2018 végén országos átlagban 22 ezer, Budapesten 42 ezer forinttal fizetett kevesebbet egy lakásbérlő havonta, ha ismerőstől vagy rokontól bérelte a lakást, vagy már régebb óta lakott az ingatlanban.
A KSH kedden megjelent, 2018 novemberében, az ország egészét lefedő mintán elvégzett lakbérfelméréséből az is kiderül, hogy nagyjából minden tizedik*11 százalék magyar lakásbérlő fizet kevesebbet a piaci lakbérnél. Ezeknek az eseteknek a felében bérelték baráttól vagy rokontól a lakást, a maradék esetben régebb óta laktak a lakásban a bérlők, és a tulaj nem emelte a bérleti díjat, vagy azért lakhattak a bérlők olcsóbban, mert elláttak valamilyen feladatot a ház körül, esetleg kifejezetten a tulaj alkalmazásában álltak, és ezért költözhettek a lakásba.
Ahogy arról a G7-en is írtunk, a tavalyi évet megelőző nagyjából három évben meredeken emelkedtek az ingatlanárak az országban, amiből kiemelkedett a fővárosi ingatlanár-robbanás. A KSH felmérésében az ezzel kapcsolatos egyik legérdekesebb részlet, hogy kiderült,
minél korábban jött létre egy bérleti megállapodás, annál nagyobb az esélye annak, hogy a lakbér kevesebb annál, amennyit hasonló lakásokért aktuálisan elkérnek.
Ennek pedig az az oka, hogy tulajok viszonylag ritkán emelnek lakbért: az összes felmérésben szereplő lakás nagyjából harmadába a felmérés évében költöztek be a lakók, és közülük elenyésző azoknak az aránya, akik októberben többet fizettek a tulajnak, mint a beköltözésük után közvetlenül. A 2017-ben kötött bérleti szerződések hét százalékában nőtt a lakbér a szerződés megkötése óta, a 2016-os szerződések esetében pedig nagyjából 20 százalék volt ugyanez az arány. Általánosan utólagos lakbéremelésről a piaci lakbért fizetők 15 százaléka, míg a kedvezményest fizetőknek csak a 11 százaléka számolt be.
Ahogy az ábrán is látszik, a tulajdonos döntéséből vagy a családi, esetleg baráti viszonyból adódóan kedvezményes lakbért fizetők Budapesten átlagosan 42, a megyeszékhelyeken 22, a községekben pedig 11 ezer forintot spórolhatnak meg havonta.
A felmérés alapján tavaly októberben országosan egyébként 80 ezer forint volt az átlagos havi lakbér, a szélsőséges értékek torzítására kevésbé érzékeny medián pedig 73 ezer forint volt. Budapesten az országos átlagnál jóval magasabb, 115 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, a medián pedig 105 ezer forintra jött ki. A medián a középső érték, tehát ha drágaság alapján sorba rendezzük az albérleteket, a sorban középső lakás havi bérleti díja lesz ennek a mutatószámnak az értéke.
A tanulmányban arra is rákérdeztek, hogy a bérlők hogyan találtak rá az albérletre. Országosan a bérlők kicsit kevesebb mint fele mondta azt, hogy ismerősön keresztül találta a lakást, kicsit kevesebb mint harmaduk ingatlanos oldalon, 10 százalék pedig más netes felületen, például Facebookon. Ahogy a településméret csökken, az emberek jellemzően egyre kisebb arányban találnak rá a lakásukra online, ugyanakkor látványos, hogy Budapesten és a megyeszékhelyeken is elég jelentős (37 és 38,3 százalék) azoknak az aránya, akik rokonon vagy ismerősön keresztül találták albérletet.
Az összes lakott lakás és a bérelt lakások fajtájának megoszlásában is nagy különbségek vannak: miközben az összes ingatlan nagyjából harmadát teszik csak ki a városi bérházak és a lakótelepi lakások az országban, a bérelt ingatlanok között az arányuk csaknem 60 százalék. Budapesten ez az arány még nagyobb, a fővárosban a bérlakások 41 százaléka van bérházban, ötödük lakótelepen. A felmérés alapján a bérelt lakások állapota jóval gyengébb, mint az adott településkategóriára jellemző átlagos színvonal. Budapesten például csak a bérlakások kétharmada összkomfortos, miközben az összes fővárosi lakás esetében ez az arány 75 százalék körüli.
Albérletben leginkább munkavállalás miatt laknak a magyarok, a KSH-nak a megkérdezettek több mint negyede indokolta ezzel azt, hogy erre a lakhatási formára esett a választása. Budapesten pedig még az országosnál is nagyobb, 37 százalék azoknak az aránya, akik az állásuk miatt bérelnek lakást.
Szintén sokan laknak albérletben családi okokból (15 százalék), házasság vagy összeköltözés miatt (10 százalék), vagy azért, mert elköltöznek a szüleiktől (12 százalék). Budapesten és a megyeszékhelyeken gyakrabban vesznek ki lakást közösen barátok és diákok, a kisebb településeken pedig inkább a munkatársak közös lakásbérlése jellemző. Budapesten az ösztöndíjas külföldi hallgatók jelenléte is elég látványos a felmérés alapján. Minden ötödik bérbe adott fővárosi lakásban külföldiek laknak, 40 százalékuk tanulmányai miatt bérel lakást Budapesten, 31 százalékuk itt dolgozik.
Ez azt jelenti tehát, hogy majdnem minden tizedik budapesti albérletet külföldi egyetemisták veszik ki.
Adat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Lettországban él a legtöbb, Görögországban a legkevesebb gyermek állami gondozásban lakosságarányosan
Magyarországon a 20 463 állami gondozott gyermek 70 százaléka családoknál, 30 százaléka intézményekben élt a 2021-es adatok szerint.
Fontos
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
Az új otthonfelújítási program átrendezheti a lakáshitelek piacát
A támogatás révén több tízmilliárd forint felújítási hitel jut majd a piacra, amelyhez várhatóan jelentős mennyiségű piaci feltételű kölcsön is társul majd.
