Élelmiszerek, alkoholmentes és szeszes italok, illetve dohányáruk – ezekre a fogyasztási cikkekre kiemelkedően sokat költenek a magyar háztartások uniós összehasonlításban az Eurostat frissen kiadott, bár még csak 2017-re vonatkozó adatai szerint. Az EU-s átlaghoz képest viszont arányaiban jóval kevesebb pénzt fordítanak a magyarok a lakásfenntartásra és a rezsire. Ugyanakkor az is igaz, hogy ez a legnagyobb tétel a háztartások kiadásaiban Magyarországon és az Európai Unióban egyaránt.
A káros szenvedélyekre csak négy másik tagállamban*Luxemburg, Észtország, Csehország és Lettország költenek többet arányaiban a magyar háztartásokhoz képest. Az alkohol és cigaretta viszonylag nagy arányú anyagi ráfordítását Magyarországon aligha indokolhatják az árak, hiszen ebben a termékkategóriában az uniós átlagárnak körülbelül a kétharmadát kell csak kifizetni a magyar boltokban. Inkább az alkohol- és cigarettafogyasztási szokások hozhatók fel magyarázatként: az egy főre jutó alkoholfogyasztásban hét, míg a cigarettafogyasztásban öt tagállam lakossága előzi csak meg a magyarokat.
A magyar háztartási kiadások szerkezete egyébként stabil képet mutat, a kilencvenes évek közepe óta nagyobb átrendeződés nem történt. Még az utóbbi néhány évben tapasztalt ingatlanpiaci árrobbanás sem rengette meg a fogyasztási struktúrát az uniós statisztikai hivatal adatai szerint.
Ennek oka lehet egyrészt, hogy a magyarok hagyományosan szeretnek albérlet helyett saját lakásban lakni, az ingatlanvásárlás pedig olyan ritka esemény egy átlagos háztartás életében, amit nehéz a fogyasztási statisztikákkal megragadni. Másrészt az albérlők is gyakran a piaci ár alatti lakbért fizetnek, mert a lakástulajdonosoknak sokszor fontosabb a bérlővel kialakított jó viszony, mint az áremelés. Valószínűleg inkább a kormány rezsivel kapcsolatos politikája az, ami a legtöbb háztartásban meghatározta az utóbbi években a lakhatási költségeket, amelyek súlya egyébként négy százalékpontot csökkent 2010 óta.
Adat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
