Soha nem emelkedett még olyan nagy mértékben a kőolaj ára, mint most, miután valakik – feltehetőleg Irán vagy az általa támogatott húti lázadók Jemenből – drónokkal gyakorlatilag megbénították a legnagyobb szaúdi olajfinomítót. A támadással kiesett napi 5,7 millió hordó kőolaj a világpiacról – a világ termelésének több mint öt százaléka, Szaúd-Arábia exportjának fele -, ami hordóban mérve a valaha volt legnagyobb termelési sokk. Ráadásul ezzel újra megjelent az olaj árában a geopolitikai kockázat, mivel az egész eset egy éleződő iráni-szaúdi-amerikai-izraeli konfliktus keretében történt.
A Brent típusú kőolaj hordójának ára hétfő reggel 60-ról 70 dollárra ugrott, igaz, néhány órával később már 65 dollárra csökkent – de ez így is rekord napon belüli mozgás. (A kőolaj ára elég szélsőségesen tud mozogni, mivel a kereslet és a kínálat rugalmatlan: a világ mindenképpen elfogyaszt napi százmillió hordót, ezért a termelésben az apró változások is nagy ármozgásokkal járnak.)
A dróntámadás szombaton érte a Szaúd-Arábia olajtermelésének központjában lévő finomítókat. A szaúdi olajtermelés egészét bonyolító óriásvállalat, a Saudi Aramco éppen tőzsdére készül, márpedig pont a vállalatot bemutató tőzsdei prospektusból (pdf) derül ki, hogy az Abkaik finomítón megy keresztül a szaúdi export 50 százaléka. A finomító megtámadásával annál is nagyobb kárt okoztak a királyságnak, mint ha lezárták volna a Hormuzi-szorost (a szaúdiak ugyanis a Vörös-tengeren is tudnak exportálni).
A támadók tehát néhány bombával túlzás nélkül megbénították a szaúdi olajinfrastruktúra nagy részét (az erőviszonyokat nézve nagyjából úgy, ahogy a lázadók a Csillagok Háborújában leküzdötték a Halálcsillagot). És nem is teljesen a semmiből jött a támadás, a húti lázadók ugyanis néhány hónapja már megcéloztak drónokkal egy olajvezetékek közötti szaúdi állomást.
Sok minden nem világos a támadással kapcsolatban. A hútik magukra vállalták ugyan, de az amerikaiak szerint az őket támogató Irán a felelős. Az ENSZ mindenesetre nemrég megállapította, hogy a húti lázadók drónjainak hatótávolsága ötszáz kilométer, ami igen sebezhetővé teszi a szaúdi olajinfrastruktúrát a jövőben is.
Az említett kőolajmennyiség kiesése még így sem jelenti azt, hogy hirtelen elfogyna a benzin, és nem lehetne mit tankolni az autókba. A fejlett országoknak van annyi időre elég kőolajtartaléka, ameddig más országok nem tudják növelni a termelésüket, hogy átmenetileg pótolják a kieső szaúdi kapacitásokat. A Goldman Sachs szerint másfél-két hónapig nem is kell hozzányúlni a stratégiai tartalékokhoz. De feltehetőleg Szaúd-Arábia sem lesz tétlen, hiszen nagyon sok múlik az országban azon, hogy milyen gyorsan tudják kijavítani a károkat – de a szaúdiaknak is vannak jelentős tartalékaik, nemcsak otthon, hanem Hollandiában és Japánban is.
Az viszont biztos, hogy a hirtelen olajár-emelkedés – amennyiben tartós lesz – kedvezőtlenül fogja érinteni a fejlett országok gazdaságát. A fogyasztók ilyenkor az elkölthető jövedelmük nagyobb részét költik benzinre, így kevesebb marad minden másra, ami jelentősen csökkentheti a globális keresletet. Ez főleg azért aggasztó, mert az utóbbi hónapokban világszerte a feldolgozóipar visszaesését láthattuk (bár Magyarországra ez pont nem igaz).
Donald Trump amerikai elnök Twitteren azonnal háborús hangulatban reagált a támadásra: mint írja, az USA támadásra készen áll, és a szaúdi királyságtól várja a megerősítést, hogy ki állt a dróntámadás mögött. Ez azonban önmagában nem jelent sokat, mivel az amerikai elnök a tapasztalatok szerint gyakran használ nagyon agresszív retorikát a tárgyalási stratégiája részeként, miközben eddig inkább kerülte új háborúk indítását. Ráadásul éppen a múlt héten küldte el a szélsőségesen háborúpárti nemzetbiztonsági tanácsadóját, John Boltont (bár az amerikai kremlinológiához az is hozzátartozik, hogy Trump külügyminisztere, Mike Pompeo Irán ügyében a háborúpártiakhoz tartozik).
Ez az eset viszont éppen arra irányítja a figyelmet, hogy milyen hatalmas költségei lennének egy Iránnal szemben indított háborúnak. Irán és az általa támogatott térségbeli szakadárok-lázadók az aszimmetrikus háború mesterei. A mostani dróntámadásnak számukra szinte semmi költsége nem volt, miközben Szaúd-Arábiának mérhetetlen károkat okozott.
Világ
A tengeri útvonal, amely Amerikának is egyre fontosabb
Az Egyesült Államok olajexportjának felfutásával egyre több szállítmány használja a Panama-csatorna mellett az Afrikát megkerülő útvonalat is.
Ez nem Kurzarbeit-válság: tömegeket bocsátanak el német nagyvállalatok
Éles különbség a német ipar mostani és 2020-as válsága között, hogy számos vállalat megválik a korábban nagy nehézségek árán toborzott dolgozóitól.
Ezermilliárdos kedvezménnyel tukmálják elektromos autóikat a büntetéstől tartó gyártók
Hatalmas akciókkal próbálják elérni a kötelező értékesítési kvótát az Egyesült Királyságban, és uniós szemszögből is érdekes, hogy mire mennek ezzel.
Fontos
A klímaváltozást is beárazzák a biztosítók
A szeptemberi esőzések jelentős anyagi károkat okoztak, de ma már jól látszik, hogy a biztosítók nem voltak felkészületlenek.
Debrecenben évek óta rosszabb a helyzet, mégis a fővárosi lakhatás miatt aggódik a kormány
Pont egy olyan ritka időszakban vették elő a lakhatás megfizethetőségének problémáját, amikor javulnak itthon a számok.
Újra lehet napelemet telepíteni állami támogatással, akkumulátor nélkül?
A jövőre induló Vidéki Otthonfelújítási Programban benne van a napelem, elég furcsa módon mindenféle kötöttség nélkül.
