Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2022. március 24. 14:16 Világ

A drónháborút megfordították az oroszok Ukrajnában

Éppen egy hónapja zajlik a háború Ukrajnában, és ha csak a térképet nézzük, az utóbbi egy hét során nem sok változást fedezhetünk fel. Miután a gyors győzelembe vetett reményük szertefoszlott, az oroszok leginkább Mariupol bevételére, valamint a Kelet-Ukrajnában a háború előtt a szeparatista erőkkel szembeni frontot még többé-kevésbé tartó ukrán csapatok bekerítésére, felmorzsolására koncentrálnak.

Mariupollal kapcsolatban az egyetlen jó hír, hogy a lakosság többsége végül is távozni tudott, igaz, mintegy százezer ember még így is a városban maradt, és őket továbbra is fenyegeti a bombázás, az éhezés és a szomjazás. A város egyetlen épen maradt területe a kikötője, amelyet az oroszok az elfoglalása után valószínűleg ugyanúgy utánpótlási bázisként akarnak felhasználni, ahogyan most Bergyanszkkal teszik. Ezt a Mariupoltól délnyugatra fekvő várost még a háború első hetében foglalták el, és az utóbbi napokban az orosz hadsereg több olyan videót is közzétett, amelyen utánpótlás és új felszerelés bergyanszki kirakodása látható.

Igaz, éppen a mai nap talán legjelentősebb háborús híre, hogy lángra kapott az egyik, a felszerelés szállítására használt partraszálló hajójuk, egy másik némileg megrongálódva hagyta el a kikötőt, egy harmadik pedig valószínűleg sértetlenül. Az jelenleg nem világos, hogy ukrán rakétatámadás vagy baleset okozta a tüzet, de a kigyulladt hajó biztosan hónapokra kiesik a szolgálatból, de az is könnyen lehet, hogy menthetetlen. Emellett valószínűleg a kikötőt sem tudják majd egy darabig használni az oroszok, vagyis még sürgősebb lenne számukra Mariupol bevétele.

Bár az Ukrajna egészét mutató térképeken ez nem annyira látványos, az utóbbi napokban az ukrán erők több helyen is sikeres helyi ellentámadásokat indítottak. Elsőként – még a múlt héten – délen, ahol kissé vissza tudták nyomni az addig Mikolajiv határában álló orosz csapatokat. Az utóbbi néhány napban pedig Kijev körül értek el sikereket. Ennek mértékét egyelőre nem lehet megítélni pontosan, de a fővárostól nyugatra és északnyugatra visszafoglaltak néhány kisebb települést, és egyre jobban veszélyeztetik a hosztomeli repülőtér környékén lévő orosz csapatok utánpótlási vonalait.

Kijevtől keletre-északkeletre mintegy 30 kilométerre nyomták vissza az oroszokat, igaz, ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy az utóbbiak nem harcoltak minden méterért, a nyomás elől inkább visszahúzódtak. Ez azért lehet logikus a részükről, mert Kijev bekerítésére rövidtávon nincs esélyük (nem is szólva a bevételéről), az utánpótlási vonalaik pedig meglehetősen bizonytalanok a térségben. A keletebbre húzódásukkal ezek egyrészt rövidebbé válnak, másrészt több erő jut a védelmükre és a frontvonal mögötti területek feletti ellenőrzés megszilárdítására.

Az alábbi térképen (érdemes belenagyítani) szürke szín jelzi a február 24. előtt is orosz ellenőrzés alatt lévő területeket Ukrajna nemzetközileg elismert határain belül, piros az azóta elfoglalt térségeket és többé-kevésbé ellenőrzött közlekedési folyosókat, kék az ukrán hadsereg által visszavett területeket és útvonalakat. (A Moldován belüli lila szín a kvázi független Trasznyisztriát mutatja, ahol orosz csapatok állomásoznak. Ezek egyelőre nem folytattak harccselekményeket.)

Összességében jelenleg Ukrajna katonai helyzete valamivel kedvezőbbnek tűnik, mint egy vagy két héttel ezelőtt, van azonban legalább három olyan tényező, amely erősen aggaszthatja őket.

