Érdekes kutatási projekt előzetes ismertetését jelentették meg német közgazdászok a VoxEu portálon. Az egyetemi szférából és a jegybankból érkező kutatói csapat tagjai néhány tartós élelmiszer árából és eladott mennyiségéből építenek adatbázisokat, a GfK piackutató ottani háztartási paneljére támaszkodva.
A pénztárgépes adatok, vagyis a nyugták alapján minden héten összesítik, hogy a felmérésben résztvevők ténylegesen mennyit fizettek és mennyit vásároltak az olyan termékekből, mint az étolaj, a liszt, a tej, a vaj vagy a kávé. Így egy reprezentatív mintán termékcsoportokra lebontva lényegében folyamatosan mérni tudják az inflációt és az értékesítés volumenét is. A kutatók szerint ez lehetőséget ad arra, hogy a hivatalos inflációs adatokat is hétről-hétre előre jelezzék, amire azért van szükség,
mert azok csak az adott hónap vége után, egyes esetekben hat hét csúszással jelennek meg.
Az orosz-ukrán háború viszont arra mutat rá, hogy az árak és a vásárolt mennyiségek is nagyon gyorsan megváltozhatnak, és ilyenkor a hat hét rengeteg idő, a döntéshozóknak jól jönne egy olyan eszköz, amellyel azonnal képet kaphatnak a folyamatokról.
Az idei adatok például jól mutatják, hogy az étolaj fogyasztói ára a háború kitörése előtt is elég meredeken emelkedett, és ez a mai napig egyenletesen tart. Az étolaj vásárlások viszont a háború kitörése utáni hetekben emelkedtek az egekbe, hogy aztán májusra visszatérjenek a korábbi évek átlagos szintjére. A lisztnél hasonló folyamatok zajlottak le azzal a lényeges különbséggel, hogy ott az áremelkedést csak a háború indította be.
Az is jól látszik a cikkhez mellékelt ábrákon, hogy tejből például nem is kezdtek felhalmozni a fogyasztók az áremelkedés ellenére sem, vajból pedig egyenesen többéves mélypontra zuhant a vásárlási mennyiség (ennek oka valószínűleg már az, hogy a rendkívüli áremelkedés miatt a helyettesítő termékeket választják).
A kutatók a tanulmányukban megerősítik azt az egyébként szélesebb körben is támogatott elképzelést, hogy a pénztárgépes adatokra építve nagyon hasznos lenne “élőben” és termékcsoportokra lebontva követni az ár- és volumenváltozásokat, mert sokkal gyorsabban lehetne reagálni a piaci folyamatokra.
Világ
Fontos