Egy gyerek iskolai teljesítményét nagyon sok dolog befolyásolja, de azt valószínűleg kevesen gondolták, hogy a focivébé is köztük van.
Robert Metcalfe és szerzőtársai azt vizsgálták meg angol adatokon, hogy vajon hatással van-e a labdarúgó-világbajnokság és az Európa-bajnokság a gyerekek eredményeire a kötelező évvégi teszteken. Angliában 16 évesen minden diáknak kötelező vizsgáznia több tantárgyból is. Ezek a vizsgák általában tavasz végén, nyár elején vannak, ahogy a nagyobb bajnokságok is.
A kutatók adatai szerint olyan években, amikor ilyen nagyszabású tornát rendeznek – tehát lényegében minden második évben, ha a világbajnokságot és az Európa-bajnokságot is számoljuk – nagyjából 40-60 százaléka a vizsgáknak egy időbe esik a bajnokságok idejével.
A kutatók azt vizsgálták meg az összes angol diák adatait elemezve, hogy más eredményt érnek-e el átlagosan a gyerekek akkor, ha van bajnokság és akkor, ha nincs. Az eredményeik szerint
12 százalékkal kisebb az esélye egy átlagos diáknak, hogy minden fő tárgyból átmenjen a vizsgákon, ha olyan évben vizsgázik, amikor labdarúgó világ- vagy Európa-bajnokság van.
Ráadásul a focira nyitottabb csoportoknál (a szerzők definíciója szerint a szegényebb fiú diákoknál) ez a hatás sokkal nagyobb, 28 százalékkal csökken az esélyük, hogy átmenjenek minden vizsgán nagy bajnokságok évében. Pedig ők egyébként is egy hátrányos helyzetű csoport, akiknek rosszabb a teljesítményük, ezért halmozott nehézséget jelent, ha még egy ilyen külső hatás is csökkenti az esélyeiket.
A hatás egyébként a diákok egyéni teljesítményét megvizsgálva is kimutatható. Egy diák
azokon a vizsgákon, amik még a bajnokság előtt vannak, nagyobb eséllyel megy át,
mint azokon, amik egybeesnek a bajnokság idejével.
Sőt, az is látszik az adatokból, hogy amikor Anglia nem jut ki egy nagy nemzetközi tornára, akkor nem jelentkezik a negatív hatás a gyerekek eredményeiben, mivel jóval kevésbé érdekli őket a bajnokság, ha a saját csapatuk nem játszik rajta.
Az egész jelenség azzal magyarázható, hogy a futball iránt érdeklődő gyerekeknél felértékelődik a szabadidő, mivel szívesebben nézik a meccseket, mint hogy tanuljanak. Emiatt csökken a tanulásba fektetett energia, ami rosszabb eredményekhez vezet. A szomorú ebben az, hogy mindössze pár hét erőfeszítéséről vagy szó, mégis akár egy életre meghatározhatja egy diák életét.
Azok, akik nem mennek át minden tantárgyból, kisebb eséllyel tanulnak tovább később és alacsonyabb életpálya-jövedelemre számíthatnak. Így mindössze az, hogy foci-vb vagy -Eb évében teszik-e le ezeket a vizsgákat, messzemenő következményekkel járhat. Emiatt a szerzők szerint érdemes lehet átgondolni, hogy ezekben az években előrébb hozzák a vizsgák időpontját.
Ezen kívül azt is érdekes lesz megvizsgálni, hogy olyan esetben, mint az idei, amikor a vb időpontját változtatják meg úgy, hogy ne a vizsgák időszakára essen, vajon eltűnik-e a vb negatív hatása vagy félévvel később is rosszabbul teljesítenek a diákok, mert pár hétig év közben nem a tanulásra koncentráltak.
