Élelmiszerek, alkoholmentes és szeszes italok, illetve dohányáruk – ezekre a fogyasztási cikkekre kiemelkedően sokat költenek a magyar háztartások uniós összehasonlításban az Eurostat frissen kiadott, bár még csak 2017-re vonatkozó adatai szerint. Az EU-s átlaghoz képest viszont arányaiban jóval kevesebb pénzt fordítanak a magyarok a lakásfenntartásra és a rezsire. Ugyanakkor az is igaz, hogy ez a legnagyobb tétel a háztartások kiadásaiban Magyarországon és az Európai Unióban egyaránt.
A káros szenvedélyekre csak négy másik tagállamban*Luxemburg, Észtország, Csehország és Lettország költenek többet arányaiban a magyar háztartásokhoz képest. Az alkohol és cigaretta viszonylag nagy arányú anyagi ráfordítását Magyarországon aligha indokolhatják az árak, hiszen ebben a termékkategóriában az uniós átlagárnak körülbelül a kétharmadát kell csak kifizetni a magyar boltokban. Inkább az alkohol- és cigarettafogyasztási szokások hozhatók fel magyarázatként: az egy főre jutó alkoholfogyasztásban hét, míg a cigarettafogyasztásban öt tagállam lakossága előzi csak meg a magyarokat.
A magyar háztartási kiadások szerkezete egyébként stabil képet mutat, a kilencvenes évek közepe óta nagyobb átrendeződés nem történt. Még az utóbbi néhány évben tapasztalt ingatlanpiaci árrobbanás sem rengette meg a fogyasztási struktúrát az uniós statisztikai hivatal adatai szerint.
Ennek oka lehet egyrészt, hogy a magyarok hagyományosan szeretnek albérlet helyett saját lakásban lakni, az ingatlanvásárlás pedig olyan ritka esemény egy átlagos háztartás életében, amit nehéz a fogyasztási statisztikákkal megragadni. Másrészt az albérlők is gyakran a piaci ár alatti lakbért fizetnek, mert a lakástulajdonosoknak sokszor fontosabb a bérlővel kialakított jó viszony, mint az áremelés. Valószínűleg inkább a kormány rezsivel kapcsolatos politikája az, ami a legtöbb háztartásban meghatározta az utóbbi években a lakhatási költségeket, amelyek súlya egyébként négy százalékpontot csökkent 2010 óta.
