Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence Jandó Zoltán
2020. április 8. 20:10 Vállalat

„Ugyanaz van, mint a Gyurcsány-kormány idején: duma és porhintés” – cégek értékelték a mentőcsomagot

„A bizonytalanság a legrosszabb most, semmit nem mondanak biztosra, csak belebegtetik a támogatásokat. A kollégák kérdezik, hogy pontosan mi mit jelent, mi meg második napja ülünk az intézkedések fölött, és senki nem tudja megmondani” – mesélte egy rendvezvényszervező cég vezetője, amikor arra kértük, hogy értékelje a kormány kedden bejelentett gazdaságvédelmi intézkedéseit. „Ez még mindig nem kapaszkodó, egyelőre még mindig csak lebegünk a víz felett” – mondta egy budapesti étteremlánc tulajdonosa a bejelentésekről.

A járvány által leginkább érintett iparágakban működő cégek tulajdonosaival, cégvezetőivel beszélgetve az látszik, hogy a kedden bejelentett ötletek nem csökkentették a bizonytalanságot, mert egyelőre senkinek fogalma sincsen, hogy mi az, amit igénybe vehet ezek közül. 

A legnagyobb probléma így mindenkinek az, hogy továbbra sem tudnak tervezni.

Beszéltünk olyan fogorvossal, akinek múlt héten mondott fel a fogászat tulajdonosa, ami teljesen logikátlan lépésnek tűnt néhány nappal a belengetett mentőcsomag előtt. Most viszont több vállalkozó is azt mondta, hogy így utólag már egyáltalán nem biztos, hogy ez volt a rossz döntés. Azoknak a cégeknek ugyanis, amelyek a nagy bejelentésre vártak, április első tíz napjára már mindenképpen ki kell fizetniük a béreket, miközben most sem tudnak sokkal többet, mint eddig.

Erősen kérdéses, hogy mikor tisztulhat a kép. Beszéltünk olyannal, aki Parragh László tegnapi interjúját úgy értelmezte, hogy egyelőre nincsen kész jogszabálytervezet a bejelentett intézkedések mögött, azaz egyelőre hiába várják a cégek a kérdések tisztázását.

Így pedig egyelőre azt sem tudják megbecsülni a leginkább érintett iparágakban működő cégek, hogy meddig húzhatják. A vállalatoknál ugyanis most azt kalkulálják, hogy érdemi bevétel nélkül meddig képesek kigazdálkodni az olyan állandó költségeket, mint a bérleti díjak, a rezsi, az IT-fenntartási költségek vagy éppen a munkabér. Ha utóbbiból – ami sok helyen a legjelentősebb tétel – érdemben lefaragtak volna, kitolódott volna ez az idő, és meg lehet úszni az elbocsátásokat. Így azonban ez azoknál is kérdésessé vált, akik nem lépték meg ezt már korábban, amiatt, hogy a magyar kormány még a környező országokhoz képest is másfél-kéthetes késéssel hozott csak döntést.

A tervekből néhányak szerint az látszik, hogy hajlandóság van valamiféle válságkezelésre, csak még azt nem tudjuk, hogy mekkora, mások viszont ennél is pesszimistábbak, és arra számítanak, hogy csak látszatintézkedések lesznek.

Értik, hogy nehéz volt döntést hozni, de nem erre számítottak

A legnagyobb budapesti futóversenyeket szervező BSI Sport Kft.-nél is a részletekre várnak, mert – ahogy a vállalat ügyvezető tulajdonosa, Kocsis Árpád fogalmazott – ezek hiányában nem lehet felelős döntést hozni. „Az elmúlt 30 évben nem használtunk olyan mérőszámot, amivel a munkaterhelést mértük volna, és van olyan üzletágunk, ahol nem is nagyon lehet, így nem tudjuk, hogy vonatkozhat-e ránk a bejelentett bértámogatás, és ha igen, akkor a cégen belül kikre” – mondta a cégvezető.

A vállalat futófelszerelést árusító boltjaiban valószínűleg igénybe vehetik ezt, hiszen ezekben jelenleg nyolc helyett ötórás nyitva tartás van, ami beleesik a munkaterhelés csökkenésénél meghatározott 15-50 százalék közötti sávba. Ám itt sem egyértelmű, hogy számukra milyen képzéseket kell szervezniük, mert jelenleg úgy tűnik, mintha ez lenne a feltétele az állami segítségnek.

