Az Afrikában lényegében teljesen ismeretlen magyar építőipari cég, a Duna Aszfalt helyi partnereket keres egy kongói beruházásához – írta még május végén az egyik vezető, Afrikával foglalkozó hírportál, a párizsi székhelyű Africa Intelligence.
Ez az a korábban 473 millió dollárosra (jelenlegi árfolyamon 144 milliárd forintosra) tervezett útépítés, amelyről már több cikkben írtunk. A Kongói DK-t Zambiával összekötő 182 kilométeres út világviszonylatban is számottevő lenne, mivel a kongói bányavidék ásványkincsei az eddigi szűk egy hónap helyett 11 nap alatt érnének el a tanzániai Dar es-Salaam kikötőjébe.
A Duna Aszfalt egy ghánai-magyar vállalkozó, René Hutton-Mills révén került helyzetbe, aki egy szerencsés rokoni kapcsolatra alapozva mintegy tíz éve dolgozik azon, hogy utakat építsen a Kongói DK-ban. René sógori kapcsolatban állt Moise Katumbival, aki közel tíz éven át kormányozta az ásványkincsekben hihetetlenül gazdag Katanga tartományt*Innen származik a gyémánt világtermelésének a harmada, vagy a mobiltelefonok és elektromos autók akkumulátoraihoz nélkülözhetetlen kobalt 60 százaléka..
A projekt nyomvonala a kongói Kasomenóból a zambiai Mwendába. Forrás: Dél-Afrikai Fejlesztési Bank
Katumbi szerepe továbbra is jelentős a Duna Aszfalt kongói projektjében, ugyanis az Africa Intelligence szerint a tiszakécskei vállalkozás tárgyalásokat folytat a Rulvis Congo (röviden Rulco) nevű helyi cég bevonásáról, amely közeli kapcsolatban áll Katumbival. A Rulco alapvetően a bányászati iparágban tevékenykedik, és erős a beágyazottsága Katangában.
Katumbi az egyik legvagyonosabb és legbefolyásosabb politikus a Kongói DK-ban. Az apja révén görög szefárd zsidó származású Katumbi 13 évesen kezdett halat árulni egy bányavállalatnál, majd saját cégcsoportot alapított, amely főleg bányászattal és szállítással foglalkozott. Az országot közel két évtizeden át vezető Joseph Kabila után Katumbi volt az ország második legbefolyásosabb embere, de miután szembefordult korábbi szövetségesével, 2016-ban el kellett hagynia Kongót.
Katumbit távollétében három év börténre ítélték, de Kabila bukása után visszatért Kongóba. Tavaly decemberben új pártot alapított, és indulni tervez a 2023-as elnökválasztáson.
Katumbi (középen, integetve) tavalyi visszatérésekor. Fotó: AFP
Amikor először írtunk a kongói beruházásról, még úgy tűnt, hogy René egyik cége végezheti az útépítést, a Duna Aszfalt pedig konzorciumi tagként vesz részt a projekt megvalósításában. Mostanra azonban az állami megrendeléseknek köszönhetően az egyik legnagyobb magyar építőipari céggé váló Duna Aszfalt vált a fő beruházóvá.
Tulajdonosa, a negyedik leggazdagabb magyar Szíjj László tavaly novemberben személyesen is elutazott a Kongói DK-ba egy magángéppel. Szíjj akkor részt vett az út megépítéséről szóló szándéknyilatkozat ünnepélyes aláírásán, amelyen a két ország kormánya képviseltette magát.
Balról jobbra: Vincent Mwale zambiai miniszter, René, Szíjj László és Sunzhel Ngoopos kongói elnökhelyettes a szándéknyilatkozat aláírásán. Fotó: Facebook/Nickson Chilangwa
A Duna Aszfalt tavaly augusztusban azt írta nekem, hogy a kivitelezés várhatóan 2020-ban fog elkezdődni. Akkori levelük szerint a kivitelezés előkészítésén dolgoztak, ez azonban időigényes volt a fejletlen afrikai infrastruktúra miatt, és „a kollégák, elsősorban a helyi alvállalkozók nagy nehézségekkel küzdenek”.
További kihívást jelenthet, hogy a Kongói DK a világ egyik legkorruptabb országa. A helyi viszonyokat hűen tükrözi, hogy még az országból való kilépés is úgy működik, hogy adni kell húsz dollárt a hatóságoknak a repülőtéren. A Duna Aszfaltot megkerestem a megjelent újságcikkel kapcsolatban, de nem kívánt reagálni rá.
