Közvetlenül Budapestről, egy luxus magángéppel repült a Kongói Demokratikus Köztársaságba a negyedik leggazdagabb magyar, Szíjj László egy üzleti útra még tavaly novemberben. Az erről szóló beszámolót több térségbeli politikai szereplő is megosztotta Facebook-oldalán, például Nickson Chilangwa zambiai parlamenti képviselő és tartományi miniszter, valamint pártja, a kormányzó Patriotic Front.
Szíjj László száll le a magángépről Lubumbashiban. Világos öltönyben René Hutton-Mills fogadja. Fotó: Facebook/Nickson Chilangwa
Az általuk megosztott fényképeken az látható, hogy Szíjj farmerben és kockás zakóban érkezett meg több munkatársával együtt a kongói Lubumbashi nemzetközi repülőterére. A képek alapján azon az OE-LEM lajstromjelű, osztrák bejegyzésű, 17 milliárd forint értékű magánrepülőgépen utazott, amelyről az Átlátszó mutatta be, hogy rendszeres használói kormányközeli üzletemberek.
Az OE-LEM Lubumbashiban. Fotó: Facebook/Nickson Chilangwa
Többször utazott már a gépen Mészáros Lőrinc és Szíjj László, és fotózták már le a gépből kiszálló Orbán Viktort is. Az Átlátszó friss cikkében közzétett repülési adatok szerint valóban Afrikában járt az OE-LEM a zambiai képviselő által említett időpontban*Bár pontos lokáció nem szerepel az adatbázisban, mert a földrészen kevés olyan készülék van, ami veszi a repülők transzponderei által sugárzott jeleket.. Az adatbázis szerint a gép november 25-én szállt le délután fél 2-kor, majd másnap délután ötkor indult vissza Budapestre.
A facebookos fotók szerint Szíjj Lászlót a repülőtéren egy ghánai származású magyar üzletember, René Hutton-Mills fogadta. Az ismerősei által csak Renéként emlegetett férfi mintegy tíz éve dolgozik azon, hogy utakat építsen a Kongói DK-ban. A világ egyik legszegényebb országa Magyarországnál 25-ször nagyobb, viszont kevesebb aszfaltozott útja van, mint az apró Luxemburgnak.
René egy rokoni kapcsolat miatt találta ki, hogy Kongóban üzleteljen. Az ásványkincsekben hihetetlenül gazdag Katanga tartomány (innen származik a gyémánt világtermelésének a harmada, vagy a mobiltelefonok és elektromos autók akkumulátoraihoz nélkülözhetetlen kobalt 60 százaléka) kormányzója Moise Katumbi volt, Kongó egyik legbefolyásosabb és legvagyonosabb embere, akivel sógori viszonyban állt René. A magyar üzletember részben emiatt a kapcsolat miatt kezdhetett útépítésekbe. Egyébként Katumbi a következő elnökválasztás komoly esélyese.
Az elkészült út közel 300 kilométert faragna a leküzdendő távolságon Dar es-Salaamig. Forrás: Dél-Afrikai Fejlesztési Bank
René azóta egy olyan útépítés elindításán dolgozik, amely a világgazdaság szempontjából is számottevő lenne. A 182 kilométeresre tervezett út a kongói bányavidéket kötné össze egy zambiai várossal, és a jelenlegi 28 napról 11 napra rövidítené le az ásványkincsek útját a legnagyobb tanzániai város, Dar es-Salaam kikötőjébe (itt megy át a kongói export fele). Hogyan lehet ilyen távolságon ennyi időt nyerni? Ez a kongói útviszonyokat jellemző rövid videó jól mutatja.
Ahogy közel két éve megírtuk, az útépítésben a Szíjj László tulajdonába tartozó Duna Aszfalt is részt venne, amely az Orbán-kormány alatt az egyik legjelentősebb magyar építőipari céggé vált. Tarol a közbeszerzéseken, hét év alatt 19 milliárd forintról 130 milliárdra nőtt a bevétele.
