Anders Tegnell, Svédország első számú járványügyi szakértője, a koronavírus elleni védekezés egyik irányítója és fő döntéshozója egyre kínosabb helyzetbe kerül. Csütörtök este egy tévéinterjúban lényegében nem tudott érdemben válaszolni arra a kérdésre, hogy a szomszédos Norvégiában és Finnországban miért sokkal jobb minden fontos járványügyi mutató.

A WHO adatai szerint a járványban eddig 7 ezer svéd lakos vesztette életét, a norvégok ezzel szemben 351, a finnek pedig 408 halálozásnál járnak. A számok népesség arányosan sem jók, a halálozás Svédországban 1  millió lakosra vetítve közel 700 fő, míg Norvégiában körülbelül 60, Finnországban pedig 70 fő.

Mindez azért furcsa, mert a skandináv országokat általában azonos társadalmi, kulturális és gazdasági mutatók jellemzik (Dánia 1 millió főre vetített haláleseteinek száma 150 körül van, ami még mindig sokkal jobb a svéd adatnál).

Emlékezetes, hogy Svédország – Tegnell irányításával – a járvány első hullámában csak lazább, önkéntességen alapuló szigorításokat alkalmazott. A gazdaság nem állt le teljesen, de a járvány második hulláma ugyanúgy megjelent, mint más országokban.

Tegnell most azt mondja, hogy “európai perspektívából nézve” Norvégia és Finnország kivételnek számít, Svédország számai pedig a többi európai országhoz hasonlóak, de hogy ennek mi az oka, azt egyelőre nem tudja megmagyarázni.

Azzal érvelt, hogy a szigorítások hatását nehéz egyértelműen megjósolni, mert vannak olyan európai példák, ahol az első hullámban teljesen leálltak, mégis magas a halálozások száma. Szerinte csak évek múlva lehet majd utólag meghatározni, hogy melyik intézkedések lettek volna a legjobbak.

Svédországban december 7-től távoktatásra állnak át a középiskolák, egészen a félév végéig. A szociáldemokrata kormány támogatottsága az elmúlt hat hónapban majdnem 5 százalékkal esett, és jelenleg már 30 százalék alatt van.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ Anders Tegnell halálozás járvány Svédország Olvasson tovább a kategóriában