„Két héttel ezelőtt ültem a kollégáimmal, és arról beszéltem nekik, hogy olyan jó évünk lesz, mint korábban soha” – mondta egy még március közepén megjelent cikkünkben egy rendezvényszervező cég vezetője. Az a két hét azonban mindent megváltoztatott, a piacuk teljesen összeomlott a járvány következményeként, és most a túlélésért küzdenek.
A felhozott példa találóan szemlélteti, hogy pár hét alatt hogyan fordult fel teljesen rengeteg ember és vállalkozás élete. Míg a 2008-as válság fokozatosan és részlegesen szűkítette be a vállalkozások mozgásterét, a mostani, még mindig csak kibontakozó válság néhány nap alatt teljesen letarolta a keresletet számos iparágnál.
A jelentős tartalékokkal nem rendelkező cégek azonnali lépéskényszerbe kerültek. A bajba jutott vállalkozások egy része a kivárás mellet döntött, és lényegében hibernálta magát a munkavállalói leépítésével vagy szabadságoltatásával. A vállalkozások egy másik része pedig az előre menekülésben látja a kiutat. Akár pár napos gondolkodást követően áthangolja a profilját, vagy legalábbis megcéloz egy újonnan nyíló piaci rést.
Utóbbira jellemző példák a maszkvarrásra átváltó ruhaipari cégek, a kiszállításra váltó éttermek, a magyar gazdaság gigászai pedig kézfertőtlenítő(-alapanyag) gyártásába kezdtek. A 444 egy olyan rendezvényszervezőt is bemutatott, aki egy gyors váltással elkezdett gyümölcs- és zöldségkiszállítással foglalkozni. A legtöbb cég persze óvatosabb és kevésbé profilidegen alternatívákban gondolkozik. Ebben a cikkben négy példán próbáljuk bemutatni, hogy mivel próbálkoznak olyan kisebb magyar cégek, amelyeknek az eredeti piaca jelentősen visszaesett a járvánnyal.
A veszprémi Old Blue használt farmerekből készít többek között táskákat, bútorhuzatokat, szőnyegeket és ruhákat. A termékeiket veszprémi bemutatótermükben, webshopban és viszonteladóknál árulják. A cég ügyvezetője, Plank János szerint március 10-e környékén zuhant be a forgalmuk egyik napról a másikra, nagyjából 90 százalékkal.
„Utána visszanövekedett, mondjuk a korábbi 30 százalékára, de ez még mindig nem lenne elég a túlélésre” – mondta. A visszaesést követően pár nappal döntöttek úgy, hogy maszkok gyártásába kezdenek. Próbálták farmerből készíteni, de azon keresztül nem lehet levegőt kapni. “Elmentem anyagot venni, de mire hazamentem, rájöttem, hogy keveset vettem” – emlékezett vissza Plank János.
Az Old Blue-nál nagyjából 15-20 ember dolgozik, és ahogy kifutottak a farmeres munkákból, minden varrónő maszkokat kezdett el csinálni. Ezek nem orvosi maszkok, „hanem arra jók, hogy ha kimész, akkor másokra ne hapcizz rá”. „Nagyon nagy az igény, a tízszeresét el tudnánk adni, mint amennyit le tudunk gyártani” – mondta Plank, aki szerint leginkább az anyaghiány korlátozza őket.
„Nemcsak a mi túlélésünkről van szó, hanem a nekünk bedolgozókéról is. Közülük többen szegény bakonyi falvakból jönnek. Én könnyen széttárhatnám a kezem, hogy végre kipihenhetem magam, megnézhetek pár filmet, de felelősséggel tartozom irántuk” – mondta Plank.
A Biofilter Zrt. az egyik legjelentősebb környezetvédelemmel foglalkozó magyar cég, használt sütőolaj- és ételmaradék-begyűjtésében is piacvezető Magyarországon. Mivel alapvetően a vendéglátóipart szolgálja ki az éttermekben keletkező sütőolaj és a moslék hasznosításával, a turizmussal egy időben érezte meg a járvány hatását a forgalmán.
Az éttermek bezárásával a Biofilter mintegy 65 százalékkal kevesebb sütőolajat gyűjt be, a mosléknál még nagyobb a visszaesés. Forgalmuk azért nem esett vissza teljesen, mert például kórházak, üzemi étkezdék vagy házhoz szállításra átállt éttermek is vannak a partnereik között. A lecsökkent begyűjtési mennyiség miatt kevésbé hatékonyan tudnak működni: mivel a járványügyi kockázatok miatt továbbra is minden partnerüket kiszolgálják, így viszont van, hogy csak negyedrészt töltik a teherautóikat.
„A piacunk beszűkülésével igyekszünk még jobban a lakosság felé nyitni, most ők maradtak meg célcsoportként” – mondta Deák Brigitta, a Biofilter marketingvezetője. A cég eddig is foglalkozott lakossági gyűjtéssel, a Mol benzinkútjain és hulladékudvarokban is le lehetett adni a használt sütőolajat. Ezek mellett pedig társasházak is rendelhettek tőlük gyűjtőhordót egy egyszeri, 5800 forintos díjért, és az abban gyűjtött olajat ingyenesen szállítják el.
Míg a kijárási korlátozás miatt csökkent a benzinkutakon és a hulladékudvarokon leadott mennyiség, a társasházaknál háromszorosára nőtt. Ez még azzal együtt is reménykeltő változás, hogy alacsony bázisról indultak. A cég leginkább a Facebookon igyekszik társasházakat bevonzani, hirdetéseik 50 ezer emberhez értek el az elmúlt másfél hétben, ami megtízszerezte az eddig befutó érdeklődések számát.
