Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2019. szeptember 16. 10:39 Világ

Néhány drónnal szétbombázták a kőolaj világpiacát

Soha nem emelkedett még olyan nagy mértékben a kőolaj ára, mint most, miután valakik – feltehetőleg Irán vagy az általa támogatott húti lázadók Jemenből – drónokkal gyakorlatilag megbénították a legnagyobb szaúdi olajfinomítót. A támadással kiesett napi 5,7 millió hordó kőolaj a világpiacról – a világ termelésének több mint öt százaléka, Szaúd-Arábia exportjának fele -, ami hordóban mérve a valaha volt legnagyobb termelési sokk. Ráadásul ezzel újra megjelent az olaj árában a geopolitikai kockázat, mivel az egész eset egy éleződő iráni-szaúdi-amerikai-izraeli konfliktus keretében történt.

A Brent típusú kőolaj hordójának ára hétfő reggel 60-ról 70 dollárra ugrott, igaz, néhány órával később már 65 dollárra csökkent – de ez így is rekord napon belüli mozgás. (A kőolaj ára elég szélsőségesen tud mozogni, mivel a kereslet és a kínálat rugalmatlan: a világ mindenképpen elfogyaszt napi százmillió hordót, ezért a termelésben az apró változások is nagy ármozgásokkal járnak.)

A dróntámadás szombaton érte a Szaúd-Arábia olajtermelésének központjában lévő finomítókat. A szaúdi olajtermelés egészét bonyolító óriásvállalat, a Saudi Aramco éppen tőzsdére készül, márpedig pont a vállalatot bemutató tőzsdei prospektusból (pdf) derül ki, hogy az Abkaik finomítón megy keresztül a szaúdi export 50 százaléka. A finomító megtámadásával annál is nagyobb kárt okoztak a királyságnak, mint ha lezárták volna a Hormuzi-szorost (a szaúdiak ugyanis a Vörös-tengeren is tudnak exportálni).

A támadók tehát néhány bombával túlzás nélkül megbénították a szaúdi olajinfrastruktúra nagy részét (az erőviszonyokat nézve nagyjából úgy, ahogy a lázadók a Csillagok Háborújában leküzdötték a Halálcsillagot). És nem is teljesen a semmiből jött a támadás, a húti lázadók ugyanis néhány hónapja már megcéloztak drónokkal egy olajvezetékek közötti szaúdi állomást.

Sok minden nem világos a támadással kapcsolatban. A hútik magukra vállalták ugyan, de az amerikaiak szerint az őket támogató Irán a felelős. Az ENSZ mindenesetre nemrég megállapította, hogy a húti lázadók drónjainak hatótávolsága ötszáz kilométer, ami igen sebezhetővé teszi a szaúdi olajinfrastruktúrát a jövőben is.

 

Az említett kőolajmennyiség kiesése még így sem jelenti azt, hogy hirtelen elfogyna a benzin, és nem lehetne mit tankolni az autókba. A fejlett országoknak van annyi időre elég kőolajtartaléka, ameddig más országok nem tudják növelni a termelésüket, hogy átmenetileg pótolják a kieső szaúdi kapacitásokat. A Goldman Sachs szerint másfél-két hónapig nem is kell hozzányúlni a stratégiai tartalékokhoz. De feltehetőleg Szaúd-Arábia sem lesz tétlen, hiszen nagyon sok múlik az országban azon, hogy milyen gyorsan tudják kijavítani a károkat – de a szaúdiaknak is vannak jelentős tartalékaik, nemcsak otthon, hanem Hollandiában és Japánban is.

Az viszont biztos, hogy a hirtelen olajár-emelkedés – amennyiben tartós lesz – kedvezőtlenül fogja érinteni a fejlett országok gazdaságát. A fogyasztók ilyenkor az elkölthető jövedelmük nagyobb részét költik benzinre, így kevesebb marad minden másra, ami jelentősen csökkentheti a globális keresletet. Ez főleg azért aggasztó, mert az utóbbi hónapokban világszerte a feldolgozóipar visszaesését láthattuk (bár Magyarországra ez pont nem igaz).

Donald Trump amerikai elnök Twitteren azonnal háborús hangulatban reagált a támadásra: mint írja, az USA támadásra készen áll, és a szaúdi királyságtól várja a megerősítést, hogy ki állt a dróntámadás mögött. Ez azonban önmagában nem jelent sokat, mivel az amerikai elnök a tapasztalatok szerint gyakran használ nagyon agresszív retorikát a tárgyalási stratégiája részeként, miközben eddig inkább kerülte új háborúk indítását. Ráadásul éppen a múlt héten küldte el a szélsőségesen háborúpárti nemzetbiztonsági tanácsadóját, John Boltont (bár az amerikai kremlinológiához az is hozzátartozik, hogy Trump külügyminisztere, Mike Pompeo Irán ügyében a háborúpártiakhoz tartozik).

Ez az eset viszont éppen arra irányítja a figyelmet, hogy milyen hatalmas költségei lennének egy Iránnal szemben indított háborúnak. Irán és az általa támogatott térségbeli szakadárok-lázadók az aszimmetrikus háború mesterei. A mostani dróntámadásnak számukra szinte semmi költsége nem volt, miközben Szaúd-Arábiának mérhetetlen károkat okozott.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMegrendült a szaúdiak uralkodó pozíciója az olajpiaconA Nemzetközi Energia Ügynökség által most nyilvánosságra hozott statisztika szerint júniusban az Egyesült Államok közel napi 9 millió hordó olajat exportált, amivel lehagyta Szaúd-Arábiát.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ drón hútik Irán kőolaj olajpiac Szaúd-Arábia Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Mészáros R. Tamás
2024. február 17. 04:38 Világ

Trump NATO-fenyegetése régi stratégia, de eddig nem hallgatott rá Európa

Az amerikai elnökök az 1950-es évek óta próbálják rávenni a NATO-tagokat, hogy költsenek többet a védelemre, de a nyilvános fenyegetések eddig nem működtek.

Stubnya Bence
2024. február 14. 09:32 Adat, Világ

Már csak néhány ország maradt, ahol ne szakadt volna meg a szennyezés és a növekedés évtizedekig kitartó együttmozgása

A fejlett országokban a 2000-es évek vége óta csökkenő szén-dioxid-kibocsátás mellett nő a gazdaság, és a legtöbb feltörekvő és fejlődő országban is meglazult az összefüggés.

Bucsky Péter
2024. február 13. 04:34 Világ

Saját fegyverükkel kényszerítenék térdre az orosz gazdaságot az ukránok

A szankcióknál is hatékonyabb út lehet az orosz olaj- és gázbevételek csökkentésére, ha sikerül a legnagyobb kikötők forgalmát ellehetetleníteni.

Fontos

Bőgel György
2024. február 20. 15:27 Vállalat

Mit tanulhatnak magyar vállalkozók a Kifli-anyacég sikeréből?

Adva volt egy gyorsan táguló piaci rés, a lehetőség felismerése azonban még kevés a nemzetközi piaci sikerhez, amit a Rohlik tíz év alatt elért.

Gergely Péter
2024. február 19. 16:39 Pénz

Itt tart most a kamatrali az állampapírok és a bankbetétek között

Megnéztük, vajon vesztésre állnak-e még a bankbetétek az állampapírokkal szemben.

Nagy Zsolt
2024. február 19. 14:19 Vállalat

Elhízott amerikaiak hozták meg a jólétet egy 16 ezer fős dán kisvárosnak

A Novo Nordisk olyan mértékű iparűzési adót fizet, hogy az önkormányzat csökkenteni tudta a lakosok adóterheit.