(A szerző a Concorde vezető makrogazdasági elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Térségünk országainak vegyesek a 2025-ös gazdasági kilátásai, de a kissé gyorsuló GDP-növekedés, az inflációcsökkenés lassulása és a költségvetési kiigazítás nehézségei minden főbb régiós országban jellemzőek. Magyarország a recesszióból való kilábalással, bizonytalan növekedési kilátásokkal néz szembe. Romániában a régióban kiemelkedő infláció mellett a decemberi választásokon meggyengült kormánypártoknak kell megbirkózniuk a fokozódó fiskális kihívásokkal. Ezzel szemben Lengyelország a régió legerősebb fellendülési dinamikáját mutatja az erősödő fogyasztás és beruházások hatására.

A 2023-as teljes éves gazdasági visszaesés után a magyar gazdaság az idei második és harmadik negyedévben ismét technikai recesszióba került. A visszaesés a második negyedéves -0,2 százalékos adat után még mélyült is: 0,7 százalékkal csökkent a magyar gazdaság teljesítménye a harmadik negyedévben. A 2022-23-ban elszenvedett inflációs sokkból a háztartások fogyasztása elkezdett kilábalni, de a folyamat nagyon lassan halad előre, így az év folyamán a növekedési kilátások folyamatosan romlottak, 2024 egészére a november végéig elérhető adatok alapján már csak 1 százalék körüli bővülési ütem reális, még mindig lefelé mutató kockázatokkal.

A vártnál gyengébb GDP-növekedéshez a romló euróövezeti kilátások is hozzájárultak, kiemelten az autóipar teljesítményének romlása, a kínai versenyre adott európai válaszokkal kapcsolatos bizonytalanság. Mindez a beruházásokra is negatívan hatott, miközben a költségvetési hiány visszafogása érdekében a 2024-re tervezett állami beruházásokból legalább 600 milliárd forintnyit későbbre halasztottak.

A szolgáltató szektor relatíve erősebb keresletet érzékel, a feldolgozóipar mellett azonban az építőipar is gyenge kereslettel szembesül. A mezőgazdaság esetében az időjárási helyzet is rontotta a 2024-es teljesítményt.

A 2025-ös költségvetést 3,4 százalékos GDP-növekedési céllal tervezték. Ennek elérése nem zárható ki, de elengedhetetlennek látszik hozzá a fogyasztás jelentősebb gyorsulása és érdemi külpiaci növekedés is. Előbbit kormányzati intézkedésekkel is igyekeznek támogatni, de ezt erősen korlátozza a költségvetési egyenleg tervezett 0,8 százalékpontos javításának terve, amellyel 3,7 százalékos hiányt érnének el. A fogyasztást segítheti a reálbérek továbbra is pozitív tartományban történő növekedése (7-9 százalékos minimálbér-emelés mellett), de ennek hatását még mindig visszafogja a lakosság magas inflációs várakozása.

A beruházások területén a kormányzati prognózis elsősorban a nagyobb (autóiparhoz, akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó, például BYD, BMW, CATL) beruházások termőre fordulásához fűz reményeket. Ezek GDP-hatását azonban számos kockázat övezi elsősorban keresleti oldalról. Az elektromos autók iránti keresletbővülés globálisan is megtorpant, és a német autómárkák iránti kínai kereslet is visszaesett, ezek mind negatívan hatnak a magyar növekedési lehetőségekre. A helyzetet tovább bonyolíthatják a Kínára kivetendő vámok 2025-től.

Összességében ezek alapján a 2025-ös magyar GDP-növekedési ütem várakozásunk szerint a 2,5-3 százalékos sávban lehet reális. A munkaerőpiacon munkaerőhiányos szektorok és a munkanélküliség növekedése egyszerre lehetnek jelen.

Forint, kötvényhozamok

Az infláció lassulása 2024 utolsó negyedévében 3 százaléknál megállt, 2025 első negyedévének végéig emelkedés következhet, és a jövő év nagyobb részében is inkább emelkedhet az infláció. A 2025-ös költségvetés végrehajtása szempontjából erősödő kockázatot hordoz a forint gyengülése és a földgázárak emelkedése, valamint – ahogyan azt a hitelminősítők is kiemelték – a 2026-os választás. A 2024-ben várható 4,5 százalékos GDP-arányos hiányhoz képest 2025-ben kisebb deficit lehet, de várhatóan nem a célnak megfelelő 3,7 százalék, hanem kissé 4 százalék feletti.

A monetáris politika számára szűk mozgásteret ad a vázolt inflációs pálya és a kormányzat részéről megfogalmazott nyomás az alacsonyabb kamatokkal történő gazdaságösztönzésre. Érdemi mozgástér a kamatcsökkentés folytatására azonban csak 2025 második félévétől adódhat.