Egry Judit családjának két kisvállalkozása van, és hiába tér el egymástól teljesen a két cég profilja, mindkettő nehéz helyzetbe került. Az egyik egy mosoda, amely főleg budapesti szálláshelyeket és éttermeket szolgált ki, így értelemszerűen teljesen megszűnt a piaca. A másik pedig ballonos vizet biztosított főleg irodák, önkormányzatok vagy közintézmények számára. Az iskolák, színházak vagy múzeumok bezárása, illetve az otthon dolgozás elterjedése miatt a ballonos cég forgalma nagyjából 50 százalékra esett vissza.
Azért nem jobban, mert például néhány önkormányzatot továbbra is kiszolgálnak, és vannak, akik az otthon dolgozáshoz is tőlük rendelnek vizet. „Van olyan magánszemély, aki a munkahelyéről ismerte a cégünket, és most, hogy otthonra kényszerült, tőlünk rendeli a vizet. Illetve teljesen idegen ügyfelek is megtaláltak minket az interneten” – mondta Egry Judit.
Január óta környezetvédelmi okokból nem forgalmaztak vizet eldobható PET-palackban, csak 19 literes, cserélhető ballonban. Az átalakult kereslet miatt azonban kénytelenek újra bevezetni az eldobható palackokat. Ugyan segített rajtuk, hogy néhányan megtalálták őket, Egry Judit azonban arra számít, hogy áprilisban tovább csökken a forgalmuk a pánikvásárlók eltűnése miatt. „Ahogy fogy az emberek pénze, még rosszabb lesz”, áprilisban már csak a korábbi forgalom 30 százalékával számol.
A mosodának is új piacokat keresnek, kisebb egészségügyi intézmények felé próbálnak nyitni. „Elindítottuk a mosoda átminősítését, ami egy hosszú folyamat, az is lehet, hogy addigra lesz eredményes, amikor már a korábbi ügyfelek is nyitnak” – mondta Egry Judit. Szerinte az is nehezíti a helyzetüket, hogy senkivel sem tudnak személyes kontaktba kerülni, így pedig „nehéz elindulni”.
A két vállalkozásban összesen 16 ember dolgozik, és igyekeznek egyben tartani a csapatot, amíg lehetséges. „Abban segítünk nekik, hogy ne haljanak éhen. Ha arra kell a pénz, hogy egy héten egyszer be tudjanak vásárolni, akkor azt előteremtjük, akár a magánvagyon felhasználásával is, aminek nagy részét már január óta felhasználtuk a megrendelések visszaesése miatt” – mondta.
A szervezet- és vezetőfejlesztéssel foglalkozó OD Partner Kft. különös helyzetben van, mivel partnerein keresztül első kézből értesül az átállás nehézségeiről, miközben saját működését is alapvetően át kell alakítani. A cég ügyvezetője, Fejér Péter azt mondta, árbevételük „jó része vagy eltűnt, vagy bizonytalanná vált”.
A vezetőfejlesztést, egyéni coachingot könnyen meg tudják oldani az interneten, szinte valamennyi partnerük folytatni akarta velük a munkát online. A tréningek, workshopok vagy csoportos coachingok azonban vagy leálltak a partnercégek költségbefagyasztása miatt, vagy „nagyon nehezen mennek”. „Azok a projektek, amik folyamatban voltak és leálltak, a régi világ dilemmáira próbáltak választ adni” – mondta a cégvezető.
Szerinte a napokban kezdtek el erőteljesebben gondolkodni azon, hogy hogyan alkalmazkodjanak a partnereik online térbe költözéséhez. „Arról igyekszünk most tapasztalatokat szerezni, hogy online mit lehet és mit nem. Hogyan lehet úgy a munkát folytatni online, hogy fenntartsuk az intimitást, az emberek biztonságban érezzék magukat, merjenek és tudjanak beszélni magukról. Nemcsak arról a részükről, ami a legszebb, hanem a dilemmáikról is” – mondta Fejér.
Eddigi meglátásaikra példaként említi, hogy hagyományos tréningjeiknél másfél óránként tartottak szünetet, online viszont jellemzően hamarabb elfárad a hallgatóság, így óránként érdemes. „Mást jelent a csend is. Sokkal jobban tudjuk érzékelni, hogy mikor kell megtörni a csendet, ha offline vagyunk” – mondott egy másik különbséget.
Tapasztalatai szerint a cégvezetők számára most az egyik legnagyobb kihívás a beosztottjaik munkájának nyomon követése. „Az nagyon nehéz egy vezető számára most, hogy hogyan motiválja az embereit. Ez az új helyzet nagyon kiélezi a főnök és a beosztott közötti viszonyt. Akivel könnyebben együttműködött korábban, azzal még könnyebb lett, akivel eddig is nehezen, azzal még nehezebb” – mondta.
Ebből kifolyólag most próbálnak egy olyan rendszert kialakítani, amellyel a visszajelzések, dolgozói meglátások áramvonalasabban juthatnak el a vezetőkhöz. Helyzetüket azonban nehezíti, hogy új ügyfeleket nem könnyű szerezni jelenleg. „Most óhatatlanul azokra támaszkodunk, akikkel a békeidőben kialakult valami bizalmi kapcsolat. Most nagyon felértékelődik az egykori személyes kapcsolat a tanácsadó cégek számára” – mondta Fejér Péter.
Vállalat
Fontos