Változó orosz hadvezetés

Az utóbbi nagyjából egy héten az orosz hadvezetés racionálisabbá vált. A villámháborús terveik összeomlása után nagy nehezen, de végül a jelek szerint elfogadták, hogy nem tudnak minden fronton egyszerre előrenyomulni. Most már – amerikai értékelés szerint is – erőfeszítéseik java részét Mariupol elfoglalására és az említett kelet-ukrajnai frontra koncentrálják, ahol az ukrán hadsereg helyzete egyre nehezebb, nő annak valószínűsége, hogy az ottani csapataik legalább egy részét körülzárják.

Közben az oroszok máshol védekezésre rendezkednek be, és legfeljebb helyi, az ellenség erejét tesztelő kisebb támadásokat indítanak. Egy ilyen orosz hadvezetés kevesebb lehetőséget ad az ukránoknak, hogy érzékeny veszteségeket okozzanak ellenségüknek.

Felmorzsolódó ukrán nehéz fegyverzet

Egyre gyengül Ukrajna tüzérsége és légvédelme. Ezeket az eszközöket az ukránok ügyesen és megfontoltan alkalmazzák, de egy háborúban mindenképpen pusztulnak a fegyverek és a kezelőszemélyzet. Az ország hadiiparát az oroszok módszeresen rombolják rakétacsapásokkal, nyugatról pedig egyelőre elsősorban csak kézi, kis hatótávolságú páncéltörő és légvédelmi rakétákat kaptak az ukránok. Ezek nagyon hasznosak, de nem képesek kiváltani az olyan messzebbre, illetve magasabbra tüzelő tüzérségi és légvédelmi eszközöket, mint a rakéta-sorozatvetők, illetve a járművekre telepített légvédelmi rendszerek.

Ebben a cikkünkben írtunk már az utóbbiak hatalmas jelentőségéről, és érdemes hangsúlyozni, hogy az ukrán tüzérség és a nagy hatótávolságú légvédelem talpon tartása, megerősítése nélkül nemcsak a tartósabb ukrán sikerek elképzelhetetlenek, hanem egy elhúzódó háború esetén a sikeres védelem is. Márpedig a közepes és nagy hatótávolságú légvédelmi eszközök nyugati átadása egyelőre csak ígéret, tüzérségi eszközöknél pedig még az sem – pedig ezek is bőven megtalálhatók az ukrán hadsereg fegyver-kívánságlistáján.

Orosz fordítás a drónháborúban

A háború első napjaiban a gyors győzelemben bízva nem sok figyelmet fordítottak az oroszok a drónok alkalmazására, de még az ellenük való védekezésre sem, pedig elvileg ezen a téren ugyanúgy felülmúlják az ukrán hadsereget, mint papíron majdnem mindenben. Az ukránok török gyártmányú Bayraktar TB2-es drónjai az első héten egymás után semmisítették meg az orosz légvédelmi páncélosokat és más fontos célpontokat, még egy háborús dal is megörökítette a sikereiket.

Miután az oroszok újraértékelték a helyzetet, felvonultatták drónarzenáljukat, és nem túlzás azt mondani, hogy ezen a téren mostanra megfordították a háborút. Ezt persze nem könnyű megítélni, hiszen az első nagyjából egy hét után az oroszok tudatosan ráálltak a harci drónok alkalmazását mutató felvételek publikálására, ezeknek ugyanis világszerte elég nagy közönségük van, így jelentős a propagandaértékük. De a valóságban is intenzívebbé vált az oroszok drónhasználata, ezt mutatja az óhatatlanul ezzel járó roncsok megszaporodása az ukrán ellenőrzés alatt álló területeket.

Ennél is baljóslatúbb az ukránok számára – ahogyan erre Frank Gardner, a BBC katonai elemzője is felhívta a figyelmet tegnap késő este –, hogy 

orosz felderítő drónok zavartalanul tevékenykedhetnek Kijev felett, amelynek pedig a legerősebb a légvédelme az ukrán városok közül.

