Hírlevél feliratkozás
Katona Hajnalka
2022. október 29. 12:46 Adat, Világ

Mégis nőhet a boldogság egy ország gazdasági fejlődésével

Létezik a közgazdaságtan-tudományban egy elméleti paradoxon, miszerint hiába nő egy ország gazdasága, nem növekszik a lakosok boldogsága. Ezt hívják Easterly-paradoxonnak, és 1974 óta többé-kevésbé igaznak gondolják. Vadim Albinsky esszéjében ennek a paradoxonnak jár utána – és dönti meg.

Azzal korábban is mindenki egyetértett, hogy a gazdagabb országokban boldogabbak az emberek, és azon belül is a gazdagabb emberek boldogabbak szegényebb társaiknál. Viszont Easterly kutatásai során arra jutott, hogy egy adott ország lakosságának boldogsága nem nő, még akkor se, ha az ország gazdasága növekszik. Ez azzal lenne magyarázható, hogy bár az emberek észreveszik, hogy másokhoz képest jobban vagy rosszabbul élnek, azt nem érzékelik, ha korábbi önmagukhoz képest jobban élnek, vagy legalábbis

nagyon hamar hozzászoknak a megnövekedett jóléthez. 

Albinsky ezt a kutatást veszi elő és vizsgálja meg tüzetesebben. Először is az eredeti kutatásban is találtak egy nagyon kicsi pozitív hatást a GDP-növekedés és a boldogság között, de azt mondták erre, hogy túl kicsi, hogy valódi összefüggést mutasson ki, mivel nagyjából ezer év kellene ahhoz, hogy ilyen módon egy egységet nőjön egy ország általános boldogsága.

Albinsky rémutat, hogy Easterly, bár jogosan hagyott ki pár országot az összefüggés vizsgálatánál, nehéz meghúzni a határt, hogy mi kerüljön be vagy ki a vizsgált országok közül. Kizárta a szocialista országokat, például Kínát, míg India bent maradt az elemzésben, pedig akkoriban nagyon hasonló volt ilyen szempontból Kínához.

Ha Indiát is kizárják az elemzésből, akkor jóval nagyobb hatást mutat a GDP időbeli növekedése a boldogságra, mint korábban. Ha pedig máshonnan közelítik meg, és ugyanazokat az országokat vizsgálják, de friss adatokon, akkor is nagyobb hatást mérnek, mint az 1974-ben megállapított.

Ráadásul, összehasonlítva azzal, hogy mekkora hatással van a boldogságra egy egyszeri pénzbeli juttatás, még az eredeti becslések is azt mutatják, hogy a GDP növekedése nagyjából ugyanilyen hatást tud elérni, csak fenntarthatóbban.

Végül megvizsgálva más lehetőségeket, mint például az egészségi állapot javulását, szintén az derül ki, hogy  

nehéz olyan mérőszámot találni, ami nagyobb növekedést okozna a boldogságban, mint az ország gazdasági növekedése.  

Így bár megállapítható, hogy a GDP-növekedés sem tudja drasztikusan növelni a boldogságot, még mindig ez az, ami a leginkább hatással van rá, és hosszútávon, fenntarthatóan növeli egy ország jóllétét. Ez azért is fontos, mert így a fejlődő országok támogatásában a gazdasági növekedés elősegítése lehet a legjobb módszer.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Gallup adatai szerint feltartóztathatatlanul terjed a boldogtalanság a világonMióta felméréseket készítenek az emberek hogylétéről, sosem kaptak ilyen lesújtó adatokat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMég mindig a magyar a legboldogtalanabb visegrádi nemzet, de a 2010-es években itt volt a legnagyobb javulásGazdagabbak vagyunk, és van kihez fordulnunk segítségért, de az egészségügyi állapotunk régiós összehasonlításban is megkeseríti az életünket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA gazdagok is boldogabbak lesznek, ha nő a vagyonuk, csakhogy ez nem számítKorábban több tanulmány is arra jutott, hogy bizonyos jövedelmi szint felett a pénz már nem boldogít, pedig igen, csak egyre elhanyagolhatóbb mértékben.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Világ boldogság boldogság index fejlődő országok GDP-növekedés jólét Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Torontáli Zoltán
2024. november 18. 11:30 Adat

Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk

Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.

Váczi István
2024. november 15. 12:49 Adat, Közélet

Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen

Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.