Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2020. január 6. 18:13 Világ

Ha Irán szétrobbantja az olajpiacot, azzal is az USA-t segíti

Kasszám Szulejmáni iráni tábornok és kémfőnök kilövése gyorsan a feje tetejére állította a Közel-Keletet 2020 első napjaiban. A régió egyik legfontosabb szereplőjét, az egész térségre kiterjedő iráni hálózat kézben tartóját egy gyors eszkalációs spirál után ölték meg az amerikaiak egy dróncsapással a bagdadi reptér mellett – ahol egyébként Szulejmáni viszonylag rendszeresen megfordult korábban is.

Az USA és Irán közötti diplomácia stílusa Trump hivatalba lépése óta inkább egy eldurvult óvodai homokozó-vitára hasonlít, csak éppen a Twitteren váltott nagybetűs fenyegetések tartalma tényleg komoly. Amióta az USA 2018 májusban kilépett az iráni atomegyezményből, majd szankciókat vetett ki Iránra, a megrendült rezsim újrakezdte a provokációkat és támadásokat az amerikaiak és szövetségeseik ellen. Ezek intenzitása viszonylag mérsékelt volt, most viszont a Trump-kormányzat egy hivatalos állami vezető (és egyben nemzeti hős) likvidálásával olyan helyzetbe hozta az irániakat, hogy szinte muszáj valami durva lépéssel válaszolniuk, hogy ne tűnjenek gyengének otthon és a nemzetközi térben.

A világot foglalkoztató kérdés most az, hogy mivel válaszolnak az irániak erre a lépésre. Ezt a legavatottabb szakértők sem merik biztosan előrejelezni. A tippek a Trump-tulajdonban álló ingatlanokkal szembeni támadásoktól az amerikai olajipari munkások túszul ejtésén át a nagyszabású terrorakciókig terjednek, de az egyik leggyakoribb és leginkább magától értetődő lépés az olaj-infrastruktúrával szembeni támadás lenne.

Irán egyik legnagyobb stratégiai fegyvere, hogy le tudja zárni a Hormuzi-szorost, amin keresztül a világ kőolaj-ellátásának negyede halad keresztül – nagyjából huszonötmillió hordó minden nap -, és még rengeteg LNG. Alig néhány hónapja sokkalta a térség legnagyobb kőolajtermelője, Szaúd-Arábia kőolaj-infrastruktúráját Irán néhány robotrepülővel és rakétával, akkor néhány napra kiesett a szaúdi finomító kapacitás jelentős része.*Igaz, arra nincs vitán felül álló válasz, hogy Irán közvetlenül, hogy közvetetten, tehát jemeni vagy iraki szövetségesein keresztül hajtotta végre a támadást. Az biztos, hogy jemeni húti lázadók vállalták a felelősséget érte, Irán pedig tagadja. Az ENSZ vizsgálói egyik verziót sem tudták megerősíteni vagy cáfolni. Ez ugyan nem okozott olyan fennakadást vagy ellátásbeli gondokat, de a befektetők figyelmét mindenképpen ráirányította a kőolaj körüli geopolitikai kockázatokra. Szulejmáni megölése óta a válaszcsapásoktól tartó amerikai olajipari szakemberek tömegesen hagyják el a régiót, aminek önmagában is lehet hatása a termelésre.

 

Igaz, az utóbbi hónapokban látott lassú kőolajár-emelkedésnek nem annyira az iráni fenyegetés növekedése volt az oka, hanem inkább az, hogy a világ egy kicsit optimistább lett a gazdasági növekedéssel kapcsolatban, illetve néhány ország termelése gyengébb volt a vártnál. Venezuela és a szankciókkal kiszorított Irán mellett egyébként éppen az Egyesült Államok a kínálati oldal szűkösségének oka.

Az USA-ban az utóbbi évtizedben rengeteg többletkapacitást teremtő palaolaj- és gáztermelők most már sokkal konzervatívabbak, ezért hiába emelkednek az árak, csak akkor kapcsolnak be újabb termelési pontokat, ha arra számítanak, hogy valóban huzamosabb ideig magasak lesznek az árak. A kőolajpiac egyik sajátossága, hogy a különböző típusú kitermelési módok más-más árszinten lesznek jövedelmezők, márpedig az USA-ban használt hidraulikus repesztés az egyik legdrágább termelési módszer. A palaolaj-termelőket finanszírozó befektetők csúnyán megégették magukat a 2014-es kőolajár-esés miatt, ezért az utóbbi időben visszafogottabbak voltak az új projektek indításával.

Mindenestre a mai helyzetben már nem igaz, ami a hetvenes években működött, tehát hogy az USA-nak nagy kellemetlenségeket lehetne okozni az olajpiac felforgatásával. Ha kiesik a kapacitás a Közel-Keleten, azt jelentős részben pótolni tudja az USA, illetve a többi olajtermelő – akik vélhetően örülni fognak a magasabb áraknak köszönhető extraprofitnak. Ebből stratégiai értelemben nem származna túl sok előnye az egyébként otthon is súlyos politikai és gazdasági válsággal küszködő iráni rezsimnek.

Világ Irán kőolaj usa Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2020. január 22. 14:36 Élet, Világ

Moss kezet – ennél többet nem tehetsz, amíg kiderül, hogy mennyire veszélyes az új koronavírus

Nem tudjuk, hogy melyik állat a forrása, és azt sem, hogy valójában mennyire veszélyes. Csak az biztos, hogy a halálos eseteket is előidéző újabb koronavírus elkezdett világszerte terjedni.

Stubnya Bence
2020. január 22. 13:27 Világ

Úgy tűnik, a szaúdi koronaherceg személyesen hekkelte meg Jeff Bezos telefonját

Új botrány miatt magyarázkodhat a szaúdi koronaherceg, aki Trump vejével is gyakran csetel WhatsAppon.

Torontáli Zoltán
2020. január 21. 09:16 Világ

Bolgár falvakba költöznek a német kisnyugdíjasok, ahonnan a fiatalok Németországba vándoroltak

Az euróban kapott nyugdíj otthon semmire sem elég, egy kiüresedő bolgár faluban viszont sokat érhet.

Fontos

Stubnya Bence
2020. január 22. 16:15 Pénz

Barry Eichengreen: Nem kell elsietni a magyar euróbevezetést

A német gazdaság bajban van, és ebből nekünk is le kell vonnunk a következtetéseket. Barry Eichengreenel, a Kaliforniai Egyetem professzorával interjúztunk.

Bucsky Péter
2020. január 22. 06:53 Élet

Teljesen értelmetlen és drága lecserélni a vízórákat, de legalább néhányan megélnek belőle

Európai összevetésben sokba kerül, bürokratikus és fölösleges a nyolc évente kötelező vízóracsere. De közel tízezret spórolhatunk, ha magunknak csináljuk.

Avatar
2020. január 21. 17:48 Közélet

Nem a módszertan a fő gond az inflációval, hanem az, hogy magas

Kétely övezi az inflációs mutatókat Magyarországon. De a helyzet az, hogy magas az infláció, és a hatóságok ezt csak erősítik.