Bár végleges adatok még nem állnak rendelkezésre, jó eséllyel olyan sok búzát – közel 95 millió tonnát – takarítottak be Oroszországban, amire nagyon régen nem volt példa. Ez elvileg jó hír a világ élelmezése szempontjából, a gyakorlatban azonban kül- és belföldi okok is akadályozzák a kenyérgabona exportját.
Az utóbbiak közé tartozik a magas exportvám, valamint az erős rubel, ami kevésbé jövedelmezővé teszi az exportot. Már készülnek a kormányzati tervek a túl erős orosz fizetőeszköz gyengítésére, ám kérdés, hogy ezek mikor hozhatnak eredményt.
Ami a külföldi okokat illeti, a Bloomberg cikke szerint – noha a szankciók nem vonatkoznak az élelmiszerek kereskedelmére – a nyugati bankok, biztosítók és hajóstársaságok vonakodnak részt venni az orosz búza exportjának finanszírozásában, illetve lebonyolításában. Korábban az amerikai kormány is igyekezett noszogatni őket, a jelek szerint mérsékelt eredménnyel.
Az orosz búzaexport júliusban és augusztusban – az új gabonaév első két hónapjában – 6,3 millió tonnát tett ki, ami 22 százalékkal kevesebb, mint 2021 azonos időszakában. A Bloomberg által idézett elemzés szerint ugyanakkor a nyár vége felé elkezdett gyorsulni az orosz búzaexport, így szeptemberben már elérheti a 4 millió tonnát. Igaz, ez még mindig elmaradna a tavalyi szeptemberi 4,7 milliótól.
Az adatokból egyébként látszik, hogy tényleg működik az ukrán termények exportjának újraindítását szolgáló fekete-tengeri hajózási megállapodás. Bár az augusztusi 1,5 millió tonna még mindig csak alig több mint a negyede a tavalyinak, a kormány bízik abban, hogy a következő hónapokban jelentősen nő majd. Vasúton további 1,15 millió tonna távozott az országból augusztus első 23 napja során.
Az biztos, hogy a világnak szüksége van az orosz és az ukrán búzára, mert a nagy búzatermelő országok közül kizárólag ezekről mondható el, hogy idén kifejezetten jó termést regisztrálhattak. Kivéve persze azokat az ukrajnai területeket, ahol a harcok megsemmisítették a termést, vagy lehetetlenné tették a betakarítást.
Világ
Fontos