A Közel-Keleten az egyik legérdekesebb társadalmi kísérlet Szaúd-Arábiában zajlik. Legalábbis a világhoz látszólag startupos romantikával viszonyuló trónörökös, Mohamed bin Szalmán mindenképpen ezt szeretné elhitetni a külvilággal. Ez pedig amiatt fontos, mert Szaúd-Arábia a legnagyobb olajtermelő Oroszország mellett, és kulcsszerepe van a Közel-Kelet politikai folyamataiban.
Az országot ténylegesen irányító 32 éves Bin Szalmán a szaúdiak Atatürkjeként modernizálná Szaúd-Arábiát. Az államvallás, az iszlám szigorú irányzatának számító vahabizmus helyett a mérsékelt iszlám országává tenné Szaúd-Arábiát. A nyolcvanas években bezárt mozikat újranyitják, és a nők is vezethetnek autót. A gazdaságot diverzifikálná, hogy kevésbé függjön az olajtól, külföldi befektetőket hívna az országba és privatizálna is.
A progresszió hasonló jeleként állította be Bin Szalmán, amikor tavaly novemberben mintegy kétszáz herceget, minisztert, üzletembert és más magasrangú vezetőt gyanúsítottak meg korrupcióval, és tartottak fogva egy rijádi luxushotelben. A New York Times részletes cikke szerint azonban a legális jogállami lépésnek beállított intézkedés során több foglyot megkínoztak, és átláthatatlan módon semmizték ki őket.
A BBC videója a hotelről
Az egy nap alatt összefogdosott milliárdosokat a rijádi Ritzben szállásolták el, ahol leszedték a függönyrudakat, a zuhanyzókról pedig az üvegfalat, hogy megelőzzék az öngyilkossági kísérleteket. TV-t tudtak nézni a luxusfoglyok, de internetezni és telefonálni nem engedték őket, többen az ügyvédjükkel sem beszélhettek. A New York Times-nak több fogoly rokona súlyos visszaélésekről beszélt.
Szerintük a foglyokat alvásmegvonással kínozták, betakart arccal hallgatták ki őket, és arról győzködték őket, hogy vagyontárgyaikat írják át az állam nevére. Egy katonai vezető meghalt a fogságban, a testén számos kínzásra utaló sérülés volt. Több forrás szerint olyan égési sérülések is voltak rajta, amelyeket elektromos sokkoló okozhatott. Összesen tizenhét megkínzott fogoly részesült orvosi ellátásban.
A szabadulás feltétele az volt, hogy a foglyok készpénzen kívül értékes ingatlanjaikat és cégekben lévő tulajdonrészeiket írják át az állam részére, ami elég messze van a nyugati jogállamok bevett ügymenetétől. A folyamat ráadásul teljesen átláthatatlanul zajlott, a nyilvánosság nem tudott meg részleteket az átírásokról, a kiszabadult foglyok közül nyilvánosan senki sem beszél a feltételekről, mert félnek a retorzióktól.
Januárban a legfőbb ügyész azt mondta, hogy a szaúdi állam 106 milliárd dollár értékben gazdagodott az átírásokból. Ez nagyjából 27 ezer milliárd forinttal egyenlő, ami közel 50 százalékkal több a 2018-as magyar költségvetés várt 19 ezer milliárd forintos bevételénél. A szaúdi kormány mindenesetre tagadja, hogy bármilyen jogsértést követett volna el, és az sem igaz szerintük, hogy bántalmazták volna a foglyokat.
