Miközben a lehető leggyorsabban fel kellene hagyni a szén felhasználásával a klímaváltozás megfékezése érdekében, a növekvő igények miatt az energiahordozó sokat drágult az utóbbi időszakban, különösen az ázsiai térségben. Az ausztrál export és a kínai import szempontjából mértékadó kikötőkben több mint 50 százalékkal drágult a szén, és megdöntötte korábbi csúcsát. A jövőbeli leszállításra vonatkozó árak szintén meredeken emelkednek, Ausztráliában közel 50 százalékkal, míg Kínában több mint 100 százalékkal.

Ennek egyik oka ironikus módon részben a nyári hőség, amely ellen légkondicionálással védekeznek az emberek, ami növeli az áramigényt, emiatt pedig még több, a klímaváltozáshoz az energiahordozók közül a leginkább hozzájáruló szenet kell elégetni. Tavalyelőtti adatok szerint a világ áramtermelésének több mint harmadát még mindig a szén biztosítja, a rövid távon alternatívaként szóba jöhető földgáz pedig szintén sokat drágult, és nem csak Ázsiában.

A másik ok a járvány után – kisebb-nagyobb megszakításokkal – felpörgő feldolgozóipar energiaigénye, emellett a szintén hasító acélgyártásnak koksz formájában is szüksége van a szénre.

Különösen igaz ez Kínára, ahol a halálos bányabalesetek után átfogó ellenőrzések kezdődtek, ami visszafogja a hazai szénbányászatot, a kiesést pedig importból kell pótolni, felhajtva az árakat. A politikai csatározások miatt ráadásul ausztrál szállítmányokat nem fogad Kína, ami kedvezőbb helyzetbe hozza a többi exportőrt, amelyek közül Indonéziában heves esőzések hátráltatták a bányászatot az év első felében – írja a Bloomberg.

Egyelőre az ausztrálok nem bánkódnak a kínai tilalom miatt, könnyen találnak más vevőket, például Japánban és Indiában, bár a járvány újabb fellángolásai bizonytalanná teszik az ottani igények pontos mértékét.

Összességében mindenesetre úgy tűnik, hogy idén Kínában, Indiában és az Egyesült Államokban – a világ három legnagyobb szénfogyasztójában – is nő a szénfelhasználás, ami nyilvánvalóan nincs szinkronban a klímacélokkal. Az iparosodás előtti szinthez viszonyított maximum 1,5 Celsius-fokos felmelegedés (amelyből 1,2 fok már megvalósult) tartásához ugyanis nagyon gyorsan fel kellene hagyni a szénégetéssel, ami az igények csökkenésén keresztül elvileg a mélybe küldené a szén árát. (Bár ha a bányanyitások és -bővítések elmaradása miatt a felhozatal gyorsabban csökken az igényeknél, akkor egy dráguló időszak is jöhet, a kőolajnál és az üzemanyagoknál vannak is ilyen várakozások.)

Ami ebből a szempontból talán biztató lehet, hogy a boom nem tükröződik a tőzsdén jegyzett ausztrál szénbányász vállalatok részvényárfolyamában. A befektetők valószínűleg úgy gondolják, hogy a mostani felfutás nem lesz tartós, emellett a fenntarthatósági célokat figyelembe vevő (ESG) befektetési alapok portfólióba se nagyon férnek bele szénrészvények.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMinden korábbinál több kínai szénerőmű pöfékelhet az újraindulás utánTavaly első alkalommal haladta meg 2015 óta az új szénerőművek kapacitása a leszereltekét, elsősorban a kínai fejlesztések miatt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Ausztrália Kína klímaváltozás klímavédelem szén Olvasson tovább a kategóriában