Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2023. július 7. 04:34 Közélet, Pénz

Százmilliárdos tételben ingatlanozott, le is csapott a székház átok a nemzeti bankra

A gazdaságban jól ismert jelenség a felhőkarcoló-átok, amikor egy-egy kiemelkedően magas épület elkezdése egyben a gazdasági ciklus tetejét is kijelöli, és onnan már lefelé vezet az út, akár egy nagyon súlyos válságba. Az egybeesés azért nem véletlen, mert a fellendülés késői időszakában bátrak a befektetők, és könnyen adnak forrást olyan presztízsberuházásokra, amelyeknél bizonytalan a megtérülés.

Ezt a megfigyelést néha egyes vállalatokra is alkalmazzák, és ennek alapján nem feltétlenül akkor kell befektetni egy cégbe, amikor egy látványos székházat épít. Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem egy vállalat, bizonyos értelemben mindannyian a részvényesei vagyunk, és valami hasonló történt vele az utóbbi években: miután elkezdett százmilliárdos tételben ingatlanozni, olyan válság jött, amely ezermilliárdos nagyságrendű veszteséget okoz a jegybanknak.

Az MNB gazdálkodása pont emiatt – a várhatóan 2000 milliárd forint körüli idei vesztesége miatt – került előtérbe az utóbbi hetekben-hónapokban. Ha nem lesz törvényi változás, akkor a negatívvá váló saját tőkéjének ötödét a költségvetésből kell pótolni 2024-ben. Ez viszont nincs betervezve az amúgy is ingatag alapokon álló büdzsébe. Az MNB szerint erre nincs szükség, mert negatív saját tőkével is képes ellátni feladatát, az erről szóló javaslatot már át is adta a kormánynak. A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón azt mondta, támogatják ezt a javaslatot.

A jegybank veszteségének legfőbb oka a kamatszint magasra emelése, amit a forint tavaly októberi megrogyása és a vágtató infláció kényszerített ki. Így viszont a pénzintézetek nála elhelyezett betétei után nagyon magas kamatot kell fizetnie, és ezt már nem képes ellentételezni a forint gyengülésének köszönhető nyereség. Ebben jelentős szerepet játszott a jegybank gazdaságélénkítő tevékenysége, amelyet még akkor is folytatott, amikor már enélkül is dinamikusan nőtt a gazdaság. (Ezt részletesen is kifejtette Surányi György korábbi jegybankelnök egy kerekasztal-beszélgetésen.)

Ezzel kapcsolatban, a veszteség magyarázataként a jegybank munkatársai az utóbbi hetekben megjelent cikkeikben az MNB koronavírus-válság kezelésben játszott szerepét hangsúlyozzák, ez számításaik szerint 10 százalékkal növelte-növeli a magyar GDP-t 2020 és 2024 között. Az érvelés lényege, hogy míg az intézkedések hasznát a teljes ország (lakosság, vállalatok, állam) élvezi, addig a költségei kizárólag a jegybanknál jelentkeznek.

Az érvelés hitelességét gyengíti, hogy nagyvonalúan olyan intézkedést, a növekedési kötvényprogramot is a válságkezelő intézkedések közé sorol, amelyet 2019 tavaszán hirdettek meg, jóval a járvány kitörése előtt. De ettől függetlenül is voltak olyan lépései a jegybanknak az utóbbi években, amelyeknek sem az inflációs célkitűzés eléréséhez (amely a jegybank elsődleges célja), sem a gazdaságélénkítéshez nincs közük, mégis rontották az MNB eredményességét, csökkentve a most felhasználható eredménytartalék nagyságát. Ezek közül a 2014-ben létrehozott jegybanki alapítványok vagyontömegéről írtunk az előző cikkünkben, most az ingatlanokkal és a műkincsvásárlási programmal foglalkozunk.

Az utóbbit azért indította 2015-ben a jegybank, hogy visszaszerezze a külföldre került magyar műkincsek minél nagyobb hányadát*plusz hazánkban tartsa a hazai hagyatékokban fellelhetőeket azok megvásárlásával, a mintegy 10 milliárdos programot 2018 augusztusában zárták le. Ez az Értéktár nevű program is viszonylag sok bírálatot kapott, amelyek azt feszegették, hogy szükség volt-e rá egyáltalán, illetve hogy miért pont a szóban forgó műkincseket vásárolta meg az MNB. Mint azonban látható, egyrészt az MNB nagyságrendjéhez képest nem túl jelentős összegről van szó, másrészt a program kizárólag azokban az években működött, amikor az MNB folyamatosan nyereséges volt.

Teljesen más a helyzet az ingatlanokkal, legalábbis ha most figyelmen kívül hagyjuk a jegybanki alapítványok működését. Közvetlenül az MNB Matolcsy György 2013-as elnökké választása után még csak egy kisebb ingatlanpiaci kirándulást tett, amikor 2014-ben megvásárolta a budapesti, Nyugati téri Eiffel Palace irodaházat, valamint a tiszaroffi kastélyt együtt 15,2 milliárdért. Az előbbit pár évvel később, 2017-ben eladta 16,4 milliárdért*Ezzel 3,7 milliárdos eredményt könyvelt el az éves beszámoló szerint., míg az utóbbit 2020-ban átadta a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak karitatív célokra. Ezeket is beleértve 2014-ben a jegybank 19 milliárdot költött ingatlanok vásárlására.