A versenyszervezéssel foglalkozó munkatársak – akik a teljes alkalmazotti gárda közel kétharmadát adják – viszont valószínűleg nem jogosultak a bértámogatásra. Itt ugyanis ideiglenesen a teljes piac megszűnt, egyáltalán nincs árbevétel, így a munkaterhelés is nagyobb mértékben csökkent.

Kocsis Árpád elmondta: egyértelmű, hogy a döntéshozók helyzete sem könnyű.

„Arról kell dönteniük, hogy honnan pakoljanak ki először, amikor ég a ház: a nagyszobából, a konyhából, a széfből, vagy a gázkazánt vigyék, mert az be is robbanhat. Logikus, hogy idő kell átgondolni a megfelelő intézkedéseket, de jó lenne, hogy ha már meghozták a döntéseket, akkor azok világosak és mindenki számára érthetőek lennének”.

Az nem üzleti kockázat, ha olyan szabályt hoznak, hogy nem lehet kinyitni

A magán-egészségügyi szolgáltatóknál például lényegében be van tiltva, hogy működjenek, így nem tudnak 50 százalékos munkaterhelést sem biztosítani az alkalmazottaknak, a bevételük pedig lenullázódott. A fogorvosoknál ugye elvileg sürgősségi ellátást lehetne nyújtani, de ez a magánszférában általában a munka legfeljebb 10-20 százalékát adja.

Ráadásul jelenleg annyira szigorúak a védőfelszerelésekre vonatkozó előírások, hogy egy lapunknak nyilatkozó fogorvos szerint nagyjából tízezer forintba kerülne egy embert beöltöztetni, amit nem lehet kigazdálkodni. Már persze teoretikusan, a gyakorlatban ugyanis ez a kérdés nem merül fel, mivel egyáltalán nincs védőfelszerelés. A már említett fogorvos például azt mesélte, hogy ő már méhészeteket néz, hátha ott talál alkalmasat.

Az egészségügyben tehát egyáltalán nem segítség semmi a bejelentett intézkedések közül. Volt, aki úgy fogalmazott, hogy szerinte pont ugyanaz van, mint a Gyurcsány-kormány idejében:

a duma és a porhintés megy, de semmi sem történik.

Erdős Ákos, az egyik legnagyobb magyar rendezvényszervező, a Hello Event ügyvezető igazgatója szerint a rövidített munkaidejű bértámogatási program esetében igazságtalan az olyan cégek kizárása a jogosultak köréből, ahol a bevétel visszaesése meghaladja az 50 százalékot.

„Éttermem és rendezvényszervező cégem is van, mindegyikben megtartottam az emberek többségét, mert bízom bennük. A bejelentett intézkedés üzenete viszont az, hogy a kormány nem bízik bennem, mert csak annak segít, akinek 50 százalék alatt zuhant a forgalma, miközben az, hogy betiltják a rendezvényeket és az éttermek nyitva tartását, nem egy üzleti kockázat, hanem egy rendkívüli szituáció”

– mondta.

Ráadásul, ha valahol van is esély igénybe venni a bértámogatást, ott is nagyon komoly eltérések lehetnek ágazaton, de akár cégen belül is. A nyomdaiparban például a csomagolóanyag-gyártóknál semmi gond nincs, sőt volt olyan, amelyik története legjobb hónapját zárta. Az összes többi területen azonban teljes az összeomlás. Előbbi körnek logikusan nem kell segítség, utóbbi pedig az eddigiek fényében valószínűleg nem kaphat.

Persze, ha egy cég csomagolóanyagot és mást is nyomtat, akkor megpróbálhat játszani a kollégák munkaidejével, de nem ez a jellemző.

Cégen belül is előfordulhat, hogy valakinek lenullázódott a feladata. Beszéltünk olyan szolgáltató vállalattal, ahol a többség egyelőre szintén nagyjából teljes fordulaton pörög, de az úgynevezett „office manager”, aki tulajdonképpen a többiek keze alá dolgozik az irodai munkában, most otthon home office-ban semmit nem tud csinálni.