Ezen korlátok miatt nem számítunk érdemi monetáris politikai fordulatra a 2025. márciusi MNB-elnökváltás miatt, annak ellenére sem, hogy a jelenlegi pénzügyminiszter veszi át Matolcsy György pozícióját. A forint árfolyama ebben a környezetben várakozásaink szerint a következő néhány hónapban minimális visszaerősödést mutathat a december eleji 414-415-ös euró/forint szintek közeléből, de nem számítunk a 400-as szint alá történő tartós visszatérésre, és 2025-ben is trendszerűen tovább gyengülő árfolyamot valószínűsítünk.

Az Ukrajnában zajló háború továbbra is diszkontot eredményez a magyar eszközök árazásában, de ezen túlmutatóan is egy gyengülő trend áll összhangban a makrogazdasági fundamentumokkal. Ez a diszkont, illetve az inflációs és költségvetési kockázatok a forintos magyar állampapírok hozamában is erősebben megjelenhetnek 2025-ben. Szintén a forintos állampapírpiacot terhelő tényező, hogy a 30 százalékos devizaadósság-limit miatt várhatóan a 2025-ös adósságkibocsátás ezt a szegmenst fogja terhelni.

A magyar állampapírpiac sajátosságai közé tartozik, hogy a bankok adóoptimalizálás miatt a hosszabb lejáratú papírok felé fordulnak. Ez a hatás 2023 ezen időszakához hasonlóan akár egy lokális mélypontot is kijelölhet a hosszabb lejáratú magyar államkötvényhozamok esetében. Emiatt forintbefektetés esetén 2025-ben is a rövidebb futamidejű állampapírokat részesítjük előnyben a hosszú lejáratúakkal szemben. Ez fokozottan érvényes akkor, ha esetleg a forint a vártnál nagyobb mértékben gyengül, és ez kamatemelést tesz szükségessé.

Románia

Románia gazdasági növekedése 2,5 százalék fölé gyorsulhat 2025-ben, a 2024-es 2 százalék közeli vagy annál alacsonyabb ütem után. A fellendülést a javuló külső kereslet és a háztartások fogyasztása fogja támogatni, de a várt eredmény még mindig elmarad a Covid előtt jellemző éves növekedési ütemektől. Az infláció az ideinél kisebb mértékben, de tovább lassulhat 4 százalék közelébe, még mindig a legmagasabb szintek egyikén ragadva a régióban.

A jövedelmek növekedése és a szolgáltatások vontatottan mérséklődő inflációja is hozzájárul a lassabb csökkenéshez. Romániának jelentős költségvetési kihívással kell szembenéznie, mivel az államháztartási hiány 2024-ben a korábban vártnál magasabb lesz (akár a GDP 7 százaléka felett), és a választási eredmények miatt bonyolultabb egyeztetési folyamatok válhatnak szükségessé a 2025-ös költségvetési döntésekhez. Ugyanakkor az államadósság aránya még így is éppen csak átlépi az 50 százalékot, és a román deviza stabilitásának fenntartása is tovább működhet az egyensúlytalanságok ellenére, ha nem változik meg az ezzel kapcsolatos gazdaságpolitikai akarat.

Lengyelország

Lengyelország 2025-ös gazdasági kilátásai kedvezőbbek a régió egészénél, a reál-GDP növekedése 3,5 százalék közelében lehet. Ezt a növekedést elsősorban az erős magánfogyasztás és a beruházások vezérlik, amelyeket az EU által finanszírozott projektek és a természeti katasztrófák utáni helyreállítási erőfeszítések erősítenek.

A költségvetési hiány esetében várhatóan a kiadási oldali nyomás miatt csak minimális csökkentésre lesz tér, a hiány 5 százalék közelében alakulhat. Az infláció a gyorsabb növekedés és az energiaárak befagyasztásának feloldása miatt átmenetileg a 4,5-5,0 százalékos sávba emelkedhet. (Igaz, a befagyasztás feloldására csak 2025 őszén kerülhet sor.) A munkaerőpiac továbbra is feszes, a munkanélküliség várhatóan nem fog emelkedni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHa annyit keresel, mint az uniós átlag, akkor a magyar társadalom felső két százalékához tartozolHa az országok közötti eltérő árszínvonalat is figyelembe vesszük, akkor már százból hat magyar jövedelme éri el legalább az EU-átlag szintjét.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem Románia lépett el mellőlünk leginkább az utóbbi évekbenAz aranyévek után valószínűleg a 2020-ban kezdődött lassulásával is hozza a régiós átlagot a magyar gazdaság. A vezető helyért Románia és Lengyelország verseng.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkVarga Mihály csak a székében vagy pálfordulásában is követi majd Matolcsyt?A kormány élénkíteni akarja a gazdaságot a választások előtt, ami miatt kockázatos helyzetben találhatja magát a Magyar Nemzeti Bank következő elnöke.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Világ forintárfolyam gazdasági növekedés GDP-növekedés infláció Lengyelország Románia Olvasson tovább a kategóriában