Ukrajna és Oroszország együtt a világ búzaexportjának 30 százalékát adja, nem csoda, hogy már a háború kitörése előtt sokan aggódtak az esetleges orosz támadás következményei miatt. Ezek az aggodalmak be is igazolódtak, az élelmiszerárak világszerte rekord szinteken állnak.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által hónapról-hónapra összeállított élelmiszerár-index a legutóbbi, április elején közzétett adat szerint 12,6 százalékkal nőtt február óta, amikor is az elmúlt 22 év legnagyobb értékét regisztrálták a nemzetközi élelmiszerkosár árváltozását nyomon követő mutatónál.
Ahogy az akkori jelentés megállapította, a gabonafélék ára kilőtt: a 17,1 százalékos havi emelkedés a búza és a szemestermények ukrajnai háború miatti drágulását tükrözi. Ami kifejezetten a búzát illeti, sokan abban bíztak, hogy a szintén jelentős termelőnek számító India képes lesz pótolni a háború miatt kieső mennyiség egy részét a nagy importőrök számára. A helyenként akár 45 Celsius-fokot is meghaladó hőség miatt azonban most ez veszélybe került.
Az NBC News megszólaltatott egy gazdálkodót a fontos búzatermelő övezetben lévő Uttar Prades államból, aki arról számolt be, hogy márciusban ideális esetben a hőmérsékletnek fokozatosan kellene emelkedni, idén azonban 32-ről hirtelen 40 fokra ugrott. Emiatt egy normálisnak számító évhez képest 40 százalékkal kevesebb búzát takaríthatott csak be.
Ilyen mértékű veszteség ott következett be, ahol a hirtelen hőség pont akkor jött, amikor a búzaszemek formálódtak a növényben. Egy Delhiben működő kutatóintézet vezetője úgy számol, hogy 15-20 százalékos terméskieséssel kell szembenézni. Szerinte emiatt kétséges, hogy India képes lesz-e kielégíteni más országok igényeit, hiszen a hazai piac ellátása és az árak túlzott emelkedésének megállítása elsőbbséget élvez.
Nála optimistábban nyilatkozott a FAO közgazdásza, aki szerint nem feltétlenül érinti majd jelentősen a világpiacot az indiai hőhullám, és a számottevő tartalékokat is figyelembe véve az ország képes lehet a háború miatt kieső termés egy részének pótlására.
Búzahiánytól Magyarországon nem kell tartani, az árak ugyanakkor idehaza is a nemzetközi árutőzsdei mozgásokat követik. (A kormány ugyan gabonakiviteli bejelentési kötelezettséget vezetett be, de eddig ténylegesen nem akadályozta az exportot, ami eltéríthetné a hazai árakat a nemzetköziektől.) Az Európában meghatározónak számító párizsi árutőzsdén az utóbbi kilenc év legmagasabb ára alakult ki múlt héten, igaz, azóta csökkent némileg a búza ára.
Világ
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Villantania kell valamit az EU-nak, mielőtt más országokat is rávenne az erősebb klímavédelemre
Egyre fontosabb a zöld diplomácia szerepe, de elegendők lesznek-e az EU által tervezett intézkedések a globális klímavédelmi törekvések felfuttatására?
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
