A héten ismét leállt a termelés az Audi legtöbb magyarországi gyáregységében, valamint a Volkswagen-csoport több más üzemében is. A Telex értesülései szerint az ok, hogy Malajziában a koronavírus terjedése miatt lezárásokat rendeltek el, ezek pedig autóipari alkatrészhiányt szültek, a gyárak nem jutnak elég csiphez.
Malajziában június elsején vezettek be szigorú kijárási korlátozásokat, miután május végére a napi új fertőzöttek száma megközelítette a tízezer főt a 32 milliós délkelet-ázsiai országban. Bár azóta valamelyest javult a helyzet, a lezárásokat június 28-áig meghosszabbították. Ez idő alatt az emberek mozgását otthonuk tíz kilométeres körzetére korlátozták, betiltottak minden, nagyobb tömeget érintő tevékenységet, és a legtöbb gyárat vagy teljesen leállították, vagy csak erősen korlátozott kapacitásokkal üzemeltetik: június elején a 15 millió ingázó foglalkoztatott csupán tizede vette fel a munkát.
Emiatt számos, külföldre termelő ipari üzem is leállt, az autógyáraktól kezdve a biciklialkatrész-üzemeken át a különböző elektronikai beszállítókig. Utóbbiak között vannak a német Infineon és a japán Taijó Júden (Taiyo Yuden) csipgyártók helyi üzemei is, ahol koronavírus-gócpontok miatt áll a termelés. A malajziai félvezetőgyártók iparági szervezete szerint eddig 15-40 százalékos termeléscsökkenéssel jártak a lezárások, ami fennakadást okoz a teljes autóipari gyártási láncban – a jelek szerint az Audi győri üzemét is ez állította le.
A malajziai helyzet nem egyedi. Ázsia sokáig a Covid kezelésének bezzegrégiója volt, ám az utóbbi hónapokban a gyorsabban terjedő variánsok miatt több, kisebb helyi járványgóc alakult ki a régióban. Ez pedig a nemzetközi termelési láncokban is érezteti hatását: a helyzet kikötői torlódásokat okoz, súlyosbítja az amúgy is jelentős csipellátási zavarokat, és az áremelkedés is a potenciális következmények között van.
A texasi fagytól a dél-kínai kikötőig
Az autóipari csipellátás már jó ideje gondokkal küzd. Ennek az egyik oka, hogy tavaly a koronavírus-járvány miatt az autóipar leállt, miközben az elektronikai eszközök iránti kereslet megugrott. Emiatt az autógyártók visszamondták megrendeléseiket, a csipgyártók pedig az eleve jövedelmezőbb IT-csipek gyártására koncentráltak. Amikor 2020 végére az autóipar talpra állt, a szektor azzal szembesült, hogy az elektronikai kereslet elszívta a csipgyártók kapacitásait, és kiszorította az autóipari megrendelőket a piacról.
A csipipari felforduláshoz emellett hozzájárultak a koronavírus-járvány okozta logisztikai fennakadások, a konténerhiány, a hajózási kapacitások szűkössége, és Donald Trump amerikai exelnök által egyes kínai techcégekre kivetett, utódja alatt is megmaradt amerikai kereskedelmi büntetőintézkedések is.
Bár a csipgyártók a kereslet emelkedése miatt új beruházásokkal növelik kapacitásaikat, ezek a jelen állás szerint csak 2022 után fognak beérni. Eközben az utóbbi hónapokban több kisebb-nagyobb fennakadás is hátráltatta a termelést. Februárban például a texasi fagy okozott kieséseket (az amerikai államban a helyi szereplők mellett az Infineon, a Samsung és az autóiparnak is szállító holland NXP is rendelkezik csipüzemmel), márciusban pedig egy fontos autóipari csipbeszállító, a japán Renesas tokiói gyárában történt tűzeset akasztotta meg a gyártást.
A Volkswagen beszerzési igazgatója nemrég arról beszélt, hogy közelharcot kell folytatniuk a csipekért. A csoport pedig már áprilisban úgy készült, hogy nehéz második negyedév vár rájuk a texasi és tokiói balesetek hatása miatt.
Fontosabb, mint a Szuezi-csatorna
Erre tettek rá egy lapáttal az utóbbi hetek ázsiai járványgócai. Malajzia mellett egy másik fontos gócpont a dél-kínai elektronikai fellegvár, Sencsen egyik kikötőjében, a Jantien (Yantian) nevű konténerterminálon alakult ki. Miután a kikötőben és a környékén több pozitív esetet találtak, a kínai hatóságok májusban rövid időre lezárták a létesítményt, majd a korábbinál jóval kisebb kapacitásokkal indították újra. Eleinte a szokásos forgalom ötödét bonyolították, és iparági elemzők szerint június közepén is csak 40 százalékkal üzemelt a terminál.
