Olyan jól megy az orosz gazdaságnak, hogy már buborékot emlegetnek

Miután az orosz gazdaság tavaly a nyugati szankciók elrendelése után elkerülte az összeomlást, idén jó eséllyel már a recessziót is megússza, és akár egészen jelentős növekedés is összejöhet.

Három hónappal ezelőtt a 19 befektetési bank és kutatóintézet véleményét összegző brit Consensus Economics még 0,9 százalékos visszaesést jósolt az orosz gazdaságnak, most már viszont 0,7 százalékos növekedést. Az orosz jegybank ennél is sokkal optimistább, és plusz 2,5 százalékra számít, ami azt jelentené, hogy az orosz gazdaság kibocsátása lényegében visszatér oda, ahol Ukrajna lerohanása előtt volt, ami nagy szó lenne – írja a New York Times.

A jelenség oka egyébként nem túlságosan bonyolult, két szóban is össze lehet foglalni: állami költekezés. Ennek egy része kifejezetten a háborúhoz kapcsolódik, amelynek elhúzódása miatt óriási szükség van sok mindenre az egyenruháktól kezdve a tankokon keresztül a cirkálórakétákig.

Az állami kiadások egy másik, szintén tekintélyes része jóléti intézkedés, ami részben a gazdaság felszínen tartását szolgálja, részben pedig a lakosság lojalitásának megtartását a jövő évi elnökválasztás előtt. Nem mintha lenne bármi kétség az eredmény felől, de egy autokratikus rendszernek is biztosítania kell valamekkora támogatottságot vagy legalább passzivitást a tömegek részéről.

Nemcsak a nyugdíjakat és a fizetéseket emelte meg az állam, de például mostanában minden második jelzáloghitelt állami támogatással vesznek fel. Ennek köszönhetően az első félévben a 20 legnagyobb orosz bank által folyósított jelzáloghitelek összege 63 százalékkal emelkedett. De a vállalati hitelezés is hasít, júniusig 19 százalékkal nőtt az orosz jegybank adatai szerint.

Az ország szegényebb régiói sem maradnak ki a fellendülésből, mert ezekből nagyobb arányban kerülnek ki katonák, akik az ott álomszerűnek számító fizetésük jelentős részét hazaküldik. Nemrég egy olyan számítás is megjelent, hogy ha egy 30 és 35 év közötti orosz katona öt hónapnyi szolgálat után elesik, akkor mindenféle juttatást figyelembe véve a családja – az ország tekintélyes részén – nagyobb összeghez jut, mint ha végigdolgozta volna a hátralévő életét. (Bár azért a juttatások kifizetése közel sem mindig problémamentes a beszámolók szerint.)

Ugyanakkor kérdéses, hogy ez az állami költekezés meddig lesz fenntartható. A tavalyi rekordszintű energetikai bevétel már a múlté, miközben az idei első öt hónapban az orosz szövetségi költségvetés nominális kiadásai közel 50 százalékkal haladták meg a 2021-es békebeli szintet. A költségvetés hiányát részben az állami tartalékalap feléléséből fedezik, de becslések szerint ez legfeljebb két évig mehet még így tovább.

A munkaerőhiány már most is jelentős, és a helyzet csak rosszabb lesz, mivel a hadsereg folyamatosan toborozza az új katonákat, miközben a demográfiai helyzet kedvezőtlen, a népesség öregszik. A munkaerőhiány felveri a béreket, a gazdaság állami túlstimulálása miatt a jegybanknak nemrég kamatot kellett emelnie, megelőzendő az infláció elszaladását.

Közgazdászként nem tudom, hogyan lehetne ezt a buborékot leereszteni. Egy nap kártyavárként omolhat össze az egész

– mondta Alekszandra Prokopenko, a Carnegie Oroszország Eurázsia Központ kutatója, aki korábban az orosz jegybank tanácsadójaként is dolgozott.

Azonban ha ez be is következik, valószínűleg nem rövidtávon. A jelenlegi, 85 dollár körüli olajár nem rossz Oroszország számára, főleg, hogy egyre kisebb kedvezményt kell adnia vevőinek, egyes olajtermékeket pedig a nyugati államok által meghatározott maximumnál drágábban is el tud adni.

A költségvetési gondokat enyhítheti, ha a jegybank tovább engedi gyengülni a rubelt: miközben egy éve még csak nagyjából 60-at kellett adni egy dollárért, most már 93-94-et. Ez persze drágítja az importot, de amíg a külkereskedelmi mérleg többletes marad, a költségvetés számára a mérleg pozitív, hiszen rubelben számolva sokkal nagyobb bevételhez jut az export után.