Hírlevél feliratkozás
Avatar
2021. április 3. 16:46 Élet

Már csak 10 ezret kell aludni, hogy elérjük az osztrák életszínvonalat

(A szerző a Raiffeisen vezető elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

A magyar társadalomban tradicionálisan erős a vágy a gazdasági felzárkózásra. A rendszerváltozás egyik felhajtóerejét az 1980-as évtizedben lelassuló életszínvonal-emelkedés miatti elégedetlenség jelentette. A demokrácia, a szabadság, a nemzeti önrendelkezés és a szocialista tervgazdálkodást felváltó kapitalizmus sokak számára kecsegtetett azzal a reménnyel, hogy rohamtempóban beérjük a fejlett Nyugatot. Ausztria mindig is az egyik legfontosabb igazodási pont volt ebben a tekintetben, és az is maradt – a gazdaságpolitikusok, a vállalkozók és az „egyszerű emberek” számára egyaránt.

Ez az írás arról szól, hogy miképpen alakult Magyarország felzárkózása Ausztriához az elmúlt évtizedekben és miképpen alakulhat a következő évtizedekben. Mennyit kell még aludnunk, hogy elérjük az osztrák életszínvonalat?

Fontos tisztázni már az elején azt, hogy „mozgó célpontra” lövünk. Ráadásul Ausztria kiemelkedően sikeres gazdasági modellel rendelkezik, ami nem csak keletről nézve tekinthető irigylésre méltónak. Az elmúlt 20 évben a fejlett nyugat-európai országok közül csak Írország és Luxemburg tudott gyorsabban növekedni az osztrákoknál. Ennek a sikernek számos összetevője van. Talán a legfontosabb ezek közül az érdekképviseleti szövetségek átfogó és koordinált együttműködése, a sajátos szociális partnerség, amely a gazdaság és szociálpolitika minden területére kiterjed. A másik hangsúlyos elem az állam jelentős és széleskörű gazdasági szerepvállalása (közvetlen és közvetett eszközök kombinációjának az alkalmazásával). Ez magában foglalja többek között az infrastruktúra fejlesztését, a kisvállalatok hitelekkel és garanciákkal történő támogatását, a kutatás-fejlesztésre fordított kiadások folyamatos növekedését.

Nincs egyszerű dolgunk tehát, amikor éppen az osztrákokat szeretnénk fejlettségben és életszínvonalban utolérni. Mennyivel egyszerűbb ugye a bolgárok dolga, ha számukra – logikusan – a „nyugati” mintát a görög gazdaság jelenti, de még akár a lengyeleknek is, amennyiben számukra a német gazdasághoz való felzárkózás jelenti a nemzeti kihívást.

Egyelőre nem látni annak a jeleit, hogy az osztrák gazdasági modell megfeneklett volna, és bár nincs üveggömbünk, de érdemes úgy számolni, hogy ebben nem is lesz változás. Induljunk ki tehát abból, hogy az elmúlt időszak gazdasági fejlődési ütemét képes lesz Ausztria fenntartani a következő évtizedekben is. Ez jelenti tehát a mozgó célpontot.

Nézzük meg most azt, hogy miképpen alakult a magyar gazdaság felzárkózási pályája a rendszerváltozás óta. Amikor az életszínvonal kapcsán vizsgálódunk, számos adatsor jöhet szóba, aminek alapján az összehasonlító elemzést elvégezhetjük. Nincs tökéletes megoldás, de egy viszonylag jó közelítőként a következőkben a vásárlóerő-alapon számított egy főre jutó GDP-t veszem alapul.

Nos, a számok azt mutatják, hogy 1989-ben Magyarországon az akkori osztrák életszínvonalnak az 58 százalékán álltunk. Ez csak egy paraszhajszállal volt magasabb, mint 1980-ban (56 százalék) – erre utaltam, amikor a bevezetőben a 80-as évek lelassuló hazai életszínvonal-emelkedéséről írtam. Sajnos azonban a rendszerváltozás gazdasági sokkja miatt itthon jelentősen romlott a helyzet, és az 1990-es évtizedben állandósult a 45 százalék körüli ráta – vagyis nem a hirtelen felzárkózás és gazdagodás következett be a demokratikus átmenettel, hanem éppen az ellenkezője.

Ezt követően, a 2000-es években valóban elindult a felzárkózás, és 2006-ra megközelítettük az életszínvonal-különbséget tekintve azokat az arányokat, ahonnan elindultunk 1989-ben, de akkor meg közbeszóltak a gyurcsányi megszorítások, majd a pénzügyi válság. 2013-tól kezdődően azonban megint javuló pályára álltunk, és 2020-ra sikerült még annál is egy leheletnyit jobban megközelíteni az osztrák életszínvonalat, mint ahogy 31 éve álltunk. Ez tavaly 59 százalék volt.

