Habár a budapesti szemétszállítók konfliktusa az Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-vel megegyezéssel zárult, ahogy arról nemrég részletesebben is írtunk, a béremelések elmaradása a hónapról hónapra növekvő inflációtól a reálbérek masszív csökkenését és újabb feszültségeket vetít előre a munkaerőpiacon.
Potenciálisan ilyen munkahely lehet az ország legnagyobb foglalkoztatója, a Magyar Posta is, ahol a legfrissebb, augusztusra vonatkozó adatok szerint csaknem 26400-an dolgoztak, és ahol a Postás Szakszervezet egyszeri, 100 ezer forintos rezsitámogatást szeretne az alkalmazottaknak, amihez hasonló a szemétszállítók és az FKF közötti megegyezés részét is képezte.
Tóth Zsuzsanna, a Postás Szakszervezet elnöke kérdésünkre elmondta, hogy a 100 ezer forintos rezsitámogatással kapcsolatos tárgyalások még folyamatban vannak, és a szakszervezet célja továbbra is az, hogy további kifizetést tudjon kiharcolni a munkavállalók számára.
A Magyar Postánál jelenleg is az a hároméves megállapodás a bértárgyalások alapja, ami még 2021-ben jött létre a posta és két szakszervezet között. Ebben 2021-ben négy, 2022-ben kilenc, 2023-ban pedig két százalékos alapbérfejlesztésről egyeztek meg. Idén egy egyszeri, a rezsitámogatástól független százezer forintos jutattásról már sikerült megállapodni. Tóth Zsuzsanna ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy ezt idén a decemberi fizetésekkel együtt küldik majd ki a dolgozóknak, és a juttatást lehet SZÉP-kártyára kérni, ami magasabb nettó értéket jelent.
Az idei évre, a három éves periódus alatt legmagasabbnak számító 9 százalékos emelés is reálbércsökkenést jelentene, ha teljesülne a jegybank idei évre vonatkozó 13,5-14,5 százalékos inflációs várakozása. Ugyanakkor mivel az év eleji 20 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum emelések a munkavállalók jelentős részét érintették – főleg a fizikai állományba tartozókat -, illetve a bértorlódás elkerülése érdekében 16 ezer dolgozó kapott az év elején pluszban átlagosan 5,3 százalékos további bruttó béremelést, a postai dolgozók jelentős részének volt inflációt követő, vagy afeletti az idei béremelése.
A postai keresetek ismeretében nem lehetünk elégedettek ezzel a ténnyel, mert a nemzetgazdasági átlaghoz képest jelentős lemaradás leküzdése a feladatunk
– írta megkeresésünkre Tóth Zsuzsanna. A bérek reálértékének csökkenése tehát idén nem jelentős probléma az ország legnagyobb foglalkoztatójánál, jövőre viszont már komolyan felmerül ennek a kockázata, és a hároméves megállapodás első éve sem segített ehhez a célhoz közelebb jutni.
Az alábbi ábrán látszik, hogy trendszerűen a fizikai és szellemi állomány bérei is távolodtak az átlagfizetésektől, és a legtöbb magyar fizetésről jobban árulkodó medián*A medián az a középérték, amelytől mindkét irányban ugyanannyi adat található. bér szintjétől is.
A szakszervezet szerint a bérhelyzet összefüggésben van a felső ábrán látható állománycsökkenéssel is, ami különösen a logisztikai és a kézbesítési területen nehezíti meg a cégnél maradók munkáját, hiszen jóval kevesebb embernek kell ugyanannyi feladatot elvégeznie.
A Magyar Posta nyilvános céges beszámolói alapján a fizikai állomány átlagos alapbére 2020 és 2021 között még csökkent is (amit viszont ellensúlyozott, hogy a béren kívüli juttatások több mint duplájukra nőttek). A csökkenés azért is figyelemre méltó, mert a 2021. július 1-től érvényes bérmegállapodás 4 százalékos bérfejlesztést tartalmazott, ami az év egészére viszonyítva 2 százalékos emelésnek felel meg.
Kérdésünkre Tóth Zsuzsanna a látszólagos ellentmondást az átlagbérek belüli bérszerkezet változásával magyarázta, konkrétan az alapbéren felül elérhető jövedelmek csökkenésével.
A jegybank legfrissebb infláció előrejelzése alapján jövőre 11,5-14 százalékos infláció várható. Ilyen drágulás mellett a hároméves megállapodásban foglalt kétszázalékos emelés 10-12 százalékos reálbércsökkenést jelentene.
Tóth Zsuzsanna ezzel kapcsolatban megjegyezte, a jövő évi bérekre vonatkozó egyeztetések megkezdése folyamatban van, és ezeken a két százalékos adatot kiindulópontnak tekintik, viszont „céljuk, hogy a munkavállalók bére az emelkedő inflációs közegben a vásárlóerejét meg tudja őrizni”.
Erre a szakszervezet értelmezésében lehetőséget adhat a hároméves megegyezésben rögzített alapelv, ami szerint a Magyar Posta vállalja, hogy ha Magyarország főbb gazdasági mutatóinak változása indokolttá teszi, tárgyal a megegyezés részleteinek módosításáról.
Pénz
A NER-t is egyre jobban elérheti a kormány inflációs harca
A bankoknál árstopot vezetne be a kormány, a távközlési cégektől pedig 10 százalékos árcsökkentést várnak. Ezt már a NER milliárdosai is megérezhetik.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Revolut, Wise és BinX, mire lehetnek ezek jók egy magyar cégnek?
Vannak előnyeik, de a magyar fintech szolgáltató a külkereskedelemhez nem passzol, nemzetközi versenytársai pedig az áfakörös működésnél esnek ki.
Fontos
Olyasmiben látott értéket, amiben más nem, erre alapozva válna globális céggé a magyar Datapao
A magyar adatelemző cég az egyike az ezer leggyorsabban növekvő európai cégnek a Financial Times szerint. De hogyan jutottak ide?
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Épp az ukrajnai háború árnyékában szabadulhat ki Kazahsztán az orosz függőségből
A háború kitörése után Moszkva elvárta volna Kazahsztántól a teljes együttműködést, a közép-ázsiai ország ehelyett viszont megerősítette a kapcsolatatait Kínával és a nyugati országokkal.
Lemarad a gazdaság a népesség növekedése mögött, ha nem csökken Afrika kizsákmányolása
A nehézségekben a rossz kormányzási gyakorlatoknál is nagyobb szerepe lehet az adóelkerülésnek és az egyoldalú kereskedelmi kapcsolatoknak.
A NER legpazarlóbb lopása lehet a jegybanki alapítványok botránya
Voltak már hasonló nagyságú korrupciógyanús ügyek, de olyan valószínűleg még nem, ahol ennyire hatékonytalanul forgatták át magánkezekbe a közvagyont.
