Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2019. június 25. 17:14 Adat

Havi 42 ezret ér Budapesten, ha ismerőstől bérelsz lakást

2018 végén országos átlagban 22 ezer, Budapesten 42 ezer forinttal fizetett kevesebbet egy lakásbérlő havonta, ha ismerőstől vagy rokontól bérelte a lakást, vagy már régebb óta lakott az ingatlanban.

A KSH kedden megjelent, 2018 novemberében, az ország egészét lefedő mintán elvégzett lakbérfelméréséből az is kiderül, hogy nagyjából minden tizedik*11 százalék magyar lakásbérlő fizet kevesebbet a piaci lakbérnél. Ezeknek az eseteknek a felében bérelték baráttól vagy rokontól a lakást, a maradék esetben régebb óta laktak a lakásban a bérlők, és a tulaj nem emelte a bérleti díjat, vagy azért lakhattak a bérlők olcsóbban, mert elláttak valamilyen feladatot a ház körül, esetleg kifejezetten a tulaj alkalmazásában álltak, és ezért költözhettek a lakásba.

Ahogy arról a G7-en is írtunk, a tavalyi évet megelőző nagyjából három évben meredeken emelkedtek az ingatlanárak az országban, amiből kiemelkedett a fővárosi ingatlanár-robbanás. A KSH felmérésében az ezzel kapcsolatos egyik legérdekesebb részlet, hogy kiderült,

minél korábban jött létre egy bérleti megállapodás, annál nagyobb az esélye annak, hogy a lakbér kevesebb annál, amennyit hasonló lakásokért aktuálisan elkérnek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA budapesti lakásár-robbanás, ahogy még sosem láttadTérképre raktuk az utcák átlagos négyzetméterárait, és elég látványos lett. De egy érdekes történet is kirajzolódik a város ingatlanpiacáról.

Ennek pedig az az oka, hogy tulajok viszonylag ritkán emelnek lakbért: az összes felmérésben szereplő lakás nagyjából harmadába a felmérés évében költöztek be a lakók, és közülük elenyésző azoknak az aránya, akik októberben többet fizettek a tulajnak, mint a beköltözésük után közvetlenül. A 2017-ben kötött bérleti szerződések hét százalékában nőtt a lakbér a szerződés megkötése óta, a 2016-os szerződések esetében pedig nagyjából 20 százalék volt ugyanez az arány. Általánosan utólagos lakbéremelésről a piaci lakbért fizetők 15 százaléka, míg a kedvezményest fizetőknek csak a 11 százaléka számolt be.

 

Ahogy az ábrán is látszik, a tulajdonos döntéséből vagy a családi, esetleg baráti viszonyból adódóan kedvezményes lakbért fizetők Budapesten átlagosan 42, a megyeszékhelyeken 22, a községekben pedig 11 ezer forintot spórolhatnak meg havonta.

A felmérés alapján tavaly októberben országosan egyébként 80 ezer forint volt az átlagos havi lakbér, a szélsőséges értékek torzítására kevésbé érzékeny medián pedig 73 ezer forint volt. Budapesten az országos átlagnál jóval magasabb, 115 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, a medián pedig 105 ezer forintra jött ki. A medián a középső érték, tehát ha drágaság alapján sorba rendezzük az albérleteket, a sorban középső lakás havi bérleti díja lesz ennek a mutatószámnak az értéke.

A tanulmányban arra is rákérdeztek, hogy a bérlők hogyan találtak rá az albérletre. Országosan a bérlők kicsit kevesebb mint fele mondta azt, hogy ismerősön keresztül találta a lakást, kicsit kevesebb mint harmaduk ingatlanos oldalon, 10 százalék pedig más netes felületen, például Facebookon. Ahogy a településméret csökken, az emberek jellemzően egyre kisebb arányban találnak rá a lakásukra online, ugyanakkor látványos, hogy Budapesten és a megyeszékhelyeken is elég jelentős (37 és 38,3 százalék) azoknak az aránya, akik rokonon vagy ismerősön keresztül találták albérletet.

