Új tulajdonos lépett be Talentis Group Zrt-be, ami Mészáros Lőrinc tőzsdén kívüli cégeinek jelentős részét fogja össze. A cégiratok szerint a tiszakécskei Varga Károly, akinek már korábban is volt üzleti kapcsolata Mészáros Lőrinccel, egy nagyobb összegű követelését engedte át a Talentisnek, amiért cserébe egy valamivel kevesebb mint 2 százalékos részesedést kapott a társaságban. Bár a tulajdonhányad kicsi, Mészárosék eddig senkit nem engedtek a családi vállalat közelébe. A cég 50-50 százalékban a korábbi felcsúti polgármester és felesége tulajdonában volt.
Tulajdonképpen nem is egyetlen társaságról, hanem egy teljes vállalatcsoportról van szó. A Talentisnek közvetlenül is több mint egy tucat másik vállalatban van részesedése, ezeken keresztül pedig további több tucat cégben. Mások mellett
ezen keresztül birtokolják Mészárosék a 2Rule termékeket forgalmazó Magyar Sportmárka Zrt-t, a szállodákat birtokló Wellnesshotel Kft-t, a Puskás Stadionon és a városligeti Néprajzi Múzeumon is dolgozó ZÁÉV Zrt-t, valamint a milliárdos horvátországi cégét is.
A Talentis tehát elég fontos eleme a családi vagyonnak, így nyilván nem engednek akárkit a közelébe. Varga Károly viszont nem akárki, még ha korábban nem is ő volt a leggyakrabban emlegetett NER-közeli vállalkozó, sőt még csak a legismertebb tiszakécskei milliárdos sem.
Két milliárdos egy tízezres városban
Varga ugyanis nem egyedül kezdett el vállalkozni: első építőipari cégét még a kilencvenes évek elején gyerekkori jó barátjával, a szintén tiszakécskei Szíjj Lászlóval közösen alapította. A páros ettől kezdve legalább három évtizedig együtt mozgott, és lett egy egyre nagyobb építőipari cégbirodalom tulajdonosa. A birodalom zászlóshajójává egy idő után az 1996-ben gründolt Duna Aszfalt vált, amely már 2010 előtt is bőven milliárdos bevételű cég volt, de igazán nagy szereplő a Fidesz hatalomra kerülését követően lett. Sőt, igazából csak 2014 után, a Duna Aszfalt lépett ugyanis az állami beszerzéseken korábban egyeduralkodó Simicska-féle Közgép helyére azután, hogy Simicska Lajos és Orbán Viktor összevesztek.
A cég egészen döbbenetes növekedést mutatott be az elmúlt bő egy évtizedben. Varga Károly azonban az igazán nagy felfutásból – legalábbis eddig így tudtuk – már nem részesült. A két vállalkozó ugyanis 2015 nyarán úgy döntött, szétválnak. Szíjj László vitte a Duna Aszfaltot, és az ekkor az éppen a csoporthoz tartozó magasépítő céget, a Magyar Építő Zrt-t, míg Vargának maradtak a sokkal izgalmasabb nevű, de kicsit kevesebbet hozó helyi építőipari vállalatok, például a Magyar Vakond vagy éppen a Hódút Kft.
Ennek az lett az eredménye, hogy a tiszakécskei párosból Szíjj László az elmúlt években abszolút reflektorfénybe került, amit tovább erősített Mészáros Lőrinccel való kapcsolata. Szíjj ugyanis több közös üzletet is indított a felcsúti milliárdossal, emellett pedig személyesen is jóban voltak, az Index például két éve azt írta róluk, hogy nyaralni is együtt járnak.
Miközben a régi üzlettárs a NER egyik legfontosabb építőköve lett, Varga kissé háttérbe szorult, sokkal kevésbé lehetett hallani a nevét. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lettek volna meg a kapcsolatai vagy éppen ne dőlt volna hozzá is az állami pénz.
