Fel kell ráznunk az embereket, hogy megértsék a globális vészhelyzetet
A magyarországi tüntetésekből kiindulva valószínűtlenül kreatív, látványos és erélyes társadalmi megmozdulások zajlottak a múlt héten Londonban. A klímaváltozás miatt tüntetők például jógaórát tartva foglaltak el csúcsidőben egy forgalmas hidat, hárman odaragasztották magukat egy vonathoz, egy tüntető pedig a Shell olajvállalat épületének forgóajtóját elfoglalva blokkolta a belépést.
A kéthetesre tervezett polgári engedetlenségi mozgalom április közepén indult, és azonnali kormányzati intézkedéseket követel a klímaváltozás megfékezésére. Konkrétan például azt, hogy 2025-ig számolják fel a fosszilis energiahordozók használatát. Összesen 33 ország több mint 80 városában zajlottak tüntetések a múlt heti adatok szerint. Csak Londonban több mint ezer embert tartóztattak le, leginkább amiatt, mert a rendőrség felszólítása ellenére forgalmas csomópontokat zártak le.
Tüntetők London belvárosában, az Oxford Streetnél. Fotó: AFP
“Az a célunk, hogy jelentős fennakadásokat okozzunk addig, amíg a kormányzat nem cselekszik. Nem akarunk kellemetlenséget okozni a közlekedőknek, de fel kell ráznunk az embereket, hogy megértsék a globális vészhelyzetet, és azt, hogy mindnyájunknak fel kell lépnie a közelgő katasztrófa elhárításában” – fogalmazta meg egy tüntető a céljaikat a New York Times-nak.
A tüntetések önmagukban is nagyon látványosak voltak, de talán még érdekesebb, hogy egy olyan trendbe illeszkednek, amely alapján egyre többen, egyre nagyobb súllyal próbálnak tenni valamit az egyre nyilvánvalóbb klímaváltozás ellen. Közhelyes megállapítás, hogy globális problémaként a klímaváltozás globálisan kezelhető, de érdekes irány, hogy az alulról szerveződő társadalmi mozgalmak milyen sebességgel váltak országokon átívelővé.
Egy kisebb csoport tüntető Londonban. Fotó: AFP
Korábban is voltak már tüntetések, akár globálisak is – tehát több országban párhuzamosan -, az elmúlt fél év azonban látványos változásokat hozott. A svéd klímaaktivista, a péntekenként iskola helyett tüntető Greta Thunberg esete jó példa, hogy milyen gyorsan, akár egy, a média szeszélye miatt felkapott 16 éves lány hatására is globális tüntetések indulhatnak el.
Tavaly ősszel számos országban kezdődtek el diáktüntetések Thunberg hatására, januárban például 30-40 ezres megmozdulások voltak Belgiumban, Amszterdamban pedig 40 ezer ember tüntetett márciusban. Március 15-én globális tüntetést tartottak 120 ország több mint 2200 városában, a becslések szerint ezeken 1,6 millióan vettek részt. Korábban, például 2014-ben és 2015-ben is voltak hasonló megmozdulások, de ezeken nem vettek részt 600 ezernél többen, ráadásul az idei globális tüntetést munkaidőben tartották*Mivel Thunberg szellemében iskolásoknak szervezték..
A mostani tüntetéssorozatot szervező Extinction Rebelliont pedig mindössze ősszel alapították. Az angolszász médiában vezető helyen szerepeltek a tüntetéseik, a siker magukat is meglepte. “Több helyet el tudtunk foglalni, rengeteg új tagot tudunk bevonzani (…) a rendőrség általánosságban pozitívan viszonyul hozzánk, barátságosak velünk és egyetértenek azzal, amit teszünk“ – mondta egy szervező a tüntetés negyedik napján a Guardiannek.
Tüntetők a londoni Waterloo hídon. Fotó: AFP
A változást mutatja, hogy míg 2014-ben ötezren vettek részt egy amszterdami tüntetésen, idén márciusban már 40 ezren tüntettek a klímaváltozás ellen. Magyarországon is volt tüntetés március 15-én, de hiába volt munkaszüneti nap, legfeljebb pár százan vehettek részt rajta.
A tüntetéseknek nemcsak a nagysága, hanem az intenzitása is változni látszik. Londonban több kisebb tüntetés is volt az elmúlt hónapokban. Hidakat zártak le, de előfordult, hogy művért öntöttek a miniszterelnök lakóhelye elé, vagy hogy félpucér tüntetők odaragasztották magukat a parlamenti ülésterem feletti galéria átlátszó üvegfalára, fenekükkel a képviselők felé.
A képviselők reakciója a performanszra
Az alulról szerveződő mozgalmak ráadásul némileg váratlan helyről kaptak megerősítést a múlt héten. Az angol és a francia jegybank vezetői, Mark Carney és Francois Villeroy közös cikket írtak a Guardianbe, amelyben azonnali intézkedésekre szólították fel a pénzügyi világot a klímaváltozás mérséklésére. “Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szemünk előtt álló nyilvánvaló fizikai kockázatokat” – írták.
Világ
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Fontos
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