A húzódó bizonytalanság azért nagy probléma, mert már azok is érzik, hogy baj lehet, akiknél egyébként megy a szekér. Beszéltünk olyan feldolgozóipari céggel, ahol keresleti és termelési oldalon egyelőre nincsenek fennakadások (az alapanyagellátástól eltekintve), de már érzik, hogy a vevők fizetőképessége és hajlandósága látványosan romlik. Az elmúlt 30-60 napban erősen megugrott a kintlévőségük, egy ilyen helyzet pedig néhány sérülékenyebb céget még akkor is nehéz helyzetbe sodorhat, ha egyébként igény lenne a termékeikre.

Korábban kellett volna segíteni

Olyan iparágak is vannak, ahol azt is nézik, hogy más iparágaknak mennyire segít a mentőcsomag. A rendezvényszervező piacon arra számítanak, hogy szeptemberig biztos, hogy semmi nem lesz. Az őszi rendezvényeket általában 2-3 hónap munka előzi meg, és utána még hónapokat várnak, mire bejön a pénz, ami azt jelenti, hogy hat-kilenc hónap múlva lehet bevételük.

Most hétről hétre romlanak a kilátások, az is bizonytalan, hogy a rendezvénytiltás mennyi ideig tart még.

„A mi piacunkon a kereslet azért zuhant be, mert a nagy megrendelők a multi cégek, amik viszont a marketing-költségvetést vágják meg először, ha baj van. Most abban bízunk, hogy ha ők sok könnyítést kapnak, akkor talán marad pénz ezekben a büdzsékben”

– mondta egy rendezvényszervező cég vezetője.

Többen is megemlítették, hogy szerintük a rövidített munkaidő támogatásának bejelentésével elkésett a kormány, mert már megvoltak az elbocsátások. Olyan étteremtulaj is volt viszont, aki megemlítette, hogy náluk az alkalmazottak 15 százaléka van fizetés nélküli szabadságon, tehát az esetükben még számíthat, hogy a cég kap-e támogatást, de már túl vannak egy leépítésen.

„Szerintem megint az történt, hogy nem egyeztettek az érintettekkel. Ha egyeztettek volna olyanokkal, akik legálisan csinálják és értik a piacot, nem így csinálták volna meg ezeket az intézkedéseket” – mondta egy vállalkozó, aki szerint az is nagy hiba a kormányzat részéről, hogy csak május 1-jétől jár a támogatás, hiszen így „két hónap telik úgy, hogy egyes iparágban teljesen megszűnt a piac”.

„Mi kiszámoltuk, hogy túl fogjuk élni, de mi fog történni a partnercégeknél? Ki fogja rúgni az embereket, azok az emberek pedig be fognak jelentkezni munkanélküli segélyre, a három hónap lejárta után pedig ki fogják kényszeríteni, hogy meghosszabbítsák. Ha 60 ezer forintot adtak volna minden kolléga után, akit megtartasz, akkor nem 100 ezret kéne fizetnie az államnak munkakeresési járadékként. A nagyvonalúság meg realitásérzék hiányzik ebből a csomagból” – mondta egy vállalkozó.

Volt, aki arról beszélt nekünk, hogy szerinte a rendszer azoknak fog segíteni, akik feketén dolgoztattak. „A vendéglátásban képzeljünk el egy olyan alkalmazottat, aki 200 ezer forintot kapott eddig, 120 ezerre volt bejelentve, a maradék borítékban ment. Tudjuk, hogy ebben az iparágban ez nem ritka. Ezzel az intézkedéssel az a vállalkozó fog jól járni, aki ezt csinálta, mert ezentúl a borítékot nem kell majd odaadni” – mondta.

Egy étteremtulaj szerint teljesen irreális elvárás, hogy a munkavállalók akkor is bent legyenek a munkahelyen, amikor nem dolgoznak. „Nem értem, hogy miért kéne home office-ból berángatni az üzletvetőt, hogy megfertőzze a többieket, vagy ő fertőződjön meg” – mondta egy másik éttermes, aki szerint ez az egész arra ösztönzi a cégeket, hogy trükközzenek a munkaidő-nyilvántartással.

A hitel sem opció mindenkinek

Egy éttermtulaj szerint a növekedési hitelprogram újraindítása segítséget jelenthet, „ha nem csaltad el a világot az utóbbi három évben, és van egy pozitív céged”, akkor bíznak benne, hogy olyan kritériumokat raknak bele, ami alapján lehet hitelt kapni. „Bízom benne, hogy feketén-fehéren ki lesz mondva, hogy melyik cég kaphat és melyik nem, mert még békeidőben is sok a baj azzal, hogy bankok feltételei kiszámíthatatlanok” – mondta.