A dolog globális jelentőségét az adja, hogy Jantien a világ legforgalmasabb kikötői között van, tavaly 13 millió konténeres*Pontosabban 13 millió TEU-s, azaz 13 millió húsz láb hosszú konténernek megfelelő mennyiségű forgalomról van szó. forgalmat bonyolított, ami alig marad el a legnagyobb európai kikötő, Rotterdam 14 milliós forgalmától. A világ legnagyobb hajózási társasága, a Maersk logisztikai vezetője szerint
ez nagyobb fennakadást okoz a szállítmányozásban, mint a Szuezi-csatorna március végi eltömődése: Szuezben tíznapos torlódás volt, Sencsennél jelenleg 16 napig kell várakozni, és a sor csak növekszik.*Jellemző, hogy a Szuezi-csatorna torlódása kapcsán jó néhány kommentár jelent meg a túlzott globalizáció veszélyeiről, miközben a kínai kikötő okozta fennakadások a logisztikai és gazdasági szakportálokon kívül elkerülték a tágabb sajtó figyelmét.
A kínai kapacitáscsökkenés tovább növelte az utóbbi évben eleve jelentősen megugrott konténerszállítási árakat is: az év elején 3500 dollárba került egy konténert Kínából az Egyesült Államokba juttatni; ma az ár 6500 dollár környékén jár, és az utóbbi egy hónapban ezer dollárral nőtt. (Az áremelkedés emellett a nyersanyagok piacán is jelentkezett, amely a kínai ipari termelésben is gondokat okozott, ahogy arról nemrég részletesebben is írtunk.)
Víz nincs, járvány van
A csipgyártásra nemcsak Malajziában jelent veszélyt a járvány. Tajvanon több mint egy évig minimális volt a Covid-19 előfordulása, de május közepétől hirtelen nőni kezdett a fertőzöttek száma, és több helyen kialakultak gócpontok.
Júniusban a King Yuan Electronics nevű cég több mint kétszáz dolgozójának tesztje lett pozitív, és emiatt további kétezer dolgozót kellett karanténba helyezni, ami harmadára csökkentette a vállalat bevételeit. A King Yuan a sziget egyik legnagyobb, a csipek tesztelésével és tokozásával foglalkozó vállalata, Tajvan pedig a világ egyik legfontosabb csipgyártó bázisa.
Kiürültek az utcák a járványügyi intézkedések miatt a vietnámi Hanoiban, 2021 májusában. (Nhac NGUYEN / AFP)
A tajvani kormány ennek fényében igyekezett biztosítani, hogy a csipgyártás a lehető legmérsékeltebb fennakadásokkal átvészelje a járványt. A világ legnagyobb csip-bérgyártója, a TSMC szerint náluk nem okozott kiesést a járvány, és a szektor sok más cége is normális kerékvágásban üzemel, bár több elektronikai vállalatnál regisztráltak már pozitív esetet.
Ugyanakkor egy-egy kisebb leállás több más tajvani és rajtuk keresztül számos tengerentúli gyártót is érint. A jó hír, hogy a helyzet június közepére az egész szigeten nagyot javult, a napi új esetek hétnapos mozgóátlaga a 600 fős csúcsról 200 fő környékére csökkent a 23 milliós szigeten. A lezárások pedig Malajziában is megtették a hatásukat, június eleje óta ott is erősen esnek a számok.
Tajvanon viszont már újabb veszély leselkedik az iparra. Miután idén elmaradtak a szokásos tájfunok, a szokásosnál jóval kevesebb csapadék hullott, emiatt a sziget fél évszázada legsúlyosabb aszályával küzd. A kormány már el is kezdte korlátozni a vízfelhasználást, ami a félelmek szerint az ipart is elérheti. A félvezető-gyártáshoz rengeteg vízre van szükség, a TSMC például már teherautókkal hozat utánpótlást, és az építkezéseken felgyülemlett talajvíz átvételéről tárgyal. A szigeten több üzemmel rendelkező amerikai Micron arra figyelmeztetett, hogy a vízhiány pluszköltségeket szül, ami tovább drágíthatja termékeit.
Regionális probléma
Malajziához és Tajvanhoz hasonló járványügyi problémákkal küzd Thaiföld, Vietnám és Kambodzsa is. Bár az európai járványcsúcsnál jóval alacsonyabb a fertőzöttek lakosságarányos száma, a gócpontok között sok az ipari üzem: Thaiföldön több mint 130 üzemben jelentettek fertőzöttet, a textilipartól kezdve az élelmiszer-feldolgozáson keresztül szinte minden szektor érintett.
Vietnám Tajvanhoz hasonlóan sokáig Covid-mentes maradt, de a fertőzőbb variánsok május közepére itt is felütötték fejüket. A Hanoitól északra lévő Bac Giang tartományban hatból négy ipari parkot le kellett zárni; és egy másik Hanoi környéki ipari területen, Bac Ninh tartományban is számos üzem leállásra kényszerült. Egyebek mellett a Canon, a Foxconn, a Samsung, valamint tizenhárom Samsung-beszállító helyi üzemeiben is regisztráltak fertőzötteket, ezek a gyárak egy időre le is álltak
A dél-koreai cég globális okostelefon-termelésének több mint fele a két észak-vietnámi gyárán fut keresztül, az üzemek jelentőségét jelzi, hogy a vietnámi miniszterelnök külön kiemelte, fontos nemzeti prioritás a Samsung létesítményeinek megóvása.
