Hírlevél feliratkozás
Avatar
2021. június 2. 16:19 Közélet

Mit jelent valójában, ha a magyar gazdaság a második negyedévben a számok alapján szárnyalni fog?

(A szerző az ING szenior közgazdásza. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Még alig ocsúdtunk fel az első negyedéves extrém gazdasági teljesítményből, már most mindenki a második negyedéves kétszámjegyű növekedésről beszél. Érdemes azonban itt megállni egy szóra, és emlékeztetnék mindenkit, hogy most jönnek azok az adatok, amelyeket, ha éves összevetésben vizsgálunk, akkor bizony történelmi mélypontokhoz viszonyítunk. Mindegy, hogy a GDP-ről, a fogyasztásról, az iparról vagy a turizmusról beszélünk. Annyira mélyre kerültünk a koronavírus válság első hulláma és a teljes lezárás okozta sokkban, hogy ahhoz képest minden, amit ma tud a magyar gazdaság, lényegében tűzijátéknak tűnik majd az éves összehasonlítású indexek alapján.

Így lehetséges az, hogy például Varga Mihály is arról beszél, hogy a második negyedévben a magyar gazdaság akár 12–14 százalékkal is szárnyalhat. Ez valójában azt jelenti, hogy a tavaly tavaszi, lezárásokkal terhelt mélyponthoz képest nő a GDP ekkorát. Ezzel kapcsolatban mostanában több kérdést is szoktam kapni. Valóban reális-e ilyen mértékű növekedés? Mit jelent majd ez a szám valójában?
Kezdjük is azzal, hogy reális-e az az elvárás, hogy bőven kétszámjegyű növekedést mutasson a magyar gazdaság.

A rövid válaszom az, hogy igen. Már az első negyedév is hatalmas meglepetést okozott azzal, hogy negyedéves alapon a gazdaság közel 2 százalékkal bővült. Valójában ez az a mutatószám, tehát a negyedéves bázisú növekedés, ami megmutatja, hogyan is teljesít a gazdaság. Az éves indexek egy régi kor maradványaiként itt vannak velünk, de pont most lehet majd leszűrni, hogy ez gyakorlatilag semmit sem jelent. Hiszen az első negyedévben az éves GDP változás -2,3 százalék volt, vagyis ez alapján azt hallhattuk, hogy még mindig zsugorodik a magyar gazdaság. A valóság ugyanakkor az, hogy a GDP a tavaly márciusi mélypont óta fokozatosan nő, egyre jobban teljesít a gazdaság és ezt a negyedéves növekedési számok jól tükrözik.

Visszatérve az eredeti gondolatmenethez, az első negyedévben már megmutatkozott, hogy mennyire jól tudtak a gazdaság szereplői alkalmazkodni a járvány okozta kihívásokhoz. Boltzár ide, kijárási korlátozás oda, a gazdaság nőtt, mindenki megtalálta a módját, hogy előre haladjon. Kivétel a szolgáltatószektor egy jelentős része, amely emberi interakciót igényel.

A gazdaság fokozatos újranyitásával azonban az idei második negyedévben a szolgáltatószektor rendkívüli mértékű lökést tud adni a gazdaságnak. Beindul a turizmus, a rekreációs és szabadidős szolgáltatás, a vendéglátás. Ezek a szektorok a vegetálás állapotából indultak neki ennek a negyedévnek. Mindez azt jelenti, hogy még akár az első negyedévnél is dinamikusabb növekedést láthatunk (negyedéves bázison). De ha csak megismételjük ezt a 2 százalék körüli bővülést, akkor bizony egy extrém magas éves bázisú GDP mutatót kapnánk: 17 százalék felettit. Sőt, ha a GDP egyáltalán nem bővülne a második negyedévben és a gazdaság stagnálna (vagyis ugyanannyi volumenű GDP-t termelnénk a második, mint az első három hónapban), már akkor is 15 százalékos éves szintű növekedést látnánk.

Ez egyrészt rávilágít arra, hogy miért nem szabad az éves számokat néznünk, másrészt pedig mutatja, hogy a Varga Mihály által jelzett szárnyalás még meglehetősen óvatos becslésnek számít. Mert még egy stagnálás, sőt visszaesés esetén is kétszámjegyű növekedést látunk majd a második negyedévben. De itt véleményem szerint visszaesésről szó sem lesz. Szinte lehetetlen, hogy az újranyitás következtében ne lendüljön meg a szolgáltatószektor, és toljon egy nagyot a GDP-n.

