Oroszország a nyerészkedő Nyugatot és Ukrajnát vádolva lépett ki a fekete-tengeri gabonamegállapodásból, de míg az ukrán export bezuhant a háború óta, az orosz kivitel történelmi rekordot döntött. A Kreml most magasabb árra játszva arathatja le az új termés hasznát.

Mi történt? Oroszország hétfőn beváltotta fenyegetését, és nem hosszabbítja meg a kedden lejáró, tavaly júliusban megkötött fekete-tengeri gabonaexport-megállapodást. A hír hatására a búza ára 3,5 százalékkal emelkedett.

Miről szólt a deal? A 2022 júliusában az ENSZ égisze alatt megkötött török-orosz-ukrán megállapodásban a felek hozzájárultak, hogy az élelmiszer-szállító hajók isztambuli ellenőrzés után kifuthatnak a Fekete-tengerről, megnyitva a világpiacot az ukrán gabona előtt.

Miért volt fontos? Az orosz invázió és a fekete-tengeri blokád miatt 2022 első felében a raktárakban maradt a világ élelmezésében jelentős szerepet játszó ukrán gabona, tovább lendítve ezzel a globális élelmiszer-inflációt. A megállapodás ezen változtatott.

Miért mondták fel? Moszkva több pontot is régóta nehezményezett, emiatt már többször fenyegetett azzal, hogy nem hosszabbítja meg az eredetileg 120, majd 60 naponként lejáró megállapodást. Ezt most beváltották. Fő kifogásaik:

• A Kreml szerint a megállapodás csak az ukrán exporthoz járult hozzá, és annak nagyja nem humanitárius célokat szolgált, mert a fő felvásárlók az EU és más fejlett országok voltak.
• Az orosz élelmiszerexportot a megállapodás nem segítette – mondják. Bár a háborús szankciók az élelmiszer- és műtrágyaipart közvetlenül nem érintik, a pénzügyi szankciók, logisztikai és biztosítási nehézségek azt is megdrágították.

Globális imázsháború: az orosz érvek egy tágabb narratívába illeszkednek, melyek arról kívánják meggyőzni a világot, hogy Moszkva a „Globális Dél” legfontosabb szövetségese az éhezés elleni harcban, míg az élelmezési válságért a Nyugat felelős.

Számokban: valójában 2022-ben az orosz termés és gabonaexport is történelmi rekordot döntött, és idén is hasonló évre számítanak. Az ukrán gabonaexport ugyanakkor 30 százalékkal csökkent a vetőterület csökkenése, a megszállás, a háborús károk és a korlátozott kiviteli lehetőségek miatt.

Ki kapta meg az ukrán gabonát? Az ENSZ adatai szerint a fekete-tengeri egyezményen keresztül exportált búza és kukorica közel fele a fejlett, míg 57 százaléka fejlődő országokba ment.

• A legnagyobb felvásárlók Kína, Spanyolország és Törökország voltak, míg a legszegényebb, alacsony jövedelmű országokba csak 3 százalék jutott.

Az ENSZ szerint: a megállapodás eredetileg sem arról szólt, hogy a teljes ukrán kivitel humanitárius célokat szolgáljon. A kínálat bővítésével csökkenő világpiaci árak a szegényeknek is segítettek, az ukrajnai silók kiürítésével pedig megmenthető volt a következő évi termés – hangsúlyozzák.

Egy járulékos konfliktus: a fekete-tengeri gabonamegállapodás mellett az ENSZ az orosz műtrágya- és ammóniaexport elősegítését is beígérte tavaly, a gyakorlatban azonban ebből nem lett semmi.

• Most belátható ideig már nem is lesz: június elején Harkiv közelében felrobbant (az elkövetéssel a felek egymást vádolják) a világ leghosszabb ammóniavezetéke, ami az orosz Togliattiból az ukrán Odesszába ment, és segíthette volna a műtrágyagyártáshoz használt orosz ammónia kivitelét.

Nem akartak megállapodni: Korábban Moszkva saját alkupozícióit igyekezett javítani az egyezmény felrúgásával. Az ENSZ-főtitkár még az utolsó órákban is meg akarta győzni Putyint, de nem járt sikerrel, hiába javasolt új megoldást az orosz ammóniaexportra vagy a pénzügyi szankciók kikerülésére egy új leánybankon keresztül.

Mi várható? Újabb ukrán exportnehézségek, még kevesebb kooperáció, nagyobb katonai feszültség a Fekete-tengeren, és emelkedő élelmiszerárak, amivel főleg éppen az oroszok járnak jól.

• A retorika egyelőre az eszkaláció felé mutat, bár Erdogan török elnök szerint Putyin még visszarángatható a megállapodásba. Moszkva azonban máris kijelentette, hogy mostantól nem garantálják a hajók biztonságát, miközben Zelenszkij azt hangsúlyozza, hogy a megállapodás felrúgása nem állítja meg a fekete-tengeri ukrán exportot. 
• Ukrajna erősítheti az alternatív exportútvonalakat, leginkább a romániai Konstancán keresztül. A keleti EU-tagállamoknak azonban már így is elegük volt az ukrán gabonadömpingből, az export befogadása alól uniós mentességet kaptak. A teljes ukrán tengeri export kiváltására nem is lenne elegendő az EU-s szárazföldi és folyami szállítás.
• Az orosz gabonapiac arra számít, hogy ők hasznot fognak húzni az egyezmény felmondásából, és bár továbbra is versenyképes árakat ígérnek, ők is áremelkedést várnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAzzal csábították az orosz turistákat, hogy a Krím biztonságos, majd felrobbant a hídAz orosz katonai logisztikát érdemben egyelőre nem érintik a fejlemények, de a Krím fokozatos elvágása komoly fenyegetés az oroszok számára.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarországnál csak Románia és két szigetország költ kevesebbet az EU-n belül Ukrajna segítéséreGDP-arányosan a baltiak, abszolút összegben Németország nyújtotta az invázió kezdete óta a legtöbb segítséget Ukrajnának a legfrissebb európai összegzés szerint.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkElfojtották az orosz aknák az ukrán támadást, de van jó hír is számukraHónapok óta az volt az egyik legfontosabb kérdés, hogy az ukránok képesek lesznek-e jobban megbirkózni az ellenséges aknamezőkkel, mint az oroszok. Egyelőre nem igazán.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ élelmiszerválság gabona orosz-ukrán háború Oroszország Ukrajna Olvasson tovább a kategóriában