Évtizedeken át formálódott, mielőtt veszélyes lett az emberre az új koronavírus
A vakcinafejlesztés mellett azon is nagy erőkkel dolgozik a tudomány, hogy sikerüljön feltárni az új koronavírus eredetét. Ezzel kapcsolatban a Nature Biotechnology szaklapban megjelent tegnap egy érdekes tanulmány, amelynek szerzői azt írják, hogy a kórokozó legnagyobb valószínűséggel patkósdenevérektől származik (ilyenek egyébként Magyarországon is élnek).
Ez a kérdés a tisztán tudományos szempontok és a hasonló esetekre való jobb felkészülése mellett azért is érdekes, mert még amerikai kormányzati körökből is elhangzottak olyan megjegyzések, amelyek ahhoz az összeesküvés-elmélethez kapcsolódnak, miszerint a vírus a vuhani kutatólaborból szabadult volna ki.
Ezt továbbra sem támasztja alá semmilyen bizonyíték. Az a mód például, ahogyan az új koronavírus az emberi sejtekhez kapcsolódik, megegyezik a rokon denevérvírusok módszerével, nem új mutációról van tehát szó.
Azt a vírust egyelőre nem sikerült megtalálnia a kutatóknak a denevérekben, amelyből a SARS-CoV-2 kialakult. (Egyelőre olyan ismert, amelynek genetikai felépítése 96 százalékban megegyezik az utóbbiéval.) Alapos vizsgálatnak vetették alá viszont a patkósdenevérekben megtalálható, a SARS-szal és a SARS-CoV-2-vel azonos alnemzetségbe tartozó vírusok felépítését, és a genetikai változások időbeni visszakövetését szolgáló több módszer összevetésével arra jutottak, hogy
a végül az új koronavírushoz vezető „családfa” már több évtizede (40-70 éve) elkülönült az állatokban.
Az a megállapításuk már nem számít újdonságnak, hogy a denevérekben számos olyan további víruscsoport van, amely potenciálisan szintén embereket betegíthet meg. Ez szintén elmondható a tobzoskákban lévő vírusokról. Utóbbiakat a mostani – világszerte már legkevesebb 660 ezer ember életét követelő – járvánnyal kapcsolatban is meggyanúsították, ám a kutatók szerint ennek kialakulásában legfeljebb közvetítőként vettek részt, a kórokozó eredendően nem tőlük származik.
Világ
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