Érdemes azonban más vetületében is értelmezni a felzárkózási pályát, mégpedig úgy feltenni a kérdést, hogy vajon hány évben mérhető a magyar gazdaság lemaradása nyugati szomszédunktól. Az 1989-es osztrák életszínvonalat Magyarországnak 2004-ben sikerült produkálni, vagyis 15 évvel később. A következő öt évben rendre fennmaradt a 15 éves lemaradásunk, így tehát 2008-ban az 1993-as osztrák életszínvonalat valósítottuk meg, de a válság miatt jött az ismételt elakadás, és 2011-ben még mindig ugyanott, vagyis az 1993-as osztrák életszínvonalon voltunk. Sajnos a 18 évnyi lemaradás azóta is velünk maradt, tehát 2020-ban a 2002-es osztrák életszínvonalat sikerült elérnünk.

Csavarhatunk is egyet történeten, és vizsgálhatjuk abból a szemszögből is, hogy vajon a mindenkori magyar fejlettségi szintet hány évvel korábban sikerült Ausztriában elérni, de ugye nagy meglepetésekre nem érdemes számítani. A számok ugyanazt mutatják. A magyarországi életszínvonal tartósan 15-18 éves lemaradásban volt az osztrákkal szemben az elmúlt 30 évben. Paradox módon egyébként a rendszerváltástól vizsgálva legközelebb 1990-ben voltunk Ausztriához, amikor a lemaradásunk csak 11 év volt.

Reménytelen lenne akkor hát a magyar ember mindenkori vágya, hogy utolérjük, de legalábbis megközelítsük az osztrák életszínvonalat? Szerintem nem feltétlenül.

Bizakodásra ad okot, hogy a mögöttünk álló nyolc évben az életszínvonalbeli különbségben közel 10 százalékpontos javulás következett be.

Az elmúlt húsz évben az életszínvonal átlagos növekedésében Magyarországnak 2 százalékpontos előnye volt Ausztriával szemben. Amennyiben ez a tempó fennmaradna, akkor 2029-re elérnénk az akkori osztrák életszínvonal 70 százalékát (ezzel 13 évre csökkenne a lemaradásunk), 2036-ra a 80 százalékát (7 éves lemaradás), 2043-ra a 90 százalékát (3 éves lemaradás) és 2048-ra utol is érnénk a „sógorokat”. Már csak 10 ezret kell aludni hozzá.

Ennek érdekében pedig csak annyit kellene tenni, hogy a gazdaságpolitikában lemásoljuk azt, amit nyugati szomszédaink sikeresen alkalmaznak hosszú évtizedek óta. Vagyis egy átfogó korporativista modellt építeni a szociális partnerség szellemében, az állam jelentős és széleskörű gazdasági szerepvállalása mellett, különös tekintettel az infrastruktúra fejlesztésére, a kisvállalatok hitelekkel és garanciákkal történő támogatására és a kutatás-fejlesztés finanszírozására. Jobban csinálni is ér egyébként.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCovid után jön a feketelevesElkerülhetetlennek tűnik, hogy egy évtizednyi rejtőzködés után, a covid-válságot követően visszatérjen a fejlett világba az infláció, ráadásul valószínűleg tartósan.

Élet ausztria életszínvonal felzárkózás gazdasági növekedés gdp Magyarország Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Fabók Bálint
2021. április 13. 06:54 Élet, Vállalat

„Nem oltatjuk be magunkat, kerüljön ez bármibe” – erős az oltásellenesség a fizikai dolgozóknál

Húsz kétkezi dolgozóval beszéltünk, ami alapján egész áruházakban, gyárrészlegekben nincs egyetlen beoltott sem. A kollégák jelentős része nem is kér az oltásból.

Avatar Avatar
2021. április 6. 14:44 Élet

„A politikusok csak akkor hallgatnak a gazdasági kutatókra, ha válság van”

Azért beszélünk a korábbinál sokkal többet az egyenlőtlenségről, mert populizmushoz vezetett - mondja Olivier Blanchard a Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában.

Avatar
2021. április 4. 18:53 Élet

Egészségünk nagyrészt a tanult képességeinken múlik

A genetika és a nevelés is fontos az egészség szempontjából, sőt, az utóbbi végső soron többet nyom a latba.

Fontos

Fabók Bálint
2021. április 15. 14:41 Adat, Közélet

A fideszes szavazók 89 százaléka, az ellenzékiek 58 százaléka nincs tisztában a valós járványhelyzettel

Magyarország helyzete rendkívüli a járványban: halálozásban és átoltottságban is a top 10-ben vagyunk. A lakosság többsége azonban csak az egyikkel van tisztában.

Jandó Zoltán Torontáli Zoltán
2021. április 15. 06:48 Pénz

Jól hangzik az 50 százalékos állami támogatás napelemre, csak nem biztos, hogy megéri igénybe venni

Roham indult a napelemes ingyenpénzért, de ha elkezd valaki alaposan számolni, akkor hamar rájön, hogy hosszú távon a konstrukcióval nem feltétlenül jár jól.

Váczi István
2021. április 14. 17:15 Adat

Szinte már az összes kínai vakcinát beadták Magyarországon

A Pfizer és a Moderna beadási aránya a Sinopharménál is magasabb, de ez nem meglepő. Az utóbbi napok híreinek hatása akkor lesz lemérhető, amikor újabb szállítmányok érkeznek majd a kínai vakcinából.