A kijevi védelemnek tegnap és az éjszaka sikerült megakadályoznia a legrosszabbat, így a fenyegető jelek ellenére az oroszoknak nem sikerült megvetniük komolyabban a lábukat az ukrán fővárosban, nem is szólva a bevételéről. Visszatekintve ezek valószínűleg csak „agresszív felderítési” próbálkozások voltak, hogy kiderítsék, mennyire szilárd a főváros védelme. De ne legyenek kétségeink afelől, hogy ha találtak volna rést, hatalmas káoszt tudtak volna okozni a városban. A brit felderítés szerint az északi orosz főerők mintegy 30 kilométerre lehetnek Kijevtől.
Kelet-Ukrajnából nem érkezett hír a front komolyabb elmozdulásáról, nem úgy, mint délen. Az oroszok már reggel bejelentették, hogy elfoglalták az Azovi-tenger partján lévő, 150 ezres Melitopolt, és bár ezt ukrán vagy független forrásból azóta sem erősítették meg, videók jelentek meg a városban lévő orosz csapatokról, azaz valószínűleg tényleg elfoglalták a települést. Azóta olyan felvétel is megjelent, amely állítólag Bergyanszk felé közeledő orosz páncélosokat mutat. Ha ez valós, ukrán szempontból rendkívül aggasztó a fejlemény, mert a város nagyjából félúton van Melitopol és Mariupol között, az utóbbit pedig keletről támadja az orosz hadsereg és a donyecki szakadárok.
If they caputered city Mariupol in big shit pic.twitter.com/xlfRHNbk5v
— ZOKA (@200_zoka) February 26, 2022
Bergyanszk egy tengerbe nyúló kiszögellésre épült, védelme nagyon nehéz lehet, délnyugat-északkeleti irányban haladva könnyű elvágni. Mariupol védői pedig lehetetlen helyzetbe kerülhetnek, ha immár nyugati, délnyugati irányból is védekezniük kellene. Ha ezekről a területekről kiszorítják az ukrán erőket, akkor az oroszok teljesen ellenőrzésük alá vonhatnák az Azovi-tenger partját, szabad lenne az út számukra a Krímből Rosztov és Donyeck felé.
Nem sokkal jobb a helyzet a Fekete-tenger partján sem ukrán szempontból. Itt a Dnyeper torkolatának közelében épült Herszon minden jel szerint ukrán kézben van, de az oroszok a várostól északra átjutottak a hatalmas folyón, és a Déli-Bug torkolatában lévő Mikolajiv irányában tevékenykednek harckocsikkal és gépesített gyalogsággal. (Bár a fenti térképen a front hozzávetőleges helyzetét mutató piros vonal ezt nem jelzi, az AFP és a BBC is közölt már olyan térképet, amely jelölte az orosz erőket a Dnyeper nyugati partján. A térkép bal szélén viszont nem Odessza, hanem Nova Odessza szerepel, csak lemaradt a név első fele.)
Persze mindkét esetben felmerülhet, hogy ha az oroszok kellő biztosítás nélkül nyomulnak előre, akkor érzékeny ellencsapások érhetik őket. A másik oldalról viszont az ukránoknak számolniuk kell orosz partraszállásokkal, amire már volt is példa az Azovi-tengeren.
Összességében továbbra is úgy tűnik a helyzet, hogy Ukrajnán belül délen, a 2014-ben megszállt és elcsatolt Krímből induló csapatok nyomulnak előre a legnagyobb lendülettel. Azt nem lehet megbecsülni, hogy stabilizálható módon meddig jutnak, de ha nem sikerül őket megállítani, akkor Mariupol védelme a lehetetlennel lesz határos. A Fekete-tenger partján Mikolajivon túl pedig már csak Odessza van jelentősebb kikötővárosként, de a milliós települést – ha közben nincs széles körű összeomlás – biztosan nem adnák könnyen az ukránok.
