“A ChatGPT 3.5-ös modelljének novemberi közreadása minden idők leggyorsabb technológiai innovációja lett abban az értelemben, hogy milyen gyorsan tudott 50 millió felhasználót szerezni, de ilyenből fogunk látni egy csomót. Szerintem ez gyorsulni fog és csak kapkodni fogjuk a fejünket, hogy mi történik” – mondta Pintér Róbert a G7 Podcast e heti adásában.
Az elmúlt hónapokban olyan mesterséges intelligencián alapuló chatbotok és képgeneráló alkalmazások váltak elérehetővé, amik tömegek érdeklődését keltették fel nagyon rövid idő alatt.
A G7 Podcastban ezen a héten azt jártuk körül, hogy ezeknek az innovációknak mekkora lehet majd a gazdasági jelentősége. A vendégek: Pintér Róbert, szociológus-politológus, a Corvinus Egyetem adjunktusa, mesterséges intelligencia és e-kereskedelem szakértő, és Kállai Gábor, a digitális ügyfélkezelési megoldásokkal foglalkozó ShiwaForce CTO-ja, technológiai vezetője.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast-appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
A generatív mesterséges intelligencia (MI) olyan általános célú technológia, mint például az áram, a gőzgép, a mikroprocesszor, vagy a robbanómotor.
“A mesterséges intelligenciáról nehéz általánosságban beszélni, mert nagyon sokféle területen lehet alkalmazni, és innen nézve ez egy hasonló történet lesz, mint ami ezekkel a dolgokkal lezajlott” – mondta Pintér Róbert, felidézve a motorizáció történetét, ahol a belső égésű motor megjelenését sokan kétkedéssel fogadták, de miután kialakultak az autózást széles körben lehetővé tevő feltételek és innovációk, a világ egyik legkomplexebb iparágává nőtte ki magát a járműipar.
Pintér szerint egy ehhez hasonló forradalomnak most csak az elején járunk, ugyanakkor a mesterséges intelligencia elterjedése gyorsabb lehet, mint a korábbi általános célú technológiáké. Ezzel kapcsolatban Ray Kurzweil MI-kutató gyorsuló fejlődésre vonatkozó elméletét idézte fel, ami alapján azt jósolta, hogy a 21. században 100 év alatt annyi változást fogunk tapasztalni, mint az elmúlt 20 ezer évben összesen.
Lehet, hogy hasonlít ez az egész az autózáshoz, az elektromossághoz, a számítógépekhez, csak ez nem úgy történik meg, hogy van 20-25 évünk ahhoz, hogy ezt a dolgot végigvigyük, hanem lezajlik az egész mondjuk 3 év alatt
– mondta.
A jelentősebb változásokra viszont Kállai Gábor szerint társadalmi szinten jelenleg már sokkal jobban fel vagyunk készülve, mint évtizedekkel ezelőtt, ami leginkább abban érződik, hogy a fiatalabb generációk mennyire alapvetőnek veszik az újdonságokhoz való folyamatos alkalmazkodást.
Ezért jókor jó helyen jött ez az innováció, mert olyan változást tud hozni működésben, hozzáállásban az életünk mindennapjaiban, amit már képesek vagyunk befogadni társadalmi szinten. Éppen ezért mondom, hogy nem biztos, hogy robbanásszerű evolúció fog bekövetkezni, hanem inkább észrevétlenül kúszik be a mindennapjainkba ennek a felhasználása. Annyira gyorsan tudjuk adoptálni, hogy természetesnek fogjuk venni
– mondta.
Kállai attól sem tart, hogy a generatív MI terjedése tömeges munkanélküliséghez vezet majd. Szerinte az ilyen eszközök elterjedésének társadalmi szinten inkább az lesz a hatása, hogy a minőséggel kapcsolatos mércénk fog megváltozni, olyan értelemben, hogy a rutinfeladatok kiváltása miatt több idő marad majd jobb minőségű termékek és szolgáltatások létrehozására.
Ennek ugyan lehetnek vesztesei, de nem hiszi, hogy az ember ne tudná megugrani ezt az új szintet, hiszen az MI egyben eszközt is ad az embernek, hogy ne kelljen sok minden megtanulnia, fejben tartania.
Ezek az eszközök segítik, hogy a saját fejlődésünk gyorsuljon és így a kettő hatása az lesz, hogy a produktumok mennyisége és minősége javulni fog
– mondta.
A beszélgetésben ezeken kívül szó volt még arról is, hogy:
- mik a korlátai annak, hogy a cégek használják ezeket az új technológiákat, ebben hogy állunk az EU-ban és Magyarországon,
- miért nem tudjuk, hogy milyen iparágakban lehet nagy hatásuk,
- és hogy miért megosztottak a tudósok azzal kapcsolatban, hogy radikálisan más lesz-e a munkaerőpiaci hatásuk, mint régebbi általános célú technológiáknak.
A beszélgetésben említett G7-cikk:
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Podcast
Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene
Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.
Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?
200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.
Már azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákba
Egyre kevesebbet tudunk a közoktatásról, pedig szakpolitikai elemzések nélkül át sem lehet gondolni, hogy mit kellene hosszú távon csinálni.
Fontos
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
