Közvetlenül Budapestről, egy luxus magángéppel repült a Kongói Demokratikus Köztársaságba a negyedik leggazdagabb magyar, Szíjj László egy üzleti útra még tavaly novemberben. Az erről szóló beszámolót több térségbeli politikai szereplő is megosztotta Facebook-oldalán, például Nickson Chilangwa zambiai parlamenti képviselő és tartományi miniszter, valamint pártja, a kormányzó Patriotic Front.
Szíjj László száll le a magángépről Lubumbashiban. Világos öltönyben René Hutton-Mills fogadja. Fotó: Facebook/Nickson Chilangwa
Az általuk megosztott fényképeken az látható, hogy Szíjj farmerben és kockás zakóban érkezett meg több munkatársával együtt a kongói Lubumbashi nemzetközi repülőterére. A képek alapján azon az OE-LEM lajstromjelű, osztrák bejegyzésű, 17 milliárd forint értékű magánrepülőgépen utazott, amelyről az Átlátszó mutatta be, hogy rendszeres használói kormányközeli üzletemberek.
Az OE-LEM Lubumbashiban. Fotó: Facebook/Nickson Chilangwa
Többször utazott már a gépen Mészáros Lőrinc és Szíjj László, és fotózták már le a gépből kiszálló Orbán Viktort is. Az Átlátszó friss cikkében közzétett repülési adatok szerint valóban Afrikában járt az OE-LEM a zambiai képviselő által említett időpontban*Bár pontos lokáció nem szerepel az adatbázisban, mert a földrészen kevés olyan készülék van, ami veszi a repülők transzponderei által sugárzott jeleket.. Az adatbázis szerint a gép november 25-én szállt le délután fél 2-kor, majd másnap délután ötkor indult vissza Budapestre.
A facebookos fotók szerint Szíjj Lászlót a repülőtéren egy ghánai származású magyar üzletember, René Hutton-Mills fogadta. Az ismerősei által csak Renéként emlegetett férfi mintegy tíz éve dolgozik azon, hogy utakat építsen a Kongói DK-ban. A világ egyik legszegényebb országa Magyarországnál 25-ször nagyobb, viszont kevesebb aszfaltozott útja van, mint az apró Luxemburgnak.
René egy rokoni kapcsolat miatt találta ki, hogy Kongóban üzleteljen. Az ásványkincsekben hihetetlenül gazdag Katanga tartomány (innen származik a gyémánt világtermelésének a harmada, vagy a mobiltelefonok és elektromos autók akkumulátoraihoz nélkülözhetetlen kobalt 60 százaléka) kormányzója Moise Katumbi volt, Kongó egyik legbefolyásosabb és legvagyonosabb embere, akivel sógori viszonyban állt René. A magyar üzletember részben emiatt a kapcsolat miatt kezdhetett útépítésekbe. Egyébként Katumbi a következő elnökválasztás komoly esélyese.
Az elkészült út közel 300 kilométert faragna a leküzdendő távolságon Dar es-Salaamig. Forrás: Dél-Afrikai Fejlesztési Bank
René azóta egy olyan útépítés elindításán dolgozik, amely a világgazdaság szempontjából is számottevő lenne. A 182 kilométeresre tervezett út a kongói bányavidéket kötné össze egy zambiai várossal, és a jelenlegi 28 napról 11 napra rövidítené le az ásványkincsek útját a legnagyobb tanzániai város, Dar es-Salaam kikötőjébe (itt megy át a kongói export fele). Hogyan lehet ilyen távolságon ennyi időt nyerni? Ez a kongói útviszonyokat jellemző rövid videó jól mutatja.
Ahogy közel két éve megírtuk, az útépítésben a Szíjj László tulajdonába tartozó Duna Aszfalt is részt venne, amely az Orbán-kormány alatt az egyik legjelentősebb magyar építőipari céggé vált. Tarol a közbeszerzéseken, hét év alatt 19 milliárd forintról 130 milliárdra nőtt a bevétele.
Balról jobbra: Vincent Mwale zambiai miniszter, René, Szíjj László és Sunzhel Ngoopos kongói elnökhelyettes a szándéknyilatkozat aláírásán. Fotó: Facebook/Nickson Chilangwa
Szíjj azért utazhatott Kongóba, hogy részt vegyen az út megépítéséről szóló szándéknyilatkozat aláírásán, amelyen a két ország kormánya képviseltette magát. Zambia részéről a lakásügyi és infrastruktúrafejlesztési miniszter, Vincent Mwale volt az aláíró, a kongói részről pedig Sunzhel Ngoopos elnökhelyettes és infrastruktúráért felelős miniszter (további fotók például itt láthatóak az aláírásról).
