Hírlevél feliratkozás
Fabók Bálint
2020. január 27. 17:29 Közélet

Így néz ki, amikor Szíjj László 145 milliárdos útépítésért repül Afrikába

Közvetlenül Budapestről, egy luxus magángéppel repült a Kongói Demokratikus Köztársaságba a negyedik leggazdagabb magyar, Szíjj László egy üzleti útra még tavaly novemberben. Az erről szóló beszámolót több térségbeli politikai szereplő is megosztotta Facebook-oldalán, például Nickson Chilangwa zambiai parlamenti képviselő és tartományi miniszter, valamint pártja, a kormányzó Patriotic Front.

Szíjj László száll le a magángépről Lubumbashiban. Világos öltönyben René Hutton-Mills fogadja. Fotó: Facebook/Nickson Chilangwa

Az általuk megosztott fényképeken az látható, hogy Szíjj farmerben és kockás zakóban érkezett meg több munkatársával együtt a kongói Lubumbashi nemzetközi repülőterére. A képek alapján azon az OE-LEM lajstromjelű, osztrák bejegyzésű, 17 milliárd forint értékű magánrepülőgépen utazott, amelyről az Átlátszó mutatta be, hogy rendszeres használói kormányközeli üzletemberek. 

Az OE-LEM Lubumbashiban. Fotó: Facebook/Nickson Chilangwa

Többször utazott már a gépen Mészáros Lőrinc és Szíjj László, és fotózták már le a gépből kiszálló Orbán Viktort is. Az Átlátszó friss cikkében közzétett repülési adatok szerint valóban Afrikában járt az OE-LEM a zambiai képviselő által említett időpontban*Bár pontos lokáció nem szerepel az adatbázisban, mert a földrészen kevés olyan készülék van, ami veszi a repülők transzponderei által sugárzott jeleket.. Az adatbázis szerint a gép november 25-én szállt le délután fél 2-kor, majd másnap délután ötkor indult vissza Budapestre.

A facebookos fotók szerint Szíjj Lászlót a repülőtéren egy ghánai származású magyar üzletember, René Hutton-Mills fogadta. Az ismerősei által csak Renéként emlegetett férfi mintegy tíz éve dolgozik azon, hogy utakat építsen a Kongói DK-ban. A világ egyik legszegényebb országa Magyarországnál 25-ször nagyobb, viszont kevesebb aszfaltozott útja van, mint az apró Luxemburgnak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz Orbán-kormány aszfaltozója Afrika szívében vesz részt egy 125 milliárd forintos útépítésenA Duna Aszfalt a világkereskedelem szempontjából is jelentős útépítésen vesz részt, amely a Kongói DK-t és Zambiát köti össze.

René egy rokoni kapcsolat miatt találta ki, hogy Kongóban üzleteljen. Az ásványkincsekben hihetetlenül gazdag Katanga tartomány (innen származik a gyémánt világtermelésének a harmada, vagy a mobiltelefonok és elektromos autók akkumulátoraihoz nélkülözhetetlen kobalt 60 százaléka) kormányzója Moise Katumbi volt, Kongó egyik legbefolyásosabb és legvagyonosabb embere, akivel sógori viszonyban állt René. A magyar üzletember részben emiatt a kapcsolat miatt kezdhetett útépítésekbe. Egyébként Katumbi a következő elnökválasztás komoly esélyese.

Az elkészült út közel 300 kilométert faragna a leküzdendő távolságon Dar es-Salaamig. Forrás: Dél-Afrikai Fejlesztési Bank

René azóta egy olyan útépítés elindításán dolgozik, amely a világgazdaság szempontjából is számottevő lenne. A 182 kilométeresre tervezett út a kongói bányavidéket kötné össze egy zambiai várossal, és a jelenlegi 28 napról 11 napra rövidítené le az ásványkincsek útját a legnagyobb tanzániai város, Dar es-Salaam kikötőjébe (itt megy át a kongói export fele). Hogyan lehet ilyen távolságon ennyi időt nyerni? Ez a kongói útviszonyokat jellemző rövid videó jól mutatja.

Ahogy közel két éve megírtuk, az útépítésben a Szíjj László tulajdonába tartozó Duna Aszfalt is részt venne, amely az Orbán-kormány alatt az egyik legjelentősebb magyar építőipari céggé vált. Tarol a közbeszerzéseken, hét év alatt 19 milliárd forintról 130 milliárdra nőtt a bevétele

Balról jobbra: Vincent Mwale zambiai miniszter, René, Szíjj László és Sunzhel Ngoopos kongói elnökhelyettes a szándéknyilatkozat aláírásán. Fotó: Facebook/Nickson Chilangwa

Szíjj azért utazhatott Kongóba, hogy részt vegyen az út megépítéséről szóló szándéknyilatkozat aláírásán, amelyen a két ország kormánya képviseltette magát. Zambia részéről a lakásügyi és infrastruktúrafejlesztési miniszter, Vincent Mwale volt az aláíró, a kongói részről pedig Sunzhel Ngoopos elnökhelyettes és infrastruktúráért felelős miniszter (további fotók például itt láthatóak az aláírásról). 

Az eseményről Facebook-posztban beszámoló tartományi miniszter, Nickson Chilangwa azt mondta az ünnepségen, hogy a szándéknyilatkozat komoly áttörés a tíz éven át tartó várakozás után. Szerinte a Duna Aszfalt részvétele annak a jele, hogy Európa hisz a Kongói DK és Zambia gazdaságában. 

