Éveken belül a világra szabadul a kiöregedett napelemekből létrejövő szeméttömeg
A nagyobb számban először a kétezres évek elején üzembe álló napelemek átlagos élettartama 25 év, ezért egyelőre még kevés használódott el. Ugyanakkor hamarosan tömegesen érnek az élettartamuk végére ezek a klímaváltozás miatt egyre inkább nélkülözhetetlenné váló, szén-dioxid-kibocsátás nélküli energiatermelésre képes berendezések, ami komoly technológiai kihívás.
Jelenleg ugyanis a napelemeket még elég alacsony hatékonysággal lehet újrahasznosítani. Erre kellene valami megoldást találni pár éven belül, ha el akarjuk kerülni, hogy a bolygót ellepje az elektronikai hulladék, ami az egyre nagyobb számban piacra kerülő napelemek elhasználódása után keletkezik. A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség előrejelzése szerint
2050-re várhatóan 78 millió tonnányi napelem használódik el, és évente nagyjából 6 millió tonna új elektronikai hulladék keletkezik majd.
A napelemek olyan értékes nyersanyagokat tartalmaznak, mint a szilícium – a jelenlegi napelemek körülbelül 95 százaléka szilíciumalapú – vagy az ezüst, és újrahasznosítás nélkül ezek az anyagok a többi összetevővel együtt a szeméttelepen végzik, ami aligha nevezhető hatékony erőforrás-felhasználásnak. Arról nem is beszélve, hogy a napelemek mérgező anyagokat, például ólmot is tartalmaznak, ami tovább bonyolítja a tárolásukat.
A napelemek újrahasznosítása a világ nagy részében még nincs szabályozva. Egyedül az Európai Unióban kötelezik újrahasznosításra a napelemek tulajdonosait. Japánban, Indiában és Ausztráliában a szabályrendszer kidolgozása folyamatban van, az Egyesült Államokban pedig egyedül Washington államban van szabályozás, más államokban azonban semmi nem kötelezi a felhasználókat a napelemek újrahasznosítására.
A Wirednek nyilatkozó Sam Vanderhoof, egy újrahasznosítással foglalkozó cég, a Recycle PV Solar vezérigazgatójának becslése alapján jelenleg nagyjából a napelemek 10 százalékát hasznosíthatják újra az USA-ban. A maradék vagy szeméttelepeken végzi, a még működő, de már az élethossza vége felé közeledő napelemek között pedig egyre inkább jellemző, hogy ezeket olyan fejlődő országokba exportálják, ahol gyenge a környezetvédelmi szabályozás.
Jelenleg egy átlagos napelem újrahasznosításából kinyert alumíniumért, rézért és üvegért nagyjából 3 dollárt lehet kapni, miközben az Egyesült Államokban Vanderhof becslése alapján az újrahasznosítás költsége 12 és 25 dollár között mozog. A szeméttelepek eközben nagyjából 1 dollárt kérnek egy elhasznált napelem befogadásáért, tehát egyáltalán nem éri meg az újrahasznosítás.
Az újrahasznosításból befolyó bevételt azzal lehetne növelni, ha a napelemek legértékesebb részeit, a szilíciumot és az ezüstöt is hatékonyan ki lehetne nyerni az elhasznált készülékből. Ez a technológia már jelenleg is megvan több cégnél – a francia Veolia és az amerikai Recycle PV Solar is foglalkozik ilyesmivel – azonban az így kinyert anyagok tisztasága még hagy kívánnivalót maga után. A témával foglalkozó kutatók olyan rendszerek kialakításán dolgoznak, amelyek az újrahasznosított anyagok arányát és ezeknek a minőségét is magas szinten garantálnák.
Az újrahasznosítás mellett a kiöregedett napelemek alternatív hasznosítása is komoly potenciált rejt magában: az Európai Unió Körforgásos üzleti modellek a napenergia-iparnak nevű programja több példát is mutat erre, többek között például egy berlini e-bicikli töltőállomást és egy lakásprojektet Belgiumban.
Világ
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Fontos
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