A vietnámi helyzet európai szemmel nem kifejezetten vészes (96 milliós lakosságszám mellett 400 körül járt a napi új fertőzöttek száma június közepén), de a megbetegedések 60 százaléka a két északi ipari tartományt érintette, és a pozitív esetek között nagy számban voltak a zsúfolt gyártósorokon dolgozó emberek.
A kormány és a helyi beszállítók most óvintézkedésekkel próbálják biztosítani, hogy ne omoljon össze az észak-vietnámi ipar, egyesek például a munkások teljes izolálására törekednek, folyamatosan tesztelik a dolgozókat, három helyett két műszakban termelnek, és próbálnak minél több oltást beszerezni.
Nagyobb emberi áldozatokat követel
Ezekben az országokban a járvány, valamint az azzal járó leállások és karanténintézkedések okozta emberi áldozatok jóval súlyosabbak, mint Nyugaton. Bár a kormányok Délkelet-Ázsiában is igyekeznek támogatni a lezárás sújtotta szektorokat, költségvetési mozgásterük szűkösebb. A karanténba zárt dolgozókat pedig – akik közül sokan a térség legszegényebb helyeiről érkezett, szegénységben élő vendégmunkások – jellemzően nagyon rossz körülmények között szállásolták el.
A Guardiannak egy Thaiföldön karanténra kötelezett vendégmunkás például azt mesélte, két hetet töltött egy szálláson váltóruha nélkül. Egy másik, kéthetes karanténban lévő kambodzsai munkás pedig azt mondta, hogy ételadományokra szorult, mert a munkáltatójától kapott ételjuttatás a túlélésre is alig volt elég.
Egy megbetegedett textilipari dolgozónak Kambodzsában a hatóságok kötéllel vonták körül az otthonát, ő szintén a szomszédjaira szorult, máshogy nem tudott ételhez jutni. Azt eleve nem tudják, hogy fizetést kapnak-e a karantén alatt: a kambodzsai törvények ezt nem követelik meg, és egy civilszervezet 120 cég megkérdezésével végzett felmérése szerint a döntő többség inkább nem fizet.
A helyzetet rontja, hogy ezeken a helyeken természetesen az orvosi ellátás sem európai színvonalat képvisel, különösen nem a gyári vendégmunkások számára. A járványok gyors leküzdését pedig a vakcinahiány is hátráltatja. Az utóbbi időben Kínától az Egyesült Államokon keresztül Japánig számos fejlett ország tett felajánlásokat a térség országai számára, ami optimizmusra ad okot. Ugyanakkor az amerikai vagy európai átoltottsági adatok még nagyon messze vannak: egy-két kivételtől eltekintve a térség legtöbb országában csak a társadalom néhány százaléka vette fel az első oltást.
Az egészségügyi mellett a gazdasági károk is súlyosak lehetnek. Vietnám és Tajvan azon kevés gazdaság egyike volt, ahol 2020-ban növekedést regisztráltak, részben a járvány elkerülése, részben a nyugati járványhelyzet alatt, az otthoni munkavégzés terjedése miatt megugrott elektronikai keresletnek köszönhetően. Most Vietnámban és a környező országokban attól tartanak, hogy a lezárások elvihetik a tavalyi, relatíve sikeres év eredményeit.
Az elektronika és autóipar pedig világszerte megérzi a délkelet-ázsiai gondokat. Az autógyártók eleve azzal számoltak, hogy idén már nem oldódnak meg ellátási gondjaik, és a Bloomberg nemrég 60 milliárd dollárra taksálta a kiesett bevétel okozta kárt. Ám a termelési láncokat érő, váratlanabbnál váratlanabb problémák és a fejlődő világ rossz vakcinaellátottsága alapján bőven vannak még további kockázatok.
Világ
Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
Nem álltak le az orosz gázszállítások, de ha leállnának sem lenne gond
Nem okozna ellátásbiztonsági problémát, ha leállnának az orosz gázszállítások Ukrajnán keresztül, és az árakat is csak átmenetileg emelné meg.
A tengeri útvonal, amely mindenkinek fontos, mégis egyre veszélyesebb
Elvileg minden nagyhatalom abban érdekelt, hogy a Vörös-tengeren át lehessen jutni, mégis egy éve tartják rettegésben a hajósokat a húszi támadások.
Fontos
Sokkal jobban is lehet segíteni a középiskolásokat a pályaválasztásban
Pályaorientáció alatt leginkább egyszeri ismeretátadást szoktak érteni, pedig fontos lenne a diákokat végigkísérni a 9. osztálytól érettségiig.
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
