A szokásosnál sokkal nehezebb előre jelezni a magyar gazdaság idei növekedését, ennek megfelelően a jóslatok eléggé szórnak. Már-már hagyományos módon a Magyar Nemzeti Bank a legoptimistább a 6 százalékot közelítő becslésével, Varga Mihály pénzügyminiszter 4-5 százalékot vár, az Európai Bizottság pedig kereken 4 százalékot.
Az Amundi Alapkezelő Zrt. mai sajtóbeszélgetése alapján a társaság szakemberei az előbbieknél kevésbé látják derűsen a helyzetet, szerintük idén csak 3,5 százalékos növekedést tud kipréselni magából a magyar gazdaság. Az ipari termelés rendben lesz, a szolgáltató szektorok viszont csak lassan térnek magukhoz, és ez fékezi a dinamikát. Szerintük a szolgáltatásoknál 2022 vége előtt nem várható, hogy elérjék a válság előtti szintet, ezzel együtt jövőre már 4,9 százalékkal nő majd a magyar gazdaság.
A tőkepiaci fókuszú beszélgetésen Kocsi János, az Amundi részvényportfólió-menedzsere azt mondta, hogy bár világszerte rengetegen beszélnek tőzsdei lufiról, ő ezt az állampapírok (amelyek a részvények alternatívái) jelenlegi nyomott hozamai mellett nem tartja megalapozottnak. (De ha van is buborék, az jó eséllyel nem idén fog kipukkanni.) Ugyanez a véleménye a magyar tőzsdéről is, annak ellenére, hogy sokat emelkedett az első koronavírus-vakcina engedélyezése és az uniós költségvetéssel kapcsolatos magyar-lengyel vétó elmaradása óta.
A magyar részvénypiac nemcsak a nyugat-európaihoz, valamint a feltörekvő piaci viszonyítási ponthoz képest alulértékelt, hanem a közép-európai benchmarkhoz is, igaz, utóbbihoz képest csak 10 százalékkal. A hazai tőzsde jó teljesítményét várhatóan támogatja majd a járványt követő erős fellendülés, amelyet a hazai költségvetési és jegybanki ösztönzés mellett a beáramló uniós források is segítenek.
Kocsi János szerint számos jól menedzselt vállalat részvényei forognak a magyar tőzsdén, és a lengyel piachoz képest előnynek számít, hogy a forgalom nagy részét adó cégekben az állami tulajdonrész viszonylag alacsony, legfeljebb 25 százalék körüli. A lengyel állam nagyobb tulajdonosi szerepvállalása azért riaszthatja el a befektetőket, mert már számos példa volt arra, hogy állami ráhatásra értékromboló beruházási döntéseket hoztak ezek a társaságok.
Formálisan a magyar állam már alig több mint 5 százalékos tulajdonrésszel van jelen a Molban és a Richterben, miután tavaly a 25 százalékos állami pakettekből 10-10 százalékot a Budapesti Corvinus Egyetemet, valamint a Matthias Corvinus Collegiumot fenntartó alapítványok kaptak meg vagyonkezelésbe.
Kocsi János a G7 kérdésére erről azt mondta, hogy londoni kollégái érdeklődését felkeltette ez a változás, mert ezzel potenciálisan megnőtt egy ellenséges felvásárlás lehetősége. Szerinte viszont ez nem oszt, nem szoroz sem a Richternél, sem a Molnál, az alapítványok ugyanúgy fognak viselkedni, mint a korábbi állami tulajdonos.
A kilátásokra visszatérve szerinte az is kedvező a magyar tőzsde számára, hogy itt olyan vállalatok súlya a meghatározó – leginkább az OTP-n és a Molon keresztül –, amelyek ágazata nyertese a részvények közötti globális rotációnak. Ez nagy vonalakban arról szól, hogy a válságálló szektorok részvényeihez felzárkóznak a ciklikus részvények árfolyamai. A bankok, biztosítók, az energiakapcsolt cégek, a nem alapvető fogyasztási cikkeket gyártó vállalatok (például autószektor) felülteljesítése csökkenő ütemben, de folytatódhat.
Szóval alapvetően jó magyar híreket hoztunk, de ha lesz egy korrekció a nemzetközi tőkepiacokon, akkor a magyar tőzsdét is megcsípik – árnyalta némileg a képet Kocsi János.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
