Az állami kezességvállalás ideális esetben jó stimuláló módszere a vállalati beruházásoknak, mert a cégek olcsóbban juthatnak hitelhez. Ilyenkor egy harmadik fél, jelen esetben egy állami hátterű szervezet kezeskedik azért, hogy a bank visszakapja a pénzét, ha a vállalkozás nem tudná azt kifizetni, vagyis a hitelkockázatot a kezes veszi át.
Ha időközben csődbe megy a cég, vagy bármilyen más oknál fogva nem tudja visszafizetni a – például gyárbővítéshez kapott – hitelét, akkor kezesként az állam fizet, így ezeket az összegeket a költségvetési kiadásokban is fel kell tüntetni.
Megnéztük ezeket az adatokat, és kiderült, hogy az elmúlt hét évben összesen közel 150 milliárd forintot kellett az állami hitelgarancia programok után kifizetnie a magyar államnak. Ezt mutatja be az alábbi ábra a kezességvállaló állami szereplőkre lebontva (a 2023-as adat még tervezet volt cikkünk írásakor). Jól látszik, hogy 2022-ben nagy ugrás volt az összegben, hiszen az gyakorlatilag megduplázódott 2021-hez képest, de a 2023-as 40 milliárd forint is jelentős éves növekedést takar.
Ebben persze az Európa rekorder magyar inflációs hullámnak nagy szerepe volt, de a növekedés a pénzromlás mértékét is meghaladta mindkét évben, 2022-ben jelentősen.
A költségvetési kiadások összességéhez mérten mindez nem nagy összeg, még 2023-ban is csak 0,1 százalék volt, ebből a szempontból sokkal inkább az a figyelemre méltó, hogy az elmúlt években az arány gyorsan emelkedik, 2018-hoz képest már több mint a másfélszeresére nőtt.
A költségvetésnek főként állami szervezetek hitelnyújtása miatt kell kezességet vállalnia, majd a bebukott hitelek után fizetnie, nem például a fészekrakó vagy babaváró programok miatt. Utóbbiak csak évi pár százmillió forintot emésztenek fel. Külön érdekes jelenség, hogy a nagy erőkkel kommunikált családbarát elköteleződés ellenére nem hogy növekedne, de még
nominálisan csökken is a családi lakásszerzéshez kapcsolódó állami garanciavállalás összesített költsége.
A hitelgaranciák nagy része mögött öt nagy intézmény áll, ezek közül az Eximbanknál és a Magyar Fejlesztési Banknál (MFB) a saját eszközértékhez képest csak elenyésző a garanciavállalások költsége. A másik három állami intézménynél viszont ez az arány igen magas, 7-22 százalék között van, vagyis egyszerűen fogalmazva ezek a szervezetek már a teljes pénzügyi vagyonuk ötöd-tizennegyed részét állami támogatásként kapják. Ez a három szervezet meglehetősen eltérő tevékenységet végez, ezért nem is kezeljük egyben őket. Az alábbiakban egyesével mutatjuk be, hogy rajtuk keresztül mire mennek el az állami tízmilliárdok.
Ez a cég a kis és közepes vállalkozások (kkv-k) hitelezését segíti kezességvállalással, a magyar állam által biztosított, vagy az uniós Európai Beruházási Alap COSME nevű programjának keretében nyújtott viszontgaranciával. Előbbi 85, utóbbi 50 százalékban biztosítja a Garantiqát.
A kkv-k szinte minden jelentősebb magyarországi banknál felvett hitelhez igénybe tudják venni ezt a segítséget. Az intézménynek egyébként 43 tulajdonosa van, de ebből a magyar állam és az állami MFB Bank 81 százalékos részesedéssel rendelkezik.
A Garantiqa 2022 végére összesen már 2,5 ezer milliárd forint hitelhez biztosított garanciát, és egyetlen év alatt félezer milliárd forint volt a növekedés. Ehhez mérten nem volt jelentős a 2022-es 24 milliárd forint, amit a nem teljesítő hitelek után kifizettek, hiszen ez a kihelyezett hitelek összegének egy százalékát sem érte el.
Ez még annak fényében sem jelentős, hogy érdekes módon Európában Magyarországon a legnagyobb az intézményi kezességvállalás a kkv-knál. A Garantiqa honlapja legalábbis kiemeli, hogy a Garanciaszervezetek Európai Szövetsége (AECM) szerint Magyarországon 4,4 százalékos a garanciák GDP-hez mért értéke, szemben az európai ACEM országok 1,4 százalékos arányával. A második helyen álló Franciaországban 3,9 százalék az arány, Portugáliában pedig 3,4 százalék. Igaz, a 0,2 százalékos Hollandiában vagy a 0,4 százalékos Észtországban erre joggal mondhatják, hogy náluk sokkal jobb a helyzet, mert tisztán piaci alapon is működik a kkv-k finanszírozása.
