A tavalyi katasztrófa után nem volt kérdés, hogy éves összevetésben szárnyalni fog a magyar gazdaság teljesítménye az idei második negyedévben, és a friss GDP-statisztika nem is okozott csalódást: a legtöbbek által figyelt mutatószám szerint az ország bruttó hazai terméke 17,9 százalékkal nőtt tavaly április-júniushoz képest.
Az idő- és térbeli összehasonlításra alkalmasabb, szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 17,7 százalékkal nőt a magyar GDP 2020. második negyedévéhez képest. Most azonban ennél is érdekesebb a negyedéves alapú növekedés, amely azt mutatja, hogy a hazai gazdaság 2,7 százalékkal nőtt az idei első három hónaphoz képest. Ez azt jelenti, hogy a növekedés még gyorsulni is tudott a január-márciusi időszakhoz viszonyítva, amikor negyedéves alapon 2 százalékkal nőtt a GDP. (Ami komoly meglepetést okozott, hiszen akkor még szigorítani is kellett a korlátozásokon.)
A növekedés összetevőire az első becslések alkalmával – amilyen a mostani is – csak utalni szokott a KSH, de most ezzel az egy mondattal is tudott meglepetést okozni. Eszerint ugyanis „a növekedéshez leginkább az ipar járult hozzá”, ami egyrészt ellentétes az intuícióval, miszerint a gazdaság második negyedéves újranyitásának köszönhetően a szolgáltatások jelenthették a fő húzóerőt. Másrészt az ipari termelés havonta közzétett adataiból sem adódott ilyen következtetés – hacsak nem a tavalyi második negyedévhez képest értette a dolgot a statisztikai hivatal, amikor a nem létfontosságú üzemeket sorra leállították.
Mindenesetre ha az éves növekedési adatot nézzük, még csak hasonlót sem találunk a közelmúlt statisztikájában. De ez megint csak a járvány következménye, hiszen a tavalyi második negyedéves visszaesés mértéke is párját ritkító volt.
Negyedéves alapon természetesen volt már sokkal erősebb felpattanás is: a tavalyi harmadik negyedévben, a gazdaság első járványhullámot követő újranyitásakor.
A negyedéves alapon is erőteljes, sok elemző várakozását felülmúló növekedés jó alapot teremt az év második felének növekedéséhez is. Ahogy Virovácz Péter, az ING szenior közgazdásza még az első negyedéves számok megismerése után írta,
ha megérkezik a várt felpattanás a második negyedévben, és (…) nem bizonyul hatástalannak a vakcinázás, aligha képzelhető el, hogy valamennyire legalább ne bővüljön tovább a GDP az utolsó két negyedévben is. Ez esetben pedig már 7–8 százalék közötti gazdasági növekedésről beszélhetnénk 2021 egészében.
A mostani adatban egyaránt megtalálhatja saját álláspontja igazolását az utóbbi hetekben-hónapokban egyre látványosabban ütköző kormány és Magyar Nemzeti Bank. Az előbbi mondhatja, hogy működik a gazdaságélénkítés, és nem is érdemes visszavenni belőle, hiszen az a cél, hogy minél előbb ledolgozzuk a járvány okozta visszaesést (ez akár már meg is történhetett a második negyedévben), illetve folytassuk, lehetőség szerint gyorsítsuk a felzárkózást az uniós szinthez. A jegybank viszont arra hivatkozhat, hogy a gazdaság már most is száguld, és mivel az inflációs nyomás továbbra is erős, felesleges tovább tüzelni a növekedést, már lehet gondolni a költségvetési egyensúly helyreállítására is.