De nem mindenki ennyire lelkes a hitelfevétellel kapcsolatban.

„Arra vegyek fel hitelt, hogy 6 vagy 9 hónap múlva lehet, hogy lesz bevételem? Hát nem biztos, hogy ezt akarom”

– mondta egy rendezvényszervező cég vezetője. Egy kis étterem tulajdonosa hasonlóan vélekedett: „Nem hiszem, hogy sok olyan étterem lesz, ahol ilyen piaci körülmények között dönt majd a tulaj úgy, hogy na gyorsan kifestek, vagy valami technológiai újításba kezdek, maximum a nagyobb helyek, ahol egyébként is valami fejlesztésben gondolkodtak” – mondta.

A gyorsabb áfa-visszatérítésről egy étteremtulajdonos azt mondta, hogy ez egy korrekt lépés, de hogy ha a banki átutalás megoldható egyből, akkor felmerül a kérdés, hogy „eddig miért kellett 75 napig vagy a bevalláshoz képest sokszor 110 napig kölcsönadni a pénzünket az államnak?”. Az éttermek  legnagyobb problémája ugyanakkor még mindig az, hogy a kiszállítás áfája 27 százalék, amíg az éttermi kiszolgálásé csak 5 volt, és ezen az új intézkedések sem változtattak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKormányközeli cégek lehetnek a nyertesei a koronavírust követő felvásárlásoknakKonszolidációs hullámot indíthat el a mostani válság, ezen pedig azok nyerhetnek, akiknek van pénzük. Minél később jön az állami mentőcsomag, annál kiszolgáltatottabbak a cégek.

Vállalat járvány koronavírus mentőcsomag Olvasson tovább a kategóriában

Vállalat

Torontáli Zoltán
2020. június 2. 12:59 Vállalat, Világ

Az olajfinomítókból két hónapig pénznyelő automaták lettek, és ezt a Mol is megérezhette

Az olyan üzemeket, mint például a százhalombattai, nem lehet könnyen leállítani, azok akkor is termelik az üzemanyagot, ha nem kell senkinek. Hova öntötték a sok benzint, amíg a kutakon alig tankolt valaki?

Torontáli Zoltán
2020. június 2. 10:14 Vállalat, Világ

Az önvezető kamion hátrányba hozza a családi vállalkozásokat és a környezetbarát vasutat

A kisebb cégek nem tudják finanszírozni az új technológiát, így versenyhátrányba kerülnek. Az önvezető kamion a környezetbarát vasúttól is piacot rabolhat.

Jandó Zoltán
2020. május 30. 07:01 Vállalat

Tavaly több mint 170 milliárdnyi bevételt hoztak Mészárosék építőipari cégei

És még sok százmilliárdot fognak a következő években, legalábbis a jóval 200 milliárd forint feletti rendelésállomány és az elnyert közbeszerzések erre utalnak.

Fontos

Váczi István
2020. június 1. 17:40 Világ

Újabb erős érv szól a négynapos munkahét mellett

Sok embernek most vagy pénze nincs, vagy ideje, ami a kelleténél is borúsabbá teszi a turisztikai kilátásokat. Rövidebb munkaidővel ezen is lehetne segíteni.

Torontáli Zoltán
2020. június 1. 07:02 Élet

Megéri leköltözni vidékre, hogy zöldséget és gyümölcsöt termeljünk magunknak?

Két tévhit akadályozza, hogy egy család önellátóvá váljon élelmiszerből. Az egyik, hogy a pázsit helyett káposztát és uborkát kell nézni a ház ablakából, a másik, hogy a kapálásba bele kell rokkanni a cél érdekében. A számok mást mutatnak.

Jandó Zoltán
2020. május 29. 15:31 Vállalat

Öt év alatt 91 milliárdnyi profitot termelt Simicska Lajos útépítő utódja

Több mint 157 milliárdnyi árbevételt és 24,4 milliárdos profitot hozott 2019-ben a Duna Aszfalt. Ez nemcsak a cég, hanem a teljes magyar építőipar történetében rekord.