Az utóbbi néhány évben azonban már százmilliárdos tételben kezdett az MNB ingatlanozni, vagyis pont akkor, amikor fokozatosan egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy a koronavírus-járvánnyal teljesen új korszak kezdődött a pénzpolitikában, és a korábban vastagon nyereséges jegybankot tartósan veszteség fenyegeti. (Ez már 2021-ben és 2022-ben is bekövetkezett, csak azokat a veszteségeket még képes volt elnyelni a jegybank tőketartaléka, így nem keletkezett költségvetési tőkepótlásra kényszer.)

A jegybanknak ezt a tevékenységét száz százalékos leányvállalata, az MNB-Ingatlan Kft. fogja össze, és ennek működtetésére, az ingatlanok fejlesztésére, rekonstrukciójára legalább 240-250 milliárd forint folyt, illetve folyik ki az MNB kasszájából a 24.hu tavaly november végi cikke szerint.

Az előző grafikonunkon ennél részben azért szerepel kisebb összeg, mert az egyik legnagyobb egyedi tétel az MNB Szabadság téri székházának felújítása, amely 55 milliárd forintba kerül, de ennek csak egy része jelent meg 2022 végéig a kiadások között. Ugyanis bár már 2013-ban tanulmányt készíttetett a jegybank erről a munkáról, a felújítás csak azt követően kezdődhetett el, hogy 2021 decemberében kiürítették az épületet.

Az MNB-Ingatlan első szerzeménye 2016-ban a Széll Kálmán téri Postapalota volt, amelyben a felújítása után az MNB Felügyeleti Központ és a Pénzmúzeum működik. Másodikként a budai Várban lévő Bölcs Várat szerezték meg, 2019-ben, amely az MNB oktatási programjának a központja. A Krisztina körúti volt Magyar Telekom-székházat egy évre rá vették meg, jelenleg itt dolgozik a felújítás miatt a Szabadság térről a felújítás miatt átköltöztetett állomány. Szintén ebben az évben vásárolták meg a balatonakarattyai MÁV-üdülőt, hogy oktatási és konferenciaközpontot alakítsanak ki belőle. Végül a Bölcs Vár melletti Burg Hotelt tavaly nyáron vette meg az MNB-Ingatlan 1,6 milliárdért.

Mint a fenti grafikonon látható, a legnagyobb volumenű költés 2020-ban volt, az éves beszámoló szerint az MNB-Ingatlant gyarapító tőkeemelések az ingatlanberuházásokkal összefüggő vásárlásokhoz és fejlesztésekhez, az épületekben helyet kapó műalkotások beszerzéséhez, valamint az említett balatonakarattyai üdülő megvásárlásához biztosítottak forrást.

Kicsit jobban megnézve a grafikont, még egy dolog lehet feltűnő: az üzemeltetési költségek elszállása tavaly és tavalyelőtt. A beszámoló szerint a 2021-es növekedés főként az új ingatlanok bérléséből és üzemeltetéséből, valamint – a székház felújításához kapcsolódó – költöztetésből fakad. Ehhez képest is drámai ugrást hozott 2022, főként az ingatlanok bérleti díjai, fenntartási, őrzésvédelmi és a közüzemi költségei miatt.

A költségnövekedést elsősorban az új ingatlanok, a hozzájuk tartozó parkolók, valamint a Bölcs Vár egész évi bérlése, üzemeltetése és őrzésvédelme befolyásolta

– írja a beszámoló. Ennek megértéséhez tudni kell, hogy az MNB bérleti díjat fizet az MNB-Ingatlan Kft.-nek – azok után, hogy a Bölcs Vár épületét kétszer is megvette, 2014-ben a Magyar Tudományos Akadémiától, majd 2019-ben az egyik jegybanki alapítványtól, amelynek korábban odaajándékozta. Ekkor került az MNB-Ingatlanhoz a régen a városházának helyet adó épület.

