Két évvel ezelőtt jelentette be a szaúdi koronaherceg, hogy 500 milliárd dolláros ráfordítással különleges gazdasági övezetet hoz létre országa északnyugati részén, de azóta keveset lehetett hallani a projektről. Bár a megvalósulását továbbra sem lehet biztosra venni, valami mégis elindult.
Mint a Bloomberg helyszíni riportjából kiderül, jelenleg leginkább csak álmos falvak terpeszkednek abban a 26,5 ezer négyzetkilométeres, azaz több mint negyed magyarországnyi térségben, ahol az – új nemzetközi és a jövő arab kifejezéseinek összevonásából alkotott szóval – Neomnak elkeresztelt ipari-turisztikai fejlesztéssorozatnak kell megvalósulnia. 2030-ra a régió a tervek szerint már évi 100 milliárd dollárnyi értéket állít majd elő. (Ez a jelenlegi magyar GDP nagyjából háromnegyede.)
A szárazföldön Jordániával, az Akabai-öblön keresztül pedig Egyiptommal határos vidék hagyományosan elhanyagolt térsége volt az olajból dúsgazdaggá vált országnak. Az áramellátást csak a 80-as években építették ki, sok út pedig manapság is nélkülözi a szilárd burkolatot.
A terveknek egyrészt része rengeteg infrastruktúrafejlesztés, egy hatalmas kikötő, új – köztük Egyiptomba vezető – utak, repülőterek, szállodák, ipari övezetek és tucatnyi kisebb város megépítése. Másrészt egyfajta reformövezetként lazább szabályok lesznek érvényben, mint az ország más részein, bár például alkoholhoz lehet, hogy így sem jutnak majd a turisták.
Egy szaúdi nemzeti park bejárata. Fotó: AFP/Europress
Ez még persze odébb van, hiszen sokan eleve azt is megkérdőjelezik, lesz-e bármi az egészből. Az utóbbi egy év nem annyira Mohamed bin Szalmán reformterveinek megvalósításáról szólt, mint a koronaherceg keze nyomát viselő konfliktusokról, a szaúdi elit megregulázásától kezdve a humanitárius katasztrófába torkolló jemeni háborún át Dzsamál Hasogdzsi újságíró megöletéséig. Ezek nyomán megerősödtek a spekulációk, hogy vajon biztosan ő örökli-e a trónt, ha idős és beteg apja, Szalmán király meghal.
Az amerikai hírügynökség cikkéből mindenesetre kiderül, hogy vannak olyan építkezések, amelyek már elkezdődtek, a Neom Bay repteret pedig júniusban megnyitották a menetrend szerinti járatok előtt. Neves külföldi cégek azonban egyelőre – legalábbis publikusan – nem kötelezték el magukat az itteni beruházás mellett.
A jelenleg is a térségben lakó több tízezer ember jó része ambivalensen áll a projekthez. Egyrészt lehetőséget látnak benne, az építőmunkások beáramlása miatt például máris jól jártak azok, akik lakóingatlanokat adnak bérbe. Pénzkiadó automaták és egy éjjel-nappal működő kórház is csak azóta van, hogy elkezdődtek az építkezések. A gazdaság fejlesztése szintén ígéretesen hangzik, és az állam azt ígéri, hogy segít olyan szakmákat kitanulni, amelyekre szükség lesz.
Másrészt viszont sokan tartanak attól, hogy az állam kisajátítja majd a házukat, földjüket, mert kell a hely a nagyszabású építkezéseknek. Nem is alaptalan ez a félelem, mert a jelenlegi hivatalos becslés szerint 20 ezer embernek kell majd elköltöznie.
Világ
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Fontos
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
