalom jó irányba tart, miközben az egyértelműen pesszimisták aránya 27 százalék volt – derül ki a Eurofound, egy EU-s kutatóalapítvány jelentéséből.

Ezzel Magyarország az Európai Unió saját „társadalmi jövőjével” kapcsolatban a közepesen optimista országok közé tartozott. Az viszont figyelemre méltó, hogy olyan országokat előzött meg, mint például Ausztria, Németország, vagy a régión belül Csehország, Szlovákia és Románia. Az EU-ban átlagosan 43 százalék volt az optimisták és 36 a pesszimisták aránya.

A Eurofound az európai társadalmak optimizmusát egy saját mutató, a Társadalmi Optimizmus Index (Social Optimism Index) alapján határozza meg. A mutatószám hat részből áll össze, ezek a megkérdezettek saját, nemzeti és EU-val kapcsolatos elégedettségére és a jövőre vonatkozó várakozásait értékelő pontszámokból állnak össze. A mutató egyszerűsítve azt mutatja meg, hogy az adott országban mennyire számítanak arra, hogy a társadalmi ügyek, problémák pozitívan alakulnak a jövőben.

Az index alapján Írországban, Dániában, Máltán, Luxemburgban, Finnországban és Lengyelországban voltak a leginkább optimisták az ország jövőjét illetően az emberek, a leginkább pesszimisták pedig a görögök, a franciák, a belgák, az olaszok, a ciprusiak és a csehek voltak.

Forrás: Eurofound

A jelentés megjegyzi, hogy a leginkább optimista országokat egy olyan, földrajzilag eléggé változatos csoport követi, ami az index alapján még eléggé optimistának számít. Összesen 12 olyan ország van, ahol az optimisták aránya meghaladta a pesszimistákét, és ebben a csoportban vannak skandináv, nyugati, déli, illetve közép- és kelet-európai tagállamok is. A jelentés arra részletesen nem tér ki, hogy ennek mi lehet az oka, illetve külön meg is jegyzi, hogy ez a kérdés további vizsgálatok témája lehetne.

A jelentés rámutat egy pesszimizmussal kapcsolatos érdekes jelenségre is, arra, hogy a megkérdezettek átlagosan pesszimistábbak a saját jövőjükkel kapcsolatban a saját országukéhoz képest. Az átlagos eltérés ebben 34 százalékpont, a legnagyobb eltérések pedig Horvátországban, Görögországban, Franciaországban és Spanyolországban vannak (61, 58, 54 és 50 százalékpont). 

Forrás: Eurofound

Magyarországon az eltérés nagyjából 30 százalékpont, a megkérdezettek nagyjából 11 százaléka nyilatkozott úgy 2019 nyarán, hogy a következő 12 hónapban arra számít, hogy rosszabb lesz az élete. Az országgal kapcsolatban pedig a megkérdezettek nagyjából 40 százaléka volt pesszimista (ami azt jelenti, hogy úgy vélte, hogy „a dolgok rosszul mennek az országban”, a fenti pesszimizmus-mutató pedig egy másik módszertanon alapult).

A jelentés megjegyzi, hogy a társadalmi pesszimizmus nagyságának országok közti eltéréseit leginkább a rossz gazdasági helyzet és a társadalmi intézmények iránti alacsony bizalom magyarázza, míg egyéni szinten a társadalmi kohézió hiánya magyarázza erősebben a különbségeket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMég mindig a magyar a legboldogtalanabb visegrádi nemzet, de a 2010-es években itt volt a legnagyobb javulásGazdagabbak vagyunk, és van kihez fordulnunk segítségért, de az egészségügyi állapotunk régiós összehasonlításban is megkeseríti az életünket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA pénzbőség még ahhoz sem elég, hogy az uniós átlaghoz felzárkózzunk, nemhogy AusztriáhozAz előző évtized rekord uniós forrásbeáramlása és támogató pénzügyi feltételei mellett is csak középszerű a magyar felzárkózási teljesítmény a régióban.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat jövő közvélemény-kutatás optimizmus pesszimizmus Olvasson tovább a kategóriában