Soha nem emelkedett még olyan nagy mértékben a kőolaj ára, mint most, miután valakik – feltehetőleg Irán vagy az általa támogatott húti lázadók Jemenből – drónokkal gyakorlatilag megbénították a legnagyobb szaúdi olajfinomítót. A támadással kiesett napi 5,7 millió hordó kőolaj a világpiacról – a világ termelésének több mint öt százaléka, Szaúd-Arábia exportjának fele -, ami hordóban mérve a valaha volt legnagyobb termelési sokk. Ráadásul ezzel újra megjelent az olaj árában a geopolitikai kockázat, mivel az egész eset egy éleződő iráni-szaúdi-amerikai-izraeli konfliktus keretében történt.
A Brent típusú kőolaj hordójának ára hétfő reggel 60-ról 70 dollárra ugrott, igaz, néhány órával később már 65 dollárra csökkent – de ez így is rekord napon belüli mozgás. (A kőolaj ára elég szélsőségesen tud mozogni, mivel a kereslet és a kínálat rugalmatlan: a világ mindenképpen elfogyaszt napi százmillió hordót, ezért a termelésben az apró változások is nagy ármozgásokkal járnak.)
A dróntámadás szombaton érte a Szaúd-Arábia olajtermelésének központjában lévő finomítókat. A szaúdi olajtermelés egészét bonyolító óriásvállalat, a Saudi Aramco éppen tőzsdére készül, márpedig pont a vállalatot bemutató tőzsdei prospektusból (pdf) derül ki, hogy az Abkaik finomítón megy keresztül a szaúdi export 50 százaléka. A finomító megtámadásával annál is nagyobb kárt okoztak a királyságnak, mint ha lezárták volna a Hormuzi-szorost (a szaúdiak ugyanis a Vörös-tengeren is tudnak exportálni).
A támadók tehát néhány bombával túlzás nélkül megbénították a szaúdi olajinfrastruktúra nagy részét (az erőviszonyokat nézve nagyjából úgy, ahogy a lázadók a Csillagok Háborújában leküzdötték a Halálcsillagot). És nem is teljesen a semmiből jött a támadás, a húti lázadók ugyanis néhány hónapja már megcéloztak drónokkal egy olajvezetékek közötti szaúdi állomást.
Sok minden nem világos a támadással kapcsolatban. A hútik magukra vállalták ugyan, de az amerikaiak szerint az őket támogató Irán a felelős. Az ENSZ mindenesetre nemrég megállapította, hogy a húti lázadók drónjainak hatótávolsága ötszáz kilométer, ami igen sebezhetővé teszi a szaúdi olajinfrastruktúrát a jövőben is.
Az említett kőolajmennyiség kiesése még így sem jelenti azt, hogy hirtelen elfogyna a benzin, és nem lehetne mit tankolni az autókba. A fejlett országoknak van annyi időre elég kőolajtartaléka, ameddig más országok nem tudják növelni a termelésüket, hogy átmenetileg pótolják a kieső szaúdi kapacitásokat. A Goldman Sachs szerint másfél-két hónapig nem is kell hozzányúlni a stratégiai tartalékokhoz. De feltehetőleg Szaúd-Arábia sem lesz tétlen, hiszen nagyon sok múlik az országban azon, hogy milyen gyorsan tudják kijavítani a károkat – de a szaúdiaknak is vannak jelentős tartalékaik, nemcsak otthon, hanem Hollandiában és Japánban is.
Az viszont biztos, hogy a hirtelen olajár-emelkedés – amennyiben tartós lesz – kedvezőtlenül fogja érinteni a fejlett országok gazdaságát. A fogyasztók ilyenkor az elkölthető jövedelmük nagyobb részét költik benzinre, így kevesebb marad minden másra, ami jelentősen csökkentheti a globális keresletet. Ez főleg azért aggasztó, mert az utóbbi hónapokban világszerte a feldolgozóipar visszaesését láthattuk (bár Magyarországra ez pont nem igaz).
Donald Trump amerikai elnök Twitteren azonnal háborús hangulatban reagált a támadásra: mint írja, az USA támadásra készen áll, és a szaúdi királyságtól várja a megerősítést, hogy ki állt a dróntámadás mögött. Ez azonban önmagában nem jelent sokat, mivel az amerikai elnök a tapasztalatok szerint gyakran használ nagyon agresszív retorikát a tárgyalási stratégiája részeként, miközben eddig inkább kerülte új háborúk indítását. Ráadásul éppen a múlt héten küldte el a szélsőségesen háborúpárti nemzetbiztonsági tanácsadóját, John Boltont (bár az amerikai kremlinológiához az is hozzátartozik, hogy Trump külügyminisztere, Mike Pompeo Irán ügyében a háborúpártiakhoz tartozik).
Ez az eset viszont éppen arra irányítja a figyelmet, hogy milyen hatalmas költségei lennének egy Iránnal szemben indított háborúnak. Irán és az általa támogatott térségbeli szakadárok-lázadók az aszimmetrikus háború mesterei. A mostani dróntámadásnak számukra szinte semmi költsége nem volt, miközben Szaúd-Arábiának mérhetetlen károkat okozott.
Világ
A lerombolt ikertornyoktól az emlékműig és Reddit-irodáig – így épült újjá New York központja 9/11 után
A 23 éve elpusztult Világkereskedelmi Központ helyén a viták után egyaránt helyet kapott a tragédia emlékműve és a pezsgő üzleti élet.
Hajók lángolnak, mégis nő a forgalom Európa legfontosabb kereskedelmi útvonalán
Ismét egyre több a támadás a Vörös-tengeren, ám a húsziktól kevésbé tartó orosz szellemflotta és a kínai kereskedők mégis növelik a forgalmat.
A politika szereti a kisvállalkozókat, de nem biztos, hogy messzire jutunk velük
Magasabb életszínvonalhoz nagyobb termelékenység kell, de az olasz példa azt mutatja, hogy ezt nehéz elérni a mikro- és kisvállalkozások túlsúlyával.
Fontos
Kivételesen jól járnak a nyugdíjasok a kormány inflációs tévedésével
Míg az utóbbi években a nyugdíjasok hitelezték az államot a novemberi visszamenőleges emelésig, idén nőhet a juttatások reálértéke, mert 6 százalék alatt marad az infláció.
Nagy Márton készül, de mit tehet a kormány a Temu és társai térhódítása ellen?
Évek óta tart a hazai e-kereskedők háttérbe szorulása, a kormány most intézkedhet, az offline világ után az online térben is adminisztratív eszközökkel próbálkozna.
Gyorsan 30-50 ezer forinthoz juthat, aki most vált bankot
Általánossá váltak a bankoknál a lakossági folyószámlák nyitásához kapcsolódó, több tízezer forintos egyszeri jóváírást ígérő akciók.