A kongói infrastruktúráért felelős minisztérium többek között ezzel a képpel számolt be a megállapodásról a Twitteren, amelyen szintén feltűnik Szíjj

A tervek szerint PPP-konstrukcióban megvalósuló beruházás költségét korábban 473 millió dollárosra (jelenlegi árfolyamon 145 milliárd forintosra) becsülték. A Duna Aszfalt korábban azt írta nekem, hogy a projektfejlesztés szakmai és pénzügyi támogatójaként vesz részt, bár a konkrét összeget nem árulta el. Mint írták, a projektet elsődlegesen banki hitelből fedezik, de szerepet vállal a finanszírozásban „magánbefektetés és afrikai projektek finanszírozására létrejött pénzügyi szervezetek és alapok”. 

Augusztusban azt írták, hogy a kivitelezés várhatóan 2020-ban fog elkezdődni. Akkori levelük szerint a projekt a kivitelezés előkészítéséhez szükséges műszaki felmérések, tervezések és tanulmányok elkészítésének fázisában volt. Ezek azonban időigényesek voltak a fejletlen afrikai infrastruktúra miatt, és „a kollégák, elsősorban a helyi alvállalkozók nagy nehézségekkel küzdenek”.


A Duna Aszfalt neve az útépítésről szóló reklámban is feltűnt

A projektet nehezítheti, hogy a Kongói DK a világ egyik legkorruptabb országa. Bár korábban felmerült, hogy a magyar állami tulajdonú Eximbank is beszállna az útépítés finanszírozásába, ez végül nem valósult meg. Az Eximbank honlapja szerint a Kongói DK a legkockázatosabb befektetési célpontok között van a világon, emiatt a bank jelenleg nem is finanszírozhat kongói beruházást. 

A Szíjj útjáról beszámoló posztok további érdekessége, hogy állításuk szerint a Duna Aszfalt „jelen van” az Egyesült Arab Emírségekben, Ausztráliában, Bulgáriában, Albániában, Koszovóban és Horvátországban. Ezekről a külföldi érdekeltségekről a cég eddig nem kommunikált, és a interneten sincs sok információ róluk.

Ahogy az Átlátszó korábban megírta, a Duna Aszfalt és Mészáros Lőrinc vasútépítő R-Kordja 2017-ben Bulgáriában alapított meg egy Rail-Via International AD nevű vállalatot. Bár a honlapján nem sok információ látható, a referenciák „feltöltése alatt” állnak, egy bejegyzés szerint a bolgár mellett a szerb, az albán, a koszovói és az afrikai piacra fókuszálnak. A horvátországi jelenlétnél talán a Belfry nevű cégre utaltak, amelynek Eszéken van közös cége a Duna Aszfalttal. A felsorolásban ugyan nem jelent meg, de a Duna Aszfalt cégcsoportja Lengyelországban és Romániában is több tízmilliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket az elmúlt években.

Külföldi érdekeltségeikről és Szíjj kongói útjáról a Duna Aszfaltot is megkérdeztem, de nem válaszoltak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Duna Aszfalt Kongói Demokratikus Köztársaság Szíjj László Zambia Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Stubnya Bence
2023. december 7. 12:41 Közélet, Vállalat

Olyan magasra került a léc idén, hogy jövőre már nehezen jut a húzóágazatok közé a magyar agrárium

25 százalékkal nőtt idén a magyar mezőgazdaság termelése, a növénytermesztésé pedig ezen belül csaknem 50 százalékkal.

Stubnya Bence
2023. december 7. 04:34 Közélet

Parragh és Orbán szövetsége is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a régió egyik legalacsonyabb minimálbére legyen a magyar

Idén a lengyel minimálbér vásárlóereje már akkora, mintha itthon 154 ezer helyett 240 ezer forint lenne a legalacsonyabb bérek nettója.

Torontáli Zoltán
2023. december 6. 12:07 Közélet, Világ

Extrém módon túl sok Covid-oltást rendeltünk, vagy ránk tukmálta az EU, de kifizetni nem akarjuk

Magyarország azt állítja, az ukrán-háború miatt nem tud 23 milliárd forintot kifizetni arra a hárommillió Pfizer vakcinára, amit valamilyen formában feleslegesen rendelt meg.

Fontos

Hajdu Miklós
2023. december 8. 12:18 Élet

2050-re véget vetne a gázfűtésnek az Európai Unió

Gázkazánok és -bojlerek helyett megújuló energiaforrásokból előállított elektromosságot használó fűtőberendezésekre kell átállniuk a háztartásoknak.

Bucsky Péter
2023. december 8. 10:04 Támogatói tartalom

Budapesti tudásközpont segíti a multikat a karbonlábnyom csökkentésében

A bizonyíthatóan fenntartható beszállítók az új európai uniós szabályozás miatt előnybe kerülhetnek az ökológiai lábnyommal kevésbé törődő versenytásaikhoz képest.

Torontáli Zoltán
2023. december 7. 18:14 Adat, Élet

Régen stabilan 17 ezer forintba került a nagy bevásárlásunk, most stabilan 24 ezer lett

A közepesnek tekinthető nyugdíjnak egy hónapban több mint a felét alapvető élelmiszerekre kell költeni.