 

Az összes lakott lakás és a bérelt lakások fajtájának megoszlásában is nagy különbségek vannak: miközben az összes ingatlan nagyjából harmadát teszik csak ki a városi bérházak és a lakótelepi lakások az országban, a bérelt ingatlanok között az arányuk csaknem 60 százalék. Budapesten ez az arány még nagyobb, a fővárosban a bérlakások 41 százaléka van bérházban, ötödük lakótelepen. A felmérés alapján a bérelt lakások állapota jóval gyengébb, mint az adott településkategóriára jellemző átlagos színvonal. Budapesten például csak a bérlakások kétharmada összkomfortos, miközben az összes fővárosi lakás esetében ez az arány 75 százalék körüli.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKettészakadt a budapesti panelmezőny, már nem a Pók utca a legdrágább lakótelepÚj adatbázist építettünk, hogy eldöntsük az örök kérdést: melyik a legdrágább és melyik a legolcsóbb panel lakótelep? Az utóbbi évek eszeveszett áremelkedése nem ugyanúgy érintette a paneleket.

Albérletben leginkább munkavállalás miatt laknak a magyarok, a KSH-nak a megkérdezettek több mint negyede indokolta ezzel azt, hogy erre a lakhatási formára esett a választása. Budapesten pedig még az országosnál is nagyobb, 37 százalék azoknak az aránya, akik az állásuk miatt bérelnek lakást. 

Szintén sokan laknak albérletben családi okokból (15 százalék), házasság vagy összeköltözés miatt (10 százalék), vagy azért, mert elköltöznek a szüleiktől (12 százalék). Budapesten és a megyeszékhelyeken gyakrabban vesznek ki lakást közösen barátok és diákok, a kisebb településeken pedig inkább a munkatársak közös lakásbérlése jellemző. Budapesten az ösztöndíjas külföldi hallgatók jelenléte is elég látványos a felmérés alapján. Minden ötödik bérbe adott fővárosi lakásban külföldiek laknak, 40 százalékuk tanulmányai miatt bérel lakást Budapesten, 31 százalékuk itt dolgozik.

Ez azt jelenti tehát, hogy majdnem minden tizedik budapesti albérletet külföldi egyetemisták veszik ki.

Adat albérlet Budapest ingatlan ingatlanárak lakás Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Fabók Bálint
2020. október 26. 11:31 Adat

A brüsszelezés ellenére Magyarországon nőtt a legtöbbet az EU támogatottsága

Az elmúlt tíz évben az egyik leginkább EU-szkeptikus országból az EU-t a leginkább hasznosnak tartók közé került Magyarország.

Kasnyik Márton
2020. október 25. 16:09 Adat

Többen élnek rosszabbul a járvány miatt, mint azt az adatokból elsőre gondolnánk

Első ránézésre úgy tűnhet, mintha ugyanannyian dolgoznának, mint a járvány előtti időben. De a változatlan számok mögött rosszabb minőségű munkahelyek vannak.

Hajdu Miklós
2020. október 25. 11:55 Adat

A rossz levegő olyan ártalmas, mint a dohányzás és az alkoholfogyasztás

A tüdőrák kockázatának mérsékléséhez nem csak a dohányzást kellene mellőzni, hanem a rossz levegőjű környezetet is el kellene kerülni.

Fontos

Fabók Bálint
2020. október 24. 17:09 Adat

Aggódunk a környezetért, csak fizetni ne kelljen érte

A klímaváltozás nincs az ország legfontosabb problémái között a magyarok többsége szerint, és kevesebben fizetnék meg a környezetvédelem árát, mint a 90-es években.

Bucsky Péter
2020. október 23. 07:06 Közélet

Kevesebb a hajléktalan, de egyre reménytelenebb a helyzetük

Az utóbbi évek gazdasági fellendülése során viszonylag sokan törtek ki a hajléktalanságból, a hátramaradók viszont egyre idősebbek és rosszabbul képzettek.

Hajdu Miklós
2020. október 22. 06:35 Adat

Hiába jól képzett sok magyar dolgozó, nincs elég színvonalas munkahely

A nagyobb jólléthez nemcsak minőségi oktatás és ellátás kell, hanem a dolgozni tudó és akaró lakosságban rejlő potenciál kiaknázására alkalmas állások is.