Soha nem emelkedett még olyan nagy mértékben a kőolaj ára, mint most, miután valakik – feltehetőleg Irán vagy az általa támogatott húti lázadók Jemenből – drónokkal gyakorlatilag megbénították a legnagyobb szaúdi olajfinomítót. A támadással kiesett napi 5,7 millió hordó kőolaj a világpiacról – a világ termelésének több mint öt százaléka, Szaúd-Arábia exportjának fele -, ami hordóban mérve a valaha volt legnagyobb termelési sokk. Ráadásul ezzel újra megjelent az olaj árában a geopolitikai kockázat, mivel az egész eset egy éleződő iráni-szaúdi-amerikai-izraeli konfliktus keretében történt