Jelentősen növeli az ösztöndíj az arra rászoruló hallgatók teljesítményét a felsőoktatásban, és többen szerzik meg a diplomát a hatására – többek között ez derült ki egy friss tanulmányból, ami négy éven keresztül, kísérleti módszerrel vizsgálta egy szociális ösztöndíj hatását az amerikai Nebraska állam több egyetemén.
Az Egyesült Államokban 2018-ban az állam és különböző magánszervezetek összesen 187 milliárd dollárt költöttek ösztöndíjakra, ami nem kevés pénz. Magyarországon a kormány 2019-ben tíz év után emelte a hallgatói normatívát, ami a 2018-as 119 ezer forintról 2020-ra 166 ezer forintra nőtt. Az egyetemek a hallgatói normatíva alapján határozzák meg, hogy mennyi szociális és tanulmányi ösztöndíj jár a hallgatóknak.
Ahogy a tanulmány szerzői (az MIT-s Josh Angrist és David Autor, valamint a Harvard professzora, Amanda Pallais) megjegyzik, az egyetemi ösztöndíj és a hallgatói teljesítmény közötti kapcsolatot – és azt, hogy ezt a sok pénzt mennyire hatékonyan költik el – sokan kutatták, de a témában készült kutatások összességében nem jutottak egyértelmű következtetésre.
Az egyértelmű összefüggés kimutatása azért is kemény dió, mert az ösztöndíjak nagysága olyan tényezőktől is függ, amik azt is befolyásolják, hogy mekkora valószínűséggel szerzik meg a diplomát az ösztöndíjasok. Például a több támogatást kapó hallgatóknak általában jobbak a középiskolai eredményei, vagy kevesebb pénzt kapnak a családjuktól. Ezért nehéz egyértelmű hatást kimutatni az ösztöndíjak nagysága és a hallgatók teljesítménye között.
A három közgazdász ezért újszerű módszertannal állt neki a kérdés vizsgálatának. A Nebraska államban a legnagyobb donornak számító, 1965 óta ösztöndíjakat osztó Susan Thompson Buffett Alapítvánnyal 2012 és 2016 között dolgoztak együtt. Az ösztöndíjról még annyira érdemes tudni, hogy az a hallgatók minden egyetemre járással kapcsolatos költségére (például tandíj, szállás, könyvek, közlekedés) vonatkozik, és bármelyik állami nebraskai főiskola két- és négyéves képzésére jelentkezve lehet rá pályázni.
A kutatók úgy kapták meg a vizsgált és a kontrollcsoportjukat, hogy az ösztöndíjra többen jelentkeztek, mint amennyien végül megkapták. Így lett egy olyan csoport, amelynek a tagjai jogosultak voltak, és kaptak is ösztöndíjat, és egy olyan, aminek a tagjai szociális hátterük és teljesítményük alapján kaphattak volna ösztöndíjat, de végül nem kaptak. A két- és négyéves képzésre jelentkezőket a kutatók külön vizsgálták.
A vizsgált diákok elég nagy része, 96 százaléka iratkozott be főiskolára, ugyanakkor még ilyen magas arány mellett is érzékelhető volt az ösztöndíj hatása. Az ösztöndíjasok beiratkozási aránya 2,6 százalékponttal magasabb volt azokhoz képest, akik nem kaptak ösztöndíjat, illetve az ösztöndíjasok nagyobb arányban jelentkeztek négyéves képzésekre is. Az ösztöndíjban részesülők a kontrollcsoporthoz képest tovább is tanultak: 8,4 százalékponttal magasabb volt a körükben a hatéves*Az USA-ban vannak háromévesnél jóval hosszabb BA-képzések is. BA-képzést elvégzők aránya*A kontrollcsoportban a képzést elkezdők 63 százaléka diplomázott le.. Utóbbiak egy része az ösztöndíj miatt választott hosszabb képzést két-három éves BA-diplomát adó képzés helyett.
Az ösztöndíjnak kiemelkedő hatása volt a Nebraskai Egyetem Omaha kampuszára pályázók között: körükben 15 százalékponttal nőtt a diplomát szerzők aránya, ami a kutatók szerint azért is fontos, mert ezen az egyetemen felülreprezentáltak a hátrányos helyzetű hallgatók.
A legerősebb hatás a nem fehérek, a kizárólagosan szociális alapú állami Pell-ösztöndíjasok, és az átlag alatti középiskolai tanulmányi eredményekkel rendelkezők körében volt mérhető. A kétéves képzést elvégzők ugyanakkor nem tanultak nagyobb arányban tovább az ösztöndíj hatására.
A kutatók szerint úgy lehet összegezni az ösztöndíj hatását, hogy
azok a hallgatók, akik nem jártak voltak főiskolára, vagy csak kétéves képzésre jártak volna, az ösztöndíj hatására négyéves képzésekre iratkoztak be.
A négyéves képzésekre való beiratkozás valószínűsége a szerzők szerint az említett hátrányos helyzetű csoportok körében volt a legalacsonyabb.
A tanulmány arra is becslést ad, hogy a diplomások várható fizetésnövekedése meghaladja-e az ösztöndíj költségét, tehát közgazdászul fogalmazva azt, hogy a program haszna meghaladja-e a költségeit. A közgazdászok számítása szerint az ösztöndíj minden alcsoport esetében „megéri”.
Adat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