A tiszakécskei vállalkozó szép csöndben az ország 25. leggazdagabb embere lett,
akinek a vagyonát a Napi.hu kiadásában megjelenő a 100 leggazdagabb 2018 című kiadványa 43 milliárd forintra becsülte.
Varga pedig elég jelentős részben cégei állami megrendeléseinek köszönhetően gazdagodott. Az Átlátszó korábban azt írta, hogy 2017-ben 284,6, egy évvel később pedig 116,8 milliárd forint értékű közbeszerzést nyert el. A Tiszántúlon tulajdonképpen minden fontosabb beszerzésnél számoltak vele. Legutóbb akkor írtunk a csoportról, amikor a BMW-gyárnak helyet adó, a tervek szerint masszív tízmilliárdokat felemésztő debreceni észak-nyugati gazdasági övezetben kaptak munkákat.
Furcsa iratok
Más kérdés, hogy mint azóta kiderült, teljesen azért nem voltak egyértelműek a határok a Szíjj és a Varga-féle cégbirodalom között. Azt korábban is tudni lehetett, hogy maradtak a két üzletembernek közös vállalkozásai. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. például nemrégiben 12 milliárd forintért egy olyan cégre bízta az útszórósó szállítását, amelyben mind a két vállalkozónak maradt részesedése.
Sőt, olyan üzlet is volt, amelyben Szíjj, Varga és Mészáros együtt jelentek meg:
a CLH Klímaszervíz nevű céget birtokolták egy időben közösen. Az utóbbi időben az érintettek magukra is úgy hivatkoztak, hogy Szíjj-Varga csoport.
Néhány héttel ezelőttig, az azonban egyértelműnek tűnt, hogy a főbb cégeket elosztották 2015-ben, így például a Duna Aszfaltot négy éve mindenki Szíjj László vállalataként kezelte, és a céges iratokban is az szerepelt, ő az egyetlen tulajdonos. Az elmúlt jó két hónapban azonban két olyan bejelentést is tett a tiszakécskei páros a versenyhivatal felé, amely alapján némileg megkérdőjeleződik a 2015-ös szétválás. Varga Károly neve ugyanis olyan tranzakcióknál került elő, ahol egyáltalán nem kellett volna, hiszen elvileg egyik résztvevőként megnevezett vállalkozásban sem volt érintett. A Duna Aszfaltot például mindkét ügyletben nevesítették.
Az érintetteket megkérdeztük a furcsaságról. Varga Károly nem reagált megkeresésünkre, a Duna Aszfalttól pedig Szíjj László egy korábbi interjúját küldték el válaszul, azzal kiegészítve, hogy ezen túl nem kívánnak több kommentárt fűzni az ügyhöz. A magyarepitok.hu-n megjelent, mindössze három kérdésből álló írás arról szól, hogy a Duna Aszfalt a versenyképessége javítása érdekében vásárolja meg Varga Károly építőipari vállalatokban lévő részesedését. Emellett az interjúban visszautalnak egy korábbi cikkre, amiben azt írják, hogy az adásvétel a Magyar Vakond Kft-t és más, közös irányú társaságokat érint. A gond csak az, hogy a GVH-hoz beadott kérvényben nem ezeket a cégeket nevesítették, hanem csupa olyat, ami papíron korábban is Szíjj Lászlóé volt.
Mindenesetre, ha eddig zavaros is volt a helyzet, mire ez a versenyhivatali bejegyzések miatt kiderült megoldódott a kérdés, hiszen ha lehet hinni a Duna Aszfalt által hivatkozott cikkeknek,
Varga Károly lényegében kiszállt az építőiparból.
Ez azt jelenti, hogy a jövőben az eddigieknél is inkább háttérben maradhat. Feltéve persze, ha az egyéb érdekeltségei miatt nem kerül reflektorfénybe. Erre ugyanis az elmúlt években is volt néhány példa.
