Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2022. február 24. 09:05 Világ

Az oroszok győzhetnek a csatatéren, de mi lesz utána?

Ma hajnalban elkezdődött az a széles körű orosz támadás Ukrajna ellen, amelyre a nyugati országok hetek óta figyelmeztettek, és amelyet az oroszok mindig tagadtak, hogy ilyesmire készülnek. Mint ahogy az ilyen esetekben lenni szokott, a részletekkel kapcsolatos hírek meglehetősen ellentmondásosak, az mindenesetre biztos, hogy a támadás a várható forgatókönyvet követi: az oroszok első célja az ukrán légierő és légvédelem megsemmisítése, hogy ezt követően teljes orosz légi fölény birtokában folyhassanak a hadműveletek.

Ennek megfelelően az első orosz célpontok között voltak az ukrán repülőterek, valamint a fix telepítésű (és az oroszok számára nyilvánvalóan ismert lokációjú) légvédelmi berendezések, egységek. Emellett vezetési központokat is értek orosz rakétacsapások, hogy az ukrán hadsereg minél kevésbé legyen képes összehangoltan reagálni.

Ami a földi hadszínteret illeti, itt zavarosabb a helyzet egyelőre, de minden jel szerint az oroszok számos ponton átlépték az ukrán határokat északról (Fehéroroszországból kiindulva), keletről, valamint délről, a 2014-ben megszállt és elcsatolt Krím felől indulva is.

Azaz hiába rendelte el hivatalosan a támadás előtti percekben leadott tévébeszédében az orosz elnök a Donyec-medencében katonai művelet végrehajtását, az oroszok valójában minden lehetséges oldalról támadnak.

Vlagyimir Putyin azt is mondta, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására és „nácimentesítésére”.

Ezeknek a céloknak az eléréséhez pedig az oroszoknak el kell foglalniuk az ország jelentős részét, és meg kell buktatniuk a kormányt.

Katonai értelemben most az a legnagyobb kérdés, hogy az ukrán hadsereg mennyire elszántan fog harcolni a nyomasztó haditechnikai fölényben lévő oroszokkal szemben. Ha Putyin kitart a céljai mellett, akkor nem kérdéses az orosz győzelem, de ha az ukrán hadsereg morálja, küzdőszelleme nem omlik össze, akkor érzékeny veszteségeket okozhatnak az oroszoknak.

Jelen pillanatban még korai a kérdés, de azért érdemes felvetni, hosszú távon elérheti-e célját az orosz elnök. Ha Kijevet elfoglalják, nyilván felállíthatnak egy bábkormányt, és elfogadtathatnak egy olyan alkotmányt, amely kimondja – a mostanival szöges ellentétben -, hogy Ukrajna nem fog csatlakozni a NATO-hoz, és haderejét bizonyos szint alatt tartja. Egy ilyen kormány fenntartása azonban – különösen Ukrajna nyugati és középső részén – csak masszív orosz megszállás mellett képzelhető el. Ez pedig pont olyan helyzet, amelyben olyan csúnyán belebukott például Afganisztánban előbb a Szovjetunió, majd a Nyugat is.

Az orosz elnök állítólag sokat tanulmányozta ezt és az Egyesült Államok iraki megszállásának tapasztalatait is, most mégis belekezdett egy olyan háborúba, amelyet elkezdeni könnyű volt, de valószínűleg nagyon nehéz lesz befejezni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKorai még fellélegezni, az oroszok a megtévesztés mesterei, hátramenetből is támadtak márNem biztos, hogy sokat jelent, ha egy hadgyakorlat végén a csapatok elindulnak a hazai körleteik felé. Főleg nem akkor, ha a politikai célok még nem teljesültek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar határok közelében vontak össze legutóbb olyan hatalmas hadsereget, mint most Ukrajna körülAz orosz hadsereg egyre több oldalról fogja körül Ukrajnát. A beloruszokkal közös hadgyakorlat ma kezdődött el, és a fekete-tengeri flotta is erősítéseket kap.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem az aranyért mennek Ukrajnába az oroszokGazdasági értelemben eljött a most vagy soha pillanat Putyin számára a bátor külpolitikai akcióra – véli Szőcs Gábor, a HOLD Alapkezelő senior portfóliókezelője.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ háború légi csapások Oroszország Ukrajna Vlagymir Putyin Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Hajdu Miklós
2024. május 24. 13:41 Adat, Világ

Kolozsváron metrót építenek annyi pénzből, amennyiért a Déli Körvasutat fejlesztik Budapesten

Sőt, ha figyelembe vesszük, hogy a budapesti vasútfelújítás nem is érinti a vonal teljes hosszát, akkor olcsóbbra jön ki a kolozsvári metróépítés kilométerenkénti költsége.

Hajdu Miklós
2024. május 22. 13:14 Világ

Nem biztos, hogy jó ötlet megvámolni a kínai autókat Európában

Kína az európai autógyártók harmadik legfontosabb külpiaca, de veszélybe kerülhet az elérése, ha vámháború bontakozik ki a két térség között.

Mészáros R. Tamás
2024. május 22. 05:13 Pénz, Világ

Egyre többen védelmezik a készpénzt, már csak az a kérdés, ki ellen

Magyarországra a Mi Hazánk hozta be, de sok más országban is téma a készpénzhez való jog védelme.

Fontos

Török Zoltán
2024. május 25. 05:07 Adat

Nagyot ugrott a pannon puma, de mire mentünk vele?

A régión belül különösen Magyarország és Szlovákia vált külföldi multik alacsony hozzáadott értékű termelőegységeinek lerakatává az uniós tagság 20 éve alatt.

Stubnya Bence
2024. május 24. 10:23 Adat, Élet

A fiatalok több mint fele legszívesebben elköltözne Magyarországról

Csak a ciprusi fiatalok között vannak vannak többen a magyaroknál a külföldre költözést tervezők az Európai Unió tagországainak mezőnyében.

Stubnya Bence
2024. május 24. 05:10 Adat, Élet

Gyorsabban jövünk ki a megélhetési válságból a várakozásokhoz képest

Egyre több jel utal arra, hogy a tavalyi sokk után bátrabban fogyasztunk az év elején, mint ami várható volt. Kár, hogy az ipar közben mélyrepülésben van.