Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2020. január 6. 18:13 Világ

Ha Irán szétrobbantja az olajpiacot, azzal is az USA-t segíti

Kasszám Szulejmáni iráni tábornok és kémfőnök kilövése gyorsan a feje tetejére állította a Közel-Keletet 2020 első napjaiban. A régió egyik legfontosabb szereplőjét, az egész térségre kiterjedő iráni hálózat kézben tartóját egy gyors eszkalációs spirál után ölték meg az amerikaiak egy dróncsapással a bagdadi reptér mellett – ahol egyébként Szulejmáni viszonylag rendszeresen megfordult korábban is.

Az USA és Irán közötti diplomácia stílusa Trump hivatalba lépése óta inkább egy eldurvult óvodai homokozó-vitára hasonlít, csak éppen a Twitteren váltott nagybetűs fenyegetések tartalma tényleg komoly. Amióta az USA 2018 májusban kilépett az iráni atomegyezményből, majd szankciókat vetett ki Iránra, a megrendült rezsim újrakezdte a provokációkat és támadásokat az amerikaiak és szövetségeseik ellen. Ezek intenzitása viszonylag mérsékelt volt, most viszont a Trump-kormányzat egy hivatalos állami vezető (és egyben nemzeti hős) likvidálásával olyan helyzetbe hozta az irániakat, hogy szinte muszáj valami durva lépéssel válaszolniuk, hogy ne tűnjenek gyengének otthon és a nemzetközi térben.

A világot foglalkoztató kérdés most az, hogy mivel válaszolnak az irániak erre a lépésre. Ezt a legavatottabb szakértők sem merik biztosan előrejelezni. A tippek a Trump-tulajdonban álló ingatlanokkal szembeni támadásoktól az amerikai olajipari munkások túszul ejtésén át a nagyszabású terrorakciókig terjednek, de az egyik leggyakoribb és leginkább magától értetődő lépés az olaj-infrastruktúrával szembeni támadás lenne.

Irán egyik legnagyobb stratégiai fegyvere, hogy le tudja zárni a Hormuzi-szorost, amin keresztül a világ kőolaj-ellátásának negyede halad keresztül – nagyjából huszonötmillió hordó minden nap -, és még rengeteg LNG. Alig néhány hónapja sokkalta a térség legnagyobb kőolajtermelője, Szaúd-Arábia kőolaj-infrastruktúráját Irán néhány robotrepülővel és rakétával, akkor néhány napra kiesett a szaúdi finomító kapacitás jelentős része.*Igaz, arra nincs vitán felül álló válasz, hogy Irán közvetlenül, hogy közvetetten, tehát jemeni vagy iraki szövetségesein keresztül hajtotta végre a támadást. Az biztos, hogy jemeni húti lázadók vállalták a felelősséget érte, Irán pedig tagadja. Az ENSZ vizsgálói egyik verziót sem tudták megerősíteni vagy cáfolni. Ez ugyan nem okozott olyan fennakadást vagy ellátásbeli gondokat, de a befektetők figyelmét mindenképpen ráirányította a kőolaj körüli geopolitikai kockázatokra. Szulejmáni megölése óta a válaszcsapásoktól tartó amerikai olajipari szakemberek tömegesen hagyják el a régiót, aminek önmagában is lehet hatása a termelésre.

 

Igaz, az utóbbi hónapokban látott lassú kőolajár-emelkedésnek nem annyira az iráni fenyegetés növekedése volt az oka, hanem inkább az, hogy a világ egy kicsit optimistább lett a gazdasági növekedéssel kapcsolatban, illetve néhány ország termelése gyengébb volt a vártnál. Venezuela és a szankciókkal kiszorított Irán mellett egyébként éppen az Egyesült Államok a kínálati oldal szűkösségének oka.

Az USA-ban az utóbbi évtizedben rengeteg többletkapacitást teremtő palaolaj- és gáztermelők most már sokkal konzervatívabbak, ezért hiába emelkednek az árak, csak akkor kapcsolnak be újabb termelési pontokat, ha arra számítanak, hogy valóban huzamosabb ideig magasak lesznek az árak. A kőolajpiac egyik sajátossága, hogy a különböző típusú kitermelési módok más-más árszinten lesznek jövedelmezők, márpedig az USA-ban használt hidraulikus repesztés az egyik legdrágább termelési módszer. A palaolaj-termelőket finanszírozó befektetők csúnyán megégették magukat a 2014-es kőolajár-esés miatt, ezért az utóbbi időben visszafogottabbak voltak az új projektek indításával.

Mindenestre a mai helyzetben már nem igaz, ami a hetvenes években működött, tehát hogy az USA-nak nagy kellemetlenségeket lehetne okozni az olajpiac felforgatásával. Ha kiesik a kapacitás a Közel-Keleten, azt jelentős részben pótolni tudja az USA, illetve a többi olajtermelő – akik vélhetően örülni fognak a magasabb áraknak köszönhető extraprofitnak. Ebből stratégiai értelemben nem származna túl sok előnye az egyébként otthon is súlyos politikai és gazdasági válsággal küszködő iráni rezsimnek.

Világ Irán kőolaj usa Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2020. június 5. 17:03 Vállalat, Világ

Téves párhuzamra hivatkozik a kormány a cégvédelmi törvénynél

Van egy lényeges különbség abban, ahogy az olaszok és a magyarok a járvány miatt kialakult helyzetben védekeznek a külföldi cégek terjeszkedése ellen. Az olasz szabályok átgondoltak.

Torontáli Zoltán
2020. június 5. 12:28 Vállalat, Világ

Fertőtlenítőt és bioetanolt készítenek az eladhatatlan borkészletekből Franciaországban

Az éves francia bortermelés mintegy 4 százalékát kell etanollá vagy alkoholos fertőtlenítővé alakítani.

Stubnya Bence
2020. június 4. 14:39 Világ

Felgyorsította a már egyébként is vergődő olajipar hanyatlását a járvány

A Carbon Tracker elemzése szerint az olajiparban sokkal nagyobb kockázatok vannak, mint amit a pénzpiacok megmutatnak.

Fontos

Fabók Bálint Jandó Zoltán
2020. június 5. 06:47 Vállalat

Még év végén is messze lesz a magyar autóipar a tavalyi szinttől

Konfliktusok vannak az iparágban: az autógyártók és a hozzájuk közeli beszállítók ellátási problémákra panaszkodnak, a kisebb cégek pedig arra, hogy nem rendelnek tőlük.

Jandó Zoltán
2020. június 4. 12:31 Vállalat

Összeomlott a ruhakereskedelem, százával rúgták ki az embereket a boltok

A kiskereskedelem egy részében tömegével küldték el március-áprilisban az alkalmazottakat, de a szektor más cégeinél ennél is több embert vettek fel.

Avatar
2020. június 3. 13:49 Közélet

A rendszerváltáshoz mérhető kihívás vár ránk

Sok korábbi válsághoz hasonlították már a mostani helyzetet, idehaza a rendszerváltást követő időszak tanulságait is érdemes felidézni.