A szokásosnál jóval szélesebb skálán szórtak a magyar gazdaság idei kilátásaira vonatkozó előrejelzések, de abban egy ideje szinte mindenki egyetértett, hogy az első negyedévtől nem várható semmi jó, hiszen az időszakon belül még jelentősen szigorítani is kellett a korlátozó intézkedéseket a koronavírus-járvány megfékezése érdekében.

Ehhez képest kellemes meglepetés a ma reggel közzétett GDP-adat, amely szerint a magyar gazdaság az előző negyedévhez képest növekedni tudott, nem is kevéssel, 1,9 százalékkal.

Ahhoz ez persze kevés, hogy éves alapon ne visszaesést rögzítsen a statisztika, a nyers adatok szerint 2,3, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 1,8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva a magyar gazdaság. (Az eltérés oka például a tavalyi szökőnap.)

Az ágazatokkal kapcsolatban a KSH egyelőre csak annyit közölt, hogy a növekedéshez leginkább az ipar, a pénzügyi, biztosítási tevékenység, valamint az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág járult hozzá.

Ebben sok újdonság nincs, hiszen a tavalyi utolsó negyedévben is ugyanezek a szektorok húzták a magyar gazdaságot. A járvány által kikényszerített digitalizáció nyomán akkor az információ, kommunikáció területe 6,3 százalékkal bővült éves alapon, míg a pénzügyi és biztosítási szektor 3,3 százalékkal, ahogyan fellendült – a nehézségek és bizonytalanságok közepette – a hitelezés és a biztosítások iránti kereslet. Szintén jól teljesített már tavaly év végén a feldolgozóipar is, 2,4 százalékkal bővült éves összevetésben.

Mindezek azt jelzik számunkra, hogy a magyar gazdaság ellenálló képessége – legalábbis a negyedik negyedévben – jóval jelentősebb volt, mint arra számítani lehetett. A jó évzárás egyben azt is jelenti, hogy érdemi pozitív áthúzódó hatással számolhatunk 2021-ben, amikor a GDP növekedést becsüljük. Ez mindenképpen jó alapot jelent idénre

– írta Virovácz Péter, az ING szenior közgazdásza március közepén a G7-en.

A viszonylag kedvező adat másik része, hogy az idén tavaszi korlátozások közvetlenül elsősorban azokat az ágazatokat érintették, amelyeknek a GDP-n belüli súlya az iparhoz képest alacsonyabb, ezek a turizmus, vendéglátás, kultúra, szabadidő, illetve egyéb szolgáltatások. 2020 első – nagyobbrészt még járványmentes – negyedévéhez képest persze ezek a szektorok még mindig kerülhettek lejjebb az idei első három hónapban, a mostani negyedévben viszont már aligha, hiszen tavaly tavasszal teljesen le kellett állniuk.

A gazdaság, illetve 2021 egészét illetően a mostani adat nyomán megerősödött az optimistább előrejelzések megvalósulásának esélye. Különösen úgy, hogy a kormány nagyon erős élénkítéssel akarja megtámogatni az egyébként sem rossz alapokról induló növekedést nemcsak idén, hanem még jövőre is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMit tartogat az újranyitás a magyar gazdaság számára?A gazdaság fokozatos újranyitása következtében megkezdődhet a helyreállás, az MKB Elemzési Központ idén 5,6, jövőre pedig 5,9 százalékos GDP-növekedésre számít.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKockázatok és mellékhatások a kormány költségvetési tervei kapcsánA makrogazdasági politika fő törekvése a gyors gazdasági növekedés és ezáltal a gyors felzárkózás, a legnagyobb kockázata pedig a viszonylag magas infláció.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat gazdasági növekedés gdp GDP-növekedés járvány koronavírus Magyarország Olvasson tovább a kategóriában