Az utóbbi napokban az oroszok által közzétett felvételek között volt olyan, amely egy ukrán rakéta-sorozatvető teljes bevetését rögzítette, a tüzeléstől egészen addig, míg beállt egy épület garázsába. Ez valószínűleg annál a plázánál történt, amelyet aztán egy orosz rakétacsapás elpusztított pár nappal ezelőtt. (Bár az ukránok tagadták, hogy fegyverek lettek volna az épületnél.)

Egy tegnapi felvételen pedig – szintén Kijevben – egy ukrán Sz-300-as légvédelmi rendszert hordozó jármű látszik, amelyet az ukránok egy épületben rejtenek el, amelyet aztán egy orosz csapás lerombol. Ez önmagában is nagy veszteség, mert az Sz-300-as Ukrajna legfejlettebb nagy hatótávolságú légvédelmi rendszere, ilyeneket igyekszik az Egyesült Államok beszerezni az ország számára Szlovákia, valamint potenciálisan Bulgária és Görögország készleteiből. Egyelőre azonban sikertelenül.

A jelenet kísértetiesen emlékeztet a 2020 őszén vívott hegyi-karabahi háború egyik epizódjára, amikor az örmények egyik korszerű, orosz gyártmányú légvédelmi rendszerét semmisítette meg drónos felderítés után egy azeri csapás, miután a jármű leparkolt egy épületen belül. Az a háború bebizonyította, hogy

még egy kiváló harci szellemű hadsereg is összeomlik, ha nem képes védekezni a levegőből érkező támadások ellen.

A jelenlegi ukrán helyzethez hasonlóan a védekező örmények egyik legnagyobb erőssége a terepismeret volt, amelyet a térségben vívott korábbi háborúkban kiválóan kamatoztattak az azeriekkel szemben. Az egy idő után felettük szabadon tevékenykedő drónok azonban szinte lenullázták ezt az előnyt. Az azeriek által alkalmazott, éjjel is bevethető izraeli gyártmányú drónok egymás után leplezték le a karabahi örmény hadsereg rejtett állásait, amelyek más körülmények között nagy veszteséget okozhattak volna az azerieknek, akár vissza is verhették volna őket. Felderítésük után viszont könnyű célpontot nyújtottak a légicsapásoknak, amelyek egy részét kamikaze drónokkal hajtották végre az azeriek.

A lesállásokból végrehajtott ukrán rajtaütések eddig rengeteg veszteséget okoztak az oroszoknak, egyrészt a harcoló csapataiknak, másrészt az utánpótlást szállító teherautóiknak. Ha viszont drónokkal az oroszok előzetesen felderítik legalább a tervezett harctevékenységeik főbb irányait – amit a hírek szerint már el is kezdtek –, ezek a rajtaütések lehetetlenné válnak, és az erre készülő ukrán csapatok könnyű célpontjai lesznek az orosz tüzérségnek vagy a légierőnek.

Mivel viszonylag kicsi és nehezen észlelhető eszközökről van szó – különösen a felderítő drónok, amelyek csak kamerákat és egyéb érzékelőket hordoznak, fegyvert nem –, a védekezés nehéz ellenük. Radarkeresztmetszetük csekély, hőt alig bocsátanak ki, így lelőni sem könnyű őket, ráadásul mivel felderítésre akár a civil, bárki által megvásárolható drónok is alkalmasak, nincs annyi légvédelmi rakéta a világon, ami elég lenne erre a célra. Sokfelé próbálkoznak velük szemben az elektronikai hadviseléssel, amely az adatkapcsolat megszakításán keresztül végső soron az eszköz elvesztéséhez vezet. Az viszont egyelőre nem világos, hogy az ukránok mennyire felkészültek ezen a téren.

A légvédelmük megerősítésén kívül valószínűleg ilyen drónelhárító rendszerekre is szükségük lenne, különben nagyon nehéz helyzetbe kerülhet a hadseregük.

