Lakhatási támogatással és munkásszállókkal próbálja enyhíteni a munkaerőhiányt a kormány
A lakhatás elérhetőségének és megfizethetőségének javításával próbálja enyhíteni a munkaerőhiányt a kormány több, az elmúlt időszakban bejelentett intézkedés alapján.
Mi történt? Lakhatási támogatás bevezetését tervezi a kormányzat a munkaerőpiaci mobilitás fokozása érdekében – jelentette be Nagy Márton a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) munkaerőpiaci konferenciáján szerdán a Portfolio.hu cikke szerint.
- A legnagyobb munkaerőtartalékok a nemzetgazdasági miniszter szerint most a Dél-Dunántúlon és Észak- Magyarországon találhatóak, a tartalék felszívásának egyik módja pedig a mobilitás növelése.
- Azoknak, akik egy állás miatt költöznek egy városba, a munkáltató adókedvezményekért cserébe adhatna bérleti díjra vagy hiteltörlesztésre is felhasználható támogatást.
Előzmények: a kormány decemberben jelentette be, hogy a következő négy évben összesen 20 milliárd forint felhasználásával 25-30 újabb munkásszállás építése indulhat el, aminek a célja a munkaerőhiány csökkentése.
- A munkásszállásokon legalább 50 százalékban magyar munkaerőt kell elszállásolni, ami a kormány reményei szerint szintén elősegítheti az országon belüli mobilitás növelését.
Felülnézet: Orbán Viktor márciusban beszélt arról, hogy a következő egy-két évben 500 ezer új munkavállalóra van szükség itthon, és ezt az 500 ezer új munkahelyet elsődlegesen „belső tartalékokból” tervezik betölteni.
- Itthon még legalább 300 ezer ember bevonható a munka világába, mondta Orbán a februári évértékelőjében. Közülük a kormány becslései alapján 40 ezren tudnának rövid időn belül elhelyezkedni kis segítséggel.
Igen, de: a közoktatás és a felnőttoktatás hiányosságai, a fogyatékosokat és romákat érintő diszkrimináció és a megfelelő tömegközlekedési lehetőség hiánya mellett a munkahelyhez közeli megfizethető lakhatás elérhetetlensége is korlátozza a munkaerőtartalék aktivizálását.
Tágabb kontextus: a Trenkwalder 2023-as Mobilitási Indexe szerint a munkavállalók 46 százaléka lett volna hajlandó a lakóhelyéről elköltözni főként karrierszempontok alapján. Ez 11 százalékponttal magasabb a 2021-es 35 százalékos értéknél.
Alulnézet: a Magyarországon belüli toborzásnak jelentős korlátokat szab a lakhatási költségek emelkedése a nagy ipari központokban és környékükön.
- Az észak-alföldi régió megyeszékhelyeiben (Szolnok, Debrecen, Nyíregyháza) 2015 és 2020 között például a használt lakások árai 90 százalékkal emelkedtek.
- Eközben a járműipari munkabérek csak 74 százalékkal nőttek Czirfusz Márton „A lakhatás és a debreceni átalakuló munkapiac” című tanulmánya szerint.
Közélet
Furcsa szimbóluma lesz a magyar-kínai közeledésnek a cseresznye és a marhasperma
Infrastrukturális beruházások előkészítése mellett a cseresznye és a szarvasmarhafélék örökítőanyagának kiviteléről is megállapodott a magyar kormányfő a kínai elnökkel.
Magyarország üdvözli, az Európai Bizottság egyre inkább üldözi a kínai cégeket
Az európai politikai hangulat már egyértelműen a kínai kapcsolatok újragondolásának irányába mutat, miközben a magyar kormány a 2010-es években ragadt.
A kormány és a multik sem járnak rosszul az ország gazdasági függőségével
A magyar és a lengyel nemzeti kormány is jobban támogatta a multik beruházásait az elődeinél. Egy új tanulmány szerint ez nem ellentmondás, az EU szabályaiból következik.
Fontos
Durván az olcsó élelmiszerek felé lökte az infláció a bevásárlásokat
A vásárlások értéke jóval nagyobb mértékben csökkent tavaly is, mint a volumen, vagyis nagyon nagy arányú volt a lefelé vásárlás.
A mostani miniválság mutatja, miért veszélyes az akkugyáraknak való kiszolgáltatottság
A hazai ipar és gazdaság erősen megérzi az akkumulátorok iránti kereslet mostani, enyhe gyengélkedését is, ami figyelmeztető jel a jövőre nézve.
Uniós élmezőnyben van az összes magyar régió az autók számának növekedése alapján
Csak román régiók hagyták le a magyarokat a lakosságarányos autók számának bővülésében. A legszegényebb magyar régiókban volt a legnagyobb növekedés.