Magyarországon ezzel szemben
a magas kamatok és a gyakran váratlanul ingadozó forint-euró árfolyam miatt eleve nem is nagyon működhetne a kkv-k hitelezése állami szerepvállalás nélkül.
Ha már szerepvállalás, akkor a garanciavállalás egyébként sok szempontból jobb, mint a direkt támogatás, mert egyrészt olcsóbb megoldás, másrészt megmarad a hitelbírálat piaci alapú rendszere, ami sokkal inkább racionális határok között tarthatja a lehetőségeket, mint az állami pályázatoknál.
A MEHIB-en keresztül a magyar exportőröket segíti az állam egyrészt azzal, hogy a vásárlóknak biztosított hitelt biztosíthatják, vagy biztosítást köthetnek az exportőrök arra, hogy a szerződésben vállalat bevételhez biztosan hozzájussanak. Ez a tevékenység viszont erősen visszaesett, 2021-ben még 8 milliárd forint volt a biztosítási díjbevétel, 2022-ben azonban már csak 820 millió, amihez 1,6 milliárd forintos igazgatási költség társult.
Bérekre és egyebekre közel kétszer annyit költ a biztosító, mint amennyi biztosítási díjat beszed,
de még a tizedére zuhanó biztosítási bevétel sem gátolta meg abban, hogy 121-ről 128 fősre bővítse a szervezetét. Ezekhez a körülményekhez képest a 2022-es 244 milliós kárkifizetés nagyon soknak tűnik.
Az adatokkal kapcsolatos kérdéseinkre a cégtől nem kaptunk választ.
A beszámoló szerint mindenesetre három nagy szerződés lejárta állt a visszaesés hátterében: egy 4 milliárd forintos srí-lankai, egy 2,9 milliárd forintos zöld-foki-szigeteki, illetve egy 723 millió forintos ghánai projekté.
Ez az Agrárminisztérium és három kereskedelmi bank (Erste, K&H, MBH Bank) alapítói joggyakorlása alatt álló szervezet agrár- és vidékfejlesztési célú projekthitelekhez nyújt kezességet állami támogatással vagy piaci alapon. (Frissítés 05.15: A cikk eredeti verziójában csak az Agrárminisztérium szerepelt, ezt javítottuk) )Náluk igényelhető ezen kívül az Agrár Széchenyi Kártya is, amely 0,5-200 millió forint hitelt biztosít. A működést az uniós COSME viszontgarancia-program is segíti.
A társaság IFRS szerinti nyeresége 2022-ben 2,7 milliárd forint volt, 2021-ben 1 milliárd forint. (Frissítés 05.15: az IFRS szerinti eredményt tüntettük fel az eredetileg szereplő teljes átfogó jövedelem helyett) Utóbbi év végén a 440 milliárd forintos kezességvállalási állomány 3,7 százaléka volt nem teljesítő (Frissítés 05.25: az eredeti cikkben tévesen 16 százalék szerepelt*Az alábbi szövegrészt töröltük:
Ennél a szervezetnél minden hatodik forint hitel olyan adóshoz jutott, amelynek fizetési nehézsége keletkezett. A konstrukciónak persze lényegi eleme, hogy a piaci alapon hitelképtelen, kisebb vagy nem jól teljesítő agrárvállalkozások is tőkéhez jussanak, ám ezek a számok már felvetik a kérdést, hogy elég hatékony-e ez a támogatási rendszer, és megfelelő-e a hitelképesség szűrése. Az arányokban szerepet játszhattak az erőltetett ütemű agrárhitelek, amelyekhez nem sok feltételnek kell megfelelni, ezen a területen a kormány még a gazdaság lassulásakor is erősen nyomta a gázt.).
Az alapítvány egyébként korábban még állami garancia nélkül is adott hitelbiztosítást, de most már csak állami (85-90 százalékos), illetve uniós (EIF, 50 százalékos) viszontgaranciával dolgozik.
Elég pikáns egyébként, hogy
az állami pénzügyi szervezetek a beszámolóikban több esetben a szektort sújtó állami intézkedésekkel indokolják a mutatóik romlását.
A fent említett EIF pedig azért van kulcsszerepben, mert azon kevés uniós forrás egyike, amelyet Magyarország számára nem függesztettek fel.
Közélet
Fontos