Egy ilyen első fél év után mire számíthatunk 2021 egészét nézve? Csak matematikai alapon megközelítve is közel rekord mértékű növekedésre. Ha megérkezik a várt felpattanás a második negyedévben, és onnantól már csak stagnálna a magyar gazdaság, még akkor is az első fél év növekedése miatt 6,5 százalékkal emelkedne a 2021-es reál GDP 2020-hoz képest. Hacsak nem bizonyul hatástalannak a vakcinázás, aligha képzelhető el, hogy valamennyire legalább ne bővüljön tovább a GDP az utolsó két negyedévben is. Ez esetben pedig már inkább a 7–8 százalék közötti gazdasági növekedésről beszélhetnénk 2021 egészében. Persze ez megint csak tükrözi azt a historikus mélypontot, ahova a gazdaság, ha csak egy rövid időre is, de beszakadt. Pont ezért szokták az elemzők azt mondogatni, hogy minden csak bázis kérdése.

Mindenesetre az jól látszik, hogy a valós gazdasági teljesítmény messze túlteljesítheti a jelenlegi hivatalos kormányzati előrejelzést, de még a jegybank által mostanában hangoztatott 6 százalékot is. Ennek fényében válik még egyértelműbbé, hogy miért jelezte a Költségvetési Tanács, hogy nem feltétlenül kéne a gazdaságot tovább fűteni, hiszen már így is rendkívüli növekedésre számíthatunk. Az aggregált kereslet további élénkítése ugyanis könnyen járhat a kereslet-kínálat közötti súrlódások felerősödésével. Még egyszerűbben fogalmazva, túlkereslet alakul ki a gazdaságban, ami felfelé nyomja az árakat. Ez különösen veszélyes akkor, ha ez az impulzus koncentráltan jelentkezik.

Márpedig lépten-nyomon azzal szembesülünk, hogy a Pénzügyminisztérium és a kormányzat a beruházások élénkítéséről beszél. Ha minden erőnkkel ezt a területet támogatjuk, akkor előbb-utóbb elfogy a szabad építőipari kapacitás, még inkább szűkös lesz az alapanyag és a munkaerő is. Ez költségemelkedést, projektdrágulást hoz. Ezt pedig azok érezhetik majd a leginkább a bőrükön, akik például lakásvásárláson gondolkoznak.

Ugyanakkor az emelkedő bérek az általános keresletet is tovább élénkítik majd, ami pedig a fogyasztói árak emelkedését hozhatja. Nem véletlen tehát, hogy a magyar jegybank szakítva a tőle megszokott reaktív politikával, proaktívvá vált és felkészült a kamatemelési ciklusra, hogy hűteni tudja a várhatóan túlhevülő gazdaságot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJó starttal fut neki az idei nagy növekedésnek a magyar gazdaságNem vártak sok jót az elemzők a január-márciusi időszaktól, de negyedéves alapon nőtt a GDP.

Közélet gdp járvány növekedés Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Fabók Bálint
2021. június 18. 16:50 Közélet

„Fizetés alig van, megbecsülés nulla” – miért merült fel, hogy tüntessenek az ápolók?

A járvány csillapodásával ismét felmondhatnak az ápolók, és szakmai szervezetek szerint több ezren hagyhatják el az évek óta emberhiányos ágazatot.

Avatar
2021. június 10. 17:11 Közélet

Tényleg népszerűbb lett a szakképzés, de a számokkal azért baj van

Csökkent idén a gimnáziumba jelentkezők aránya, és nőtt a technikumot preferálóké, az átrendeződés mértéke azonban nem felel meg a nyilatkozatoknak.

Stubnya Bence
2021. június 10. 12:21 Közélet, Vállalat

Sötétebben látja Európa jövőjét Matolcsy György, mint az Economist

A magyar jegybankelnök és az angol liberális gazdasági újság is Európa világgazdasági jelentőségének csökkenéséről írt, de más következtetésre jutottak.

Fontos

Stubnya Bence
2021. június 19. 07:00 Podcast

Júliusban elindulhat a kormány új rezsiharca Brüsszelben

Az uniós klímavédelem egyik legkomolyabb reformjának vitája kezdődik hamarosan. De milyen hatással lesz ez az országra? Bart Istvánnal és Muth Dániellel beszéltük át az e heti G7 Podcastban.

Fabók Bálint
2021. június 18. 06:21 Élet

Egészen dermesztő, ahogy a rovarvilág észrevétlenül kipusztul körülöttünk

Sokan már évtizedekkel ezelőtt felfigyeltek a földi élet szempontjából alapvető fontosságú jelenségre, amit az elmúlt években számos kutatással alátámasztották.

Fabók Bálint
2021. június 17. 06:23 Élet, Vállalat

Belefáradtak a multis és a gyári munkába, létrehoztak egy példamutató biogazdaságot

Hosszú évek munkájával hozták létre a permakultúrás tanyát a Vértes dombjai között, főleg szörpök készítéséből élnek meg.