Az időzítésen túl a jegybanki ingatlanos manővereket még kellemetlenebbé teszi, hogy azok több körben is hozzájárultak a jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám és baráti köre gazdagodásához – az egyik legnagyobb falat az MNB székházának említett felújítása. Ennek fényében különösen pikáns lenne, ha a jegybank veszteségét a költségvetésen keresztül végső soron az adófizetőknek kellene állniuk. Ha a kormány tényleg megfogadja a jegybank tanácsát a negatív tőke fenntarthatóságáról, akkor ezt sikerül elkerülni, cserébe könnyen lehet, hogy kiváltja az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank kritikáját és vizsgálódását.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA forint gyengülése és a közpénz jellegét visszanyerő közpénz mentheti meg a költségvetést jövőreEsetleg egy gyors törvénymódosítás, ha nem találnak más módot arra, honnan lehetne 430 milliárd forintot szerezni a Magyar Nemzeti Bank tőkepótlására.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz elmaradt tanári béremelés árához mérhető veszteséget okoz a NER-cégeket is segítő jegybanki programBárhogy is számolunk, a növekedési kötvényprogram költsége százmilliárdos nagyságrendű. A nyertesek közt sok a kormányközeli vállalat, a veszteséget jó eséllyel az adófizetőknek kell állniuk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTíz évre az adófizetők nyakába rakták a NER-nagyvállalatok kockázatátPiaci körülmények között nem bizonyított, politika-közeli vállalatok is sok tízmilliárd forint forráshoz jutnak az MNB legújabb programjában. Ennek vannak kockázatai.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Pénz ingatlan jegybank Matolcsy Ádám matolcsy györgy mnb mnb alapítványok nemzeti bank veszteség Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Jandó Zoltán
2025. március 31. 11:06 Közélet

Törlik az ezermilliárdos brazil kamukötvényt birtokló céget, mert nincs bankszámlája

Elrendelte a Brasil Zrt. kényszertörlési eljárásának megindítását a cégbíróság. A döntés még február végén született, de csak múlt héten tették közzé.

Vámosi Ágoston
2025. március 28. 11:29 Adat, Közélet

Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír

Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.

Jandó Zoltán
2025. március 28. 06:09 Közélet, Vállalat

A NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botránya

Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.

Fontos

Torontáli Zoltán
2025. április 1. 05:58 Vállalat

Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt

Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.

Stubnya Bence
2025. március 31. 06:01 Élet, Pénz

Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat

Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.

Vámosi Ágoston
2025. március 30. 06:07 Élet

Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen

Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.

Komoly esély van rá, hogy a kormány banki árstopot vezet be - mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy hétfői sajtótájékoztatón. A bankoknak a tavaly év végi bankszámladíjakat kellene visszaállítaniuk.

Tovább olvasom

Miközben a vámfenyegetések uralják a híreket, egyes logisztikai szakemberek szerint még ennél is súlyosabb felfordulást okozhat a kínai gyártmányú hajókra kivetendő amerikai extraadó terve.

Tovább olvasom

A harmadik legolcsóbb volt a magyarországi munkaerőköltség az Európai Unióban 2024-ben.

Tovább olvasom

A kisebb, olcsóbb autók piacát érinthetik a legrosszabbul az Egyesült Államokban a Donald Trump által bejelentett vámok, ebben a szegmensben ugyanis jellemzően a General Motors, a Ford, a Kia és a Hyundai külföldön – főleg Mexikóban – készülő modelljeit választják az amerikai vásárlók, derül ki a Bloomberg cikkéből.

Tovább olvasom

Bucsky Péter
2025. március 29. 06:06 Podcast

Lemarad a gazdaság a népesség növekedése mögött, ha nem csökken Afrika kizsákmányolása

A nehézségekben a rossz kormányzási gyakorlatoknál is nagyobb szerepe lehet az adóelkerülésnek és az egyoldalú kereskedelmi kapcsolatoknak.

Tovább olvasom

Rendkívül kevés, mindössze 5653 gyermek született februárban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai szerint. A friss statisztika illik az élveszületések számának csökkenő trendjébe, ami az utóbbi két évben kezdett kibontakozni. A csökkenő születésszámmal a teljes termékenységi arányszám is mérséklődik, a természetes fogyás pedig gyorsul.

Tovább olvasom

25 százalékkal emeli Donald Trump az Egyesült Államokba szállított személyautókra és ezek alkatrészeire kivetett vámot, így az EU-val szemben ez 27,5 százalék lesz. A kisteherautókra eddig érvényben lévő 25 százalékos vám 50 százalékra emelkedik. (Ha a 25 százalék valóban a korábbiakra rakódik rá, mint egy fehér házi illetékes jelezte.)

Tovább olvasom

A korábbi teljes kudarc után az utóbbi napokban működni látszik az energetikai létesítményekre amerikai közvetítéssel létrejött orosz-ukrán tűzszünet, a hasonló fekete-tengeri egyezmény sorsa azonban több mint bizonytalan.

Tovább olvasom

Bucsky Péter
2025. március 27. 06:08 Közélet, Vállalat

Rejtélyes közvetítőnek is csurran-cseppen az ezermilliárdos orosz-magyar olajbizniszből

A magyarországi orosz olajimport számottevő része egy olyan közvetítő cégen keresztül érkezett, amely rendre Mol-közeli ügyletekben tűnt fel.

Tovább olvasom

Gergely Péter
2025. március 26. 17:17 Pénz

Revolut, Wise és BinX, mire lehetnek ezek jók egy magyar cégnek?

Vannak előnyeik, de a magyar fintech szolgáltató a külkereskedelemhez nem passzol, nemzetközi versenytársai pedig az áfakörös működésnél esnek ki.

Tovább olvasom