Balról jobbra: Vincent Mwale zambiai miniszter, René, Szíjj László és Sunzhel Ngoopos kongói elnökhelyettes a szándéknyilatkozat aláírásán. Fotó: Facebook/Nickson Chilangwa
Szíjj azért utazhatott Kongóba, hogy részt vegyen az út megépítéséről szóló szándéknyilatkozat aláírásán, amelyen a két ország kormánya képviseltette magát. Zambia részéről a lakásügyi és infrastruktúrafejlesztési miniszter, Vincent Mwale volt az aláíró, a kongói részről pedig Sunzhel Ngoopos elnökhelyettes és infrastruktúráért felelős miniszter (további fotók például itt láthatóak az aláírásról).
Az eseményről Facebook-posztban beszámoló tartományi miniszter, Nickson Chilangwa azt mondta az ünnepségen, hogy a szándéknyilatkozat komoly áttörés a tíz éven át tartó várakozás után. Szerinte a Duna Aszfalt részvétele annak a jele, hogy Európa hisz a Kongói DK és Zambia gazdaságában.
A kongói infrastruktúráért felelős minisztérium többek között ezzel a képpel számolt be a megállapodásról a Twitteren, amelyen szintén feltűnik Szíjj
A tervek szerint PPP-konstrukcióban megvalósuló beruházás költségét korábban 473 millió dollárosra (jelenlegi árfolyamon 145 milliárd forintosra) becsülték. A Duna Aszfalt korábban azt írta nekem, hogy a projektfejlesztés szakmai és pénzügyi támogatójaként vesz részt, bár a konkrét összeget nem árulta el. Mint írták, a projektet elsődlegesen banki hitelből fedezik, de szerepet vállal a finanszírozásban „magánbefektetés és afrikai projektek finanszírozására létrejött pénzügyi szervezetek és alapok”.
Augusztusban azt írták, hogy a kivitelezés várhatóan 2020-ban fog elkezdődni. Akkori levelük szerint a projekt a kivitelezés előkészítéséhez szükséges műszaki felmérések, tervezések és tanulmányok elkészítésének fázisában volt. Ezek azonban időigényesek voltak a fejletlen afrikai infrastruktúra miatt, és „a kollégák, elsősorban a helyi alvállalkozók nagy nehézségekkel küzdenek”.
A Duna Aszfalt neve az útépítésről szóló reklámban is feltűnt
A projektet nehezítheti, hogy a Kongói DK a világ egyik legkorruptabb országa. Bár korábban felmerült, hogy a magyar állami tulajdonú Eximbank is beszállna az útépítés finanszírozásába, ez végül nem valósult meg. Az Eximbank honlapja szerint a Kongói DK a legkockázatosabb befektetési célpontok között van a világon, emiatt a bank jelenleg nem is finanszírozhat kongói beruházást.
A Szíjj útjáról beszámoló posztok további érdekessége, hogy állításuk szerint a Duna Aszfalt „jelen van” az Egyesült Arab Emírségekben, Ausztráliában, Bulgáriában, Albániában, Koszovóban és Horvátországban. Ezekről a külföldi érdekeltségekről a cég eddig nem kommunikált, és a interneten sincs sok információ róluk.
Ahogy az Átlátszó korábban megírta, a Duna Aszfalt és Mészáros Lőrinc vasútépítő R-Kordja 2017-ben Bulgáriában alapított meg egy Rail-Via International AD nevű vállalatot. Bár a honlapján nem sok információ látható, a referenciák „feltöltése alatt” állnak, egy bejegyzés szerint a bolgár mellett a szerb, az albán, a koszovói és az afrikai piacra fókuszálnak. A horvátországi jelenlétnél talán a Belfry nevű cégre utaltak, amelynek Eszéken van közös cége a Duna Aszfalttal. A felsorolásban ugyan nem jelent meg, de a Duna Aszfalt cégcsoportja Lengyelországban és Romániában is több tízmilliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket az elmúlt években.
Külföldi érdekeltségeikről és Szíjj kongói útjáról a Duna Aszfaltot is megkérdeztem, de nem válaszoltak.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