Az oroszok persze folyamatosan veszítenek drónokat, a teljesen biztos lista tartalmaz egyebek mellett egy (izraeli licenc alapján gyártott) Forpostot, három Eleron-3-ast és hét Orlan-10-est. Ezek az elsősorban felderítésre szolgáló eszközök azonban elég olcsók, és az alkalmazónak eleve viszonylag magas veszteségaránnyal kell számolnia. Így még ha a nyugati chipembargó miatt az oroszoknak gondjaik is lesznek a gyártással, akkor sem várható, hogy egyhamar kifogyjanak ezekből az eszközökből.

Az orosz fordítás persze nem azt jelenti, hogy az ukránok már ne alkalmaznának drónokat eredményesen, tegnap is jelent meg felvétel egy TB2 által felderített cél elleni tüzérségi csapásról, múlt héten pedig arról született nagyon érdekes beszámoló, hogyan alkalmaznak ukrán különleges egységek rotoros drónokat arra, hogy az éjszaka egy helyben álló orosz járművekre ledobott páncéltörő gránátokkal megsemmisítsék azokat. Az elvileg a napokban érkező amerikai Switchblade drónokat is – némi ismerkedés után – valószínűleg jó hatékonysággal tudják majd használni, de mivel egyelőre csak száz darabról van szó, döntő hatásuk még biztosan nem lesz a harcok menetére.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegfordíthatja Ukrajna a háborút, de ehhez új fegyverek kellenekA légvédelem hatékonyságának fenntartása mellett olyan harceszközökre van szükségük az ukránoknak, amelyekkel nagy veszteségeket okozhatnak az orosz tüzérségnek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkRengeteg fegyvert zsákmányolnak az ukránok, de mire mennek vele?Az oroszok sok harceszközt hagynak hátra látszólag működőképes állapotban, de valószínűleg csak egy kisebb részüket tudják az ukránok ténylegesen szolgálatba állítani.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért veszít ilyen sok tábornokot az orosz hadsereg?Van, aki az első vonalban lévőket akarta buzdítani, másnak a nem biztonságos kommunikáció lett a veszte - az Ukrajnába küldött orosz tábornokok minimum ötöde három hét alatt odaveszett.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ drón légvédelem mariupol orosz-ukrán háború Oroszország Ukrajna Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Hajdu Miklós
2024. május 22. 13:14 Világ

Nem biztos, hogy jó ötlet megvámolni a kínai autókat Európában

Kína az európai autógyártók harmadik legfontosabb külpiaca, de veszélybe kerülhet az elérése, ha vámháború bontakozik ki a két térség között.

Mészáros R. Tamás
2024. május 22. 05:13 Pénz, Világ

Egyre többen védelmezik a készpénzt, már csak az a kérdés, ki ellen

Magyarországra a Mi Hazánk hozta be, de sok más országban is téma a készpénzhez való jog védelme.

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 16:34 Élet, Világ

Nem sietik el a boltokban használt vékony műanyag zacskók betiltását

Az Európai Unió tesz egy nagy lépést a műanyag hulladék csökkentése érdekében, de nagyon lassan és sok szempontból kritizált módon.

Fontos

Stubnya Bence
2024. május 23. 13:49 Vállalat

Az egész magyar gazdaság megérzi, ha le kell állnia a gödi akkugyárnak

Komoly gazdasági érdekekkel állnak szemben a civilek jogos környezetvédelmi aggályai, ezért hatalmas tétje van a másodfokú bírósági döntésnek.

Váczi István
2024. május 22. 17:06 Közélet, Pénz

Jó üzlet Magyarországnak a kínai hitel? Nagyot lódított Lázár János

Lehet, hogy az autópályák szépen termelik a bevételeket, de attól még nem lesz jobb üzlet a vasúti fuvarozás - márpedig kínai kölcsönből idehaza vasút épül.

Torontáli Zoltán
2024. május 21. 13:03 Közélet, Pénz

Megint romolhat az életszínvonal, ha háttérbe szorul az infláció féken tartása

Egy friss elemzés szerint átmeneti javulásban lehetünk, a választások után középtávon könnyen visszatérhet a mostaninál magasabb infláció.