Focira és médiára is költött
Az alapvetően inkább meghúzódó és az állami milliárdokat csendben elnyerő vállalkozónak azért akadt néhány olyan lépése, amit kormányzati körökben biztosan értékeltek, és ami miatt esett róla szó a sajtóban is. Eddig Varga Károlyhoz kötődött például a romániai Sepsi OSK labadarúgócsapata, amelynek akadémiája az Átlátszó korábbi gyűjtése szerint 4,1 milliárd forint támogatást kapott a kabinettől. A lap azt írta az együttest fenntartó vállalatról, hogy annak 51 százalékos tulajdonosa a magyarországi Hódút Kft. útépítő vállalat kinti leányvállalata, a HODUT ROM SRL. Kérdés, hogy a jövőben mi lesz a csapat sorsa, illetve kié lesz a cég, hiszen a Hódút időközben elvileg Szíjj Lászlóhoz került.
Nem csak a külhoni labdarúgásban tett azonban a kormány kedvére Varga, hanem a médiában is, aminek központosításához ő is hozzájárult. Az alföldi Gong Rádió és a balatoni Part FM ugyanis egy Mészáros-Szíjj-Varga biznisz végén került ingyen a mostanra a TV2 és az állami média kivételével a teljes kormányközeli médiát felügyelő Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványhoz (KESMA). A rádiókat még 2017-ben Mészáros Lőrinc akarta megvenni, és bár a médiahatóság nem látott kivetnivalót a dologban, a versenyhivatal elkaszálta az ügyletet. A felcsúti milliárdos úgy vágta át a gordiuszi csomót, hogy a rádiókat egy Szíjj László és Varga Károly tulajdonában lévő cégnek passzolta tovább. A tiszakécskei páros aztán kevesebb, mint egy évvel később ingyen felajánlotta ezeket a KESMA-nak. Az ügy érdekessége az volt, hogy valószínűleg emiatt kellett nemzetstratégiai jelentőségűvé minősíteni a Mészáros-féle médiabirodalmat is magába olvasztó alapítvány gründolását, így ugyanis a felajánlásokat nem vizsgálta a GVH, amely egyszer ugye már elkaszálta a dolgot, így másodszor sem tehetett volna másképp.
Nem csak itthon segítette azonban a Fidesz-média épülését Varga, hanem Szlovéniában is. A szomszédos országba Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó köre próbálta exportálni a magyar modellt, azzal, hogy a Fidesz helyi szövetségesét igyekeztek segíteni a helyi médián keresztül. Több ottani médiumba is tettek pénzt, a Nova24TV-t működtető hírcsatornába például 800 ezer eurót, azaz nagyjából negyedmilliárd forintot. Bár az ezért járó részesedés Habony köréé lett, a pénzt nem ők fizették ki: a Magyar Narancs szerint 2017 nyarán Varga Károly sétált be egy maribori bankfiókba, és tette le a 250 milliónyi összeget.
A tiszakécskei milliárdosnak tehát megvoltak a kormányközeli kapcsolatai eddig is. A Mészáros-vagyon jelentős részét összefogó cégbe való beszállás azonban kicsit más dimenzió. Még akkor is, ha egyébként a szerény részesedéssel a saját mércéjéhez mérve nem fog vagyonokat keresni a Talentisből. A cég tavalyi éve után ugyan több mint 10 milliárdos osztalékot fizetett, de ebből ugye Vargára csak 200 millió jutott volna. Márpedig a tiszakécskei vállalkozó csak a Magyar Vakond nevű cégéből tizenötször ennyi pénzt vett ki az idén.
Az érintetteket megkérdeztük arról, hogy mi indokolta a tranzakciót, illetve változhat-e a jövőben is a Talentis csoport tulajdonosi struktúrája, növelheti-e részesedését például Varga Károly. A tiszakécskei milliárdos nem reagált megkeresésünkre, a Mészáros csoport kommunikációs igazgatóságáról pedig azt a választ kaptuk, hogy
a tulajdonosi szerkezetet érintő döntések a Talentis Group Zrt. belső szabályzatának megfelelően üzleti titoknak minősülnek.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi
Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