Az eseményről Facebook-posztban beszámoló tartományi miniszter, Nickson Chilangwa azt mondta az ünnepségen, hogy a szándéknyilatkozat komoly áttörés a tíz éven át tartó várakozás után. Szerinte a Duna Aszfalt részvétele annak a jele, hogy Európa hisz a Kongói DK és Zambia gazdaságában.
A kongói infrastruktúráért felelős minisztérium többek között ezzel a képpel számolt be a megállapodásról a Twitteren, amelyen szintén feltűnik Szíjj
A tervek szerint PPP-konstrukcióban megvalósuló beruházás költségét korábban 473 millió dollárosra (jelenlegi árfolyamon 145 milliárd forintosra) becsülték. A Duna Aszfalt korábban azt írta nekem, hogy a projektfejlesztés szakmai és pénzügyi támogatójaként vesz részt, bár a konkrét összeget nem árulta el. Mint írták, a projektet elsődlegesen banki hitelből fedezik, de szerepet vállal a finanszírozásban „magánbefektetés és afrikai projektek finanszírozására létrejött pénzügyi szervezetek és alapok”.
Augusztusban azt írták, hogy a kivitelezés várhatóan 2020-ban fog elkezdődni. Akkori levelük szerint a projekt a kivitelezés előkészítéséhez szükséges műszaki felmérések, tervezések és tanulmányok elkészítésének fázisában volt. Ezek azonban időigényesek voltak a fejletlen afrikai infrastruktúra miatt, és „a kollégák, elsősorban a helyi alvállalkozók nagy nehézségekkel küzdenek”.
A Duna Aszfalt neve az útépítésről szóló reklámban is feltűnt
A projektet nehezítheti, hogy a Kongói DK a világ egyik legkorruptabb országa. Bár korábban felmerült, hogy a magyar állami tulajdonú Eximbank is beszállna az útépítés finanszírozásába, ez végül nem valósult meg. Az Eximbank honlapja szerint a Kongói DK a legkockázatosabb befektetési célpontok között van a világon, emiatt a bank jelenleg nem is finanszírozhat kongói beruházást.
A Szíjj útjáról beszámoló posztok további érdekessége, hogy állításuk szerint a Duna Aszfalt „jelen van” az Egyesült Arab Emírségekben, Ausztráliában, Bulgáriában, Albániában, Koszovóban és Horvátországban. Ezekről a külföldi érdekeltségekről a cég eddig nem kommunikált, és a interneten sincs sok információ róluk.
Ahogy az Átlátszó korábban megírta, a Duna Aszfalt és Mészáros Lőrinc vasútépítő R-Kordja 2017-ben Bulgáriában alapított meg egy Rail-Via International AD nevű vállalatot. Bár a honlapján nem sok információ látható, a referenciák „feltöltése alatt” állnak, egy bejegyzés szerint a bolgár mellett a szerb, az albán, a koszovói és az afrikai piacra fókuszálnak. A horvátországi jelenlétnél talán a Belfry nevű cégre utaltak, amelynek Eszéken van közös cége a Duna Aszfalttal. A felsorolásban ugyan nem jelent meg, de a Duna Aszfalt cégcsoportja Lengyelországban és Romániában is több tízmilliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket az elmúlt években.
Külföldi érdekeltségeikről és Szíjj kongói útjáról a Duna Aszfaltot is megkérdeztem, de nem válaszoltak.
Közélet
Aprópénzzel fékezné a lakásdrágulást a kormány, miután százmilliárdokkal gyorsította
Nagy kérdés, hogy ennyi keresletet élénkítő intézkedés mellett elég lesz-e évi 40 milliárd forint lakásépítésre ahhoz, hogy javuljon a lakhatás megfizethetősége.
Beindult Orbán kifektetési terve, de nem úgy, ahogy megálmodta
Elkezdett záródni az olló a ki- és beáramló jövedelmek között, de elsősorban nem a kivitt működőtőke megtérülése, hanem a háztartási vagyon külföldre vándorlása miatt.
Nehezen találnak gazdára az energetikai ingyenmilliók, és ez mindannyiunknak sokba kerül
Már nem rohannak a háztartások úgy a támogatásokért, mint régebben.
Fontos
Idén jól jártak a nyugdíjasok a kormány tévedésével, de jövőre fordulhat a kocka
Bár a rendszer ezt elvileg kizárja, idén több százalékkal emelkedik a nyugdíjak reálértéke. Jövőre ez már biztosan nem lesz így.
Meddig gyengül még az euró a dollárral szemben?
Az euróövezetben gyorsabban csökkenhet az alapkamat, mint az Egyesült Államokban, ennek ellenére valószínűleg nem sokat erősödik már a dollár.
Kiszűrhetné az ezermilliárdos csalásokat a kormány, de nem akarja
Könnyen el lehetne érni, hogy ne történjenek a brazil kötvényes cégek sztorijához hasonló ügyek, de a kormány nem ebbe az irányba indult el.
