Hírlevél feliratkozás
Virovácz Péter
2021. június 2. 16:19 Közélet

Mit jelent valójában, ha a magyar gazdaság a második negyedévben a számok alapján szárnyalni fog?

(A szerző az ING szenior közgazdásza. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Még alig ocsúdtunk fel az első negyedéves extrém gazdasági teljesítményből, már most mindenki a második negyedéves kétszámjegyű növekedésről beszél. Érdemes azonban itt megállni egy szóra, és emlékeztetnék mindenkit, hogy most jönnek azok az adatok, amelyeket, ha éves összevetésben vizsgálunk, akkor bizony történelmi mélypontokhoz viszonyítunk. Mindegy, hogy a GDP-ről, a fogyasztásról, az iparról vagy a turizmusról beszélünk. Annyira mélyre kerültünk a koronavírus válság első hulláma és a teljes lezárás okozta sokkban, hogy ahhoz képest minden, amit ma tud a magyar gazdaság, lényegében tűzijátéknak tűnik majd az éves összehasonlítású indexek alapján.

Így lehetséges az, hogy például Varga Mihály is arról beszél, hogy a második negyedévben a magyar gazdaság akár 12–14 százalékkal is szárnyalhat. Ez valójában azt jelenti, hogy a tavaly tavaszi, lezárásokkal terhelt mélyponthoz képest nő a GDP ekkorát. Ezzel kapcsolatban mostanában több kérdést is szoktam kapni. Valóban reális-e ilyen mértékű növekedés? Mit jelent majd ez a szám valójában?
Kezdjük is azzal, hogy reális-e az az elvárás, hogy bőven kétszámjegyű növekedést mutasson a magyar gazdaság.

A rövid válaszom az, hogy igen. Már az első negyedév is hatalmas meglepetést okozott azzal, hogy negyedéves alapon a gazdaság közel 2 százalékkal bővült. Valójában ez az a mutatószám, tehát a negyedéves bázisú növekedés, ami megmutatja, hogyan is teljesít a gazdaság. Az éves indexek egy régi kor maradványaiként itt vannak velünk, de pont most lehet majd leszűrni, hogy ez gyakorlatilag semmit sem jelent. Hiszen az első negyedévben az éves GDP változás -2,3 százalék volt, vagyis ez alapján azt hallhattuk, hogy még mindig zsugorodik a magyar gazdaság. A valóság ugyanakkor az, hogy a GDP a tavaly márciusi mélypont óta fokozatosan nő, egyre jobban teljesít a gazdaság és ezt a negyedéves növekedési számok jól tükrözik.

Visszatérve az eredeti gondolatmenethez, az első negyedévben már megmutatkozott, hogy mennyire jól tudtak a gazdaság szereplői alkalmazkodni a járvány okozta kihívásokhoz. Boltzár ide, kijárási korlátozás oda, a gazdaság nőtt, mindenki megtalálta a módját, hogy előre haladjon. Kivétel a szolgáltatószektor egy jelentős része, amely emberi interakciót igényel.

A gazdaság fokozatos újranyitásával azonban az idei második negyedévben a szolgáltatószektor rendkívüli mértékű lökést tud adni a gazdaságnak. Beindul a turizmus, a rekreációs és szabadidős szolgáltatás, a vendéglátás. Ezek a szektorok a vegetálás állapotából indultak neki ennek a negyedévnek. Mindez azt jelenti, hogy még akár az első negyedévnél is dinamikusabb növekedést láthatunk (negyedéves bázison). De ha csak megismételjük ezt a 2 százalék körüli bővülést, akkor bizony egy extrém magas éves bázisú GDP mutatót kapnánk: 17 százalék felettit. Sőt, ha a GDP egyáltalán nem bővülne a második negyedévben és a gazdaság stagnálna (vagyis ugyanannyi volumenű GDP-t termelnénk a második, mint az első három hónapban), már akkor is 15 százalékos éves szintű növekedést látnánk.

Ez egyrészt rávilágít arra, hogy miért nem szabad az éves számokat néznünk, másrészt pedig mutatja, hogy a Varga Mihály által jelzett szárnyalás még meglehetősen óvatos becslésnek számít. Mert még egy stagnálás, sőt visszaesés esetén is kétszámjegyű növekedést látunk majd a második negyedévben. De itt véleményem szerint visszaesésről szó sem lesz. Szinte lehetetlen, hogy az újranyitás következtében ne lendüljön meg a szolgáltatószektor, és toljon egy nagyot a GDP-n.

