Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2021. február 12. 15:04 Pénz

Lassabban nőhet idén a magyar gazdaság, de a tőzsdét ez nem zavarja

A szokásosnál sokkal nehezebb előre jelezni a magyar gazdaság idei növekedését, ennek megfelelően a jóslatok eléggé szórnak. Már-már hagyományos módon a Magyar Nemzeti Bank a legoptimistább a 6 százalékot közelítő becslésével, Varga Mihály pénzügyminiszter 4-5 százalékot vár, az Európai Bizottság pedig kereken 4 százalékot.

Az Amundi Alapkezelő Zrt. mai sajtóbeszélgetése alapján a társaság szakemberei az előbbieknél kevésbé látják derűsen a helyzetet, szerintük idén csak 3,5 százalékos növekedést tud kipréselni magából a magyar gazdaság. Az ipari termelés rendben lesz, a szolgáltató szektorok viszont csak lassan térnek magukhoz, és ez fékezi a dinamikát. Szerintük a szolgáltatásoknál 2022 vége előtt nem várható, hogy elérjék a válság előtti szintet, ezzel együtt jövőre már 4,9 százalékkal nő majd a magyar gazdaság.

A tőkepiaci fókuszú beszélgetésen Kocsi János, az Amundi részvényportfólió-menedzsere azt mondta, hogy bár világszerte rengetegen beszélnek tőzsdei lufiról, ő ezt az állampapírok (amelyek a részvények alternatívái) jelenlegi nyomott hozamai mellett nem tartja megalapozottnak. (De ha van is buborék, az jó eséllyel nem idén fog kipukkanni.) Ugyanez a véleménye a magyar tőzsdéről is, annak ellenére, hogy sokat emelkedett az első koronavírus-vakcina engedélyezése és az uniós költségvetéssel kapcsolatos magyar-lengyel vétó elmaradása óta.

A magyar részvénypiac nemcsak a nyugat-európaihoz, valamint a feltörekvő piaci viszonyítási ponthoz képest alulértékelt, hanem a közép-európai benchmarkhoz is, igaz, utóbbihoz képest csak 10 százalékkal. A hazai tőzsde jó teljesítményét várhatóan támogatja majd a járványt követő erős fellendülés, amelyet a hazai költségvetési és jegybanki ösztönzés mellett a beáramló uniós források is segítenek.

Kocsi János szerint számos jól menedzselt vállalat részvényei forognak a magyar tőzsdén, és a lengyel piachoz képest előnynek számít, hogy a forgalom nagy részét adó cégekben az állami tulajdonrész viszonylag alacsony, legfeljebb 25 százalék körüli. A lengyel állam nagyobb tulajdonosi szerepvállalása azért riaszthatja el a befektetőket, mert már számos példa volt arra, hogy állami ráhatásra értékromboló beruházási döntéseket hoztak ezek a társaságok.

Formálisan a magyar állam már alig több mint 5 százalékos tulajdonrésszel van jelen a Molban és a Richterben, miután tavaly a 25 százalékos állami pakettekből 10-10 százalékot a Budapesti Corvinus Egyetemet, valamint a Matthias Corvinus Collegiumot fenntartó alapítványok kaptak meg vagyonkezelésbe.

Kocsi János a G7 kérdésére erről azt mondta, hogy londoni kollégái érdeklődését felkeltette ez a változás, mert ezzel potenciálisan megnőtt egy ellenséges felvásárlás lehetősége. Szerinte viszont ez nem oszt, nem szoroz sem a Richternél, sem a Molnál, az alapítványok ugyanúgy fognak viselkedni, mint a korábbi állami tulajdonos.

A kilátásokra visszatérve szerinte az is kedvező a magyar tőzsde számára, hogy itt olyan vállalatok súlya a meghatározó – leginkább az OTP-n és a Molon keresztül –, amelyek ágazata nyertese a részvények közötti globális rotációnak. Ez nagy vonalakban arról szól, hogy a válságálló szektorok részvényeihez felzárkóznak a ciklikus részvények árfolyamai. A bankok, biztosítók, az energiakapcsolt cégek, a nem alapvető fogyasztási cikkeket gyártó vállalatok (például autószektor) felülteljesítése csökkenő ütemben, de folytatódhat.

Szóval alapvetően jó magyar híreket hoztunk, de ha lesz egy korrekció a nemzetközi tőkepiacokon, akkor a magyar tőzsdét is megcsípik – árnyalta némileg a képet Kocsi János.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVétó nélkül is csak az idei zuhanás egy részét dolgozza le jövőre a magyar gazdaságA Concorde elemzői szerint idén 6 százalékkal esik vissza a magyar gazdaság, jövőre pedig 4 százalékkal nő. Ha csak csordogálnak az uniós pénzek, akkor kevesebbel.

Pénz amundi magyar gazdaság magyar gdp Mol OTP Richter Gedeon Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Kasnyik Márton
2021. február 28. 07:00 Pénz

Valamit mondani próbál nekünk a pénzügyi piac a járvány utáni világról

Gond van a világ pénzügyi rendszerének egyik legfontosabb alapkövével. Nem kizárt, hogy búcsút mondhatunk a 2010-es évek világának, és ez sokakat elbizonytalanít.

Avatar
2021. február 26. 16:32 Pénz

Minden adott, hogy az infláció meglóduljon

Laza monetáris és fiskális politika, pénzben úszó világ, hirtelen felfutó kereslet, már csak az a kérdés, hogy az infláció átmenetileg, vagy tartósan ugrik meg.

Avatar
2021. február 23. 16:24 Közélet, Pénz

Kinek kell megfizetnie a gyermekvállalást?

Ha az állam erősen támogatja a gyermeknevelést, attól az még nem válik jutalmazott tevékenységgé, csak kevésbé veszteségessé.

Fontos

Avatar Avatar
2021. február 28. 12:17 Élet

Érdemes-e pénzt fektetni az ingyenes felsőoktatásba?

A Rajk Szakkollégium videóinterjú-sorozatában Joshua Angrist arra hozott példát, hogy milyen kutatási eredmény lehet érdekes a politikai döntéshozók számára is.

Stubnya Bence
2021. február 27. 07:03 Podcast

Nem a rendszerváltás, hanem a 19. század óta nem tudunk felzárkózni Nyugat-Európához

G7 Podcast! Nincs kelet-európai ország, amely felzárkózott volna a világgazdaság centrumához. Vonyó Tamás, a Bocconi Egyetem docense szerint viszont siker, hogy vissza sem csúszott a régió.

Fabók Bálint
2021. február 26. 06:06 Vállalat

A legnagyobb csongrádi cég sztrájkolói azt mondják, megszakadnak a munkában

Lemaradó fizetések, autóipari lassulás, kizsigerelt dolgozók és megnyirbált jogosultságok is szerepet játszanak abban, hogy sztrájkolnak a Continental makói gyáránál.