Egy ilyen első fél év után mire számíthatunk 2021 egészét nézve? Csak matematikai alapon megközelítve is közel rekord mértékű növekedésre. Ha megérkezik a várt felpattanás a második negyedévben, és onnantól már csak stagnálna a magyar gazdaság, még akkor is az első fél év növekedése miatt 6,5 százalékkal emelkedne a 2021-es reál GDP 2020-hoz képest. Hacsak nem bizonyul hatástalannak a vakcinázás, aligha képzelhető el, hogy valamennyire legalább ne bővüljön tovább a GDP az utolsó két negyedévben is. Ez esetben pedig már inkább a 7–8 százalék közötti gazdasági növekedésről beszélhetnénk 2021 egészében. Persze ez megint csak tükrözi azt a historikus mélypontot, ahova a gazdaság, ha csak egy rövid időre is, de beszakadt. Pont ezért szokták az elemzők azt mondogatni, hogy minden csak bázis kérdése.

Mindenesetre az jól látszik, hogy a valós gazdasági teljesítmény messze túlteljesítheti a jelenlegi hivatalos kormányzati előrejelzést, de még a jegybank által mostanában hangoztatott 6 százalékot is. Ennek fényében válik még egyértelműbbé, hogy miért jelezte a Költségvetési Tanács, hogy nem feltétlenül kéne a gazdaságot tovább fűteni, hiszen már így is rendkívüli növekedésre számíthatunk. Az aggregált kereslet további élénkítése ugyanis könnyen járhat a kereslet-kínálat közötti súrlódások felerősödésével. Még egyszerűbben fogalmazva, túlkereslet alakul ki a gazdaságban, ami felfelé nyomja az árakat. Ez különösen veszélyes akkor, ha ez az impulzus koncentráltan jelentkezik.

Márpedig lépten-nyomon azzal szembesülünk, hogy a Pénzügyminisztérium és a kormányzat a beruházások élénkítéséről beszél. Ha minden erőnkkel ezt a területet támogatjuk, akkor előbb-utóbb elfogy a szabad építőipari kapacitás, még inkább szűkös lesz az alapanyag és a munkaerő is. Ez költségemelkedést, projektdrágulást hoz. Ezt pedig azok érezhetik majd a leginkább a bőrükön, akik például lakásvásárláson gondolkoznak.

Ugyanakkor az emelkedő bérek az általános keresletet is tovább élénkítik majd, ami pedig a fogyasztói árak emelkedését hozhatja. Nem véletlen tehát, hogy a magyar jegybank szakítva a tőle megszokott reaktív politikával, proaktívvá vált és felkészült a kamatemelési ciklusra, hogy hűteni tudja a várhatóan túlhevülő gazdaságot.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJó starttal fut neki az idei nagy növekedésnek a magyar gazdaságNem vártak sok jót az elemzők a január-márciusi időszaktól, de negyedéves alapon nőtt a GDP.

Közélet gdp járvány növekedés Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2022. július 2. 04:34 Közélet, Világ

Magyarország gyarmatosítani akarta Boszniát, csak közbejött egy világháború

Egy mára elfeledett történelmi hagyományt folytat a magyar miniszterelnök, amikor Bosznia-Hercegovinán keresztül tör térségi hatalmi szerepre a Balkánon.

Torontáli Zoltán
2022. július 1. 12:04 Közélet, Vállalat

Szlovákiából hozzák az árstoppos csirkemellet

A magyar kormány helyzetbe hozta a szlovák tenyésztőket, mert ha nincs magyar csirke, a kereslet pedig nagy, akkor átmenetileg importálni kell az árut.

Jandó Zoltán
2022. június 28. 15:07 Közélet, Vállalat

Újra jön Magyarországra az orosz gáz déli irányból

Egyelőre úgy tűnik, hogy alaptalanok voltak azok a félelmek, miszerint az oroszok ezen a vezetéken sem indítják újra a szállításokat a korábbi mennyiségben.

Fontos

Avatar
2022. július 1. 17:32 Világ

Oroszország immár nyíltan ellenség a NATO számára

Putyin agressziója keltette új életre az észak-atlanti védelmi szövetséget, amelyet Amerika idővel Kína ellen is felhasználhat.

Jandó Zoltán
2022. július 1. 04:34 Világ

Az elszálló lakossági energiaárak miatt visszavonulót fújt még a német kormány is

Több nyugat-európai országban is a zöld átállás finanszírozása érdekében kivetett adók jelentős csökkentésével vagy eltörlésével reagáltak az energiakrízisre.

Hajdu Miklós
2022. június 30. 17:45 Adat

Nem mindegy, hogy az ország melyik részén kell elviselni a tíz százalék feletti inflációt

A rendkívüli infláció következményei sokkal keményebben érinthetik az Észak-Magyarországon, az Észak-Alföldön és Dél-Dunántúlon élőket, mint azokat, akik az ország más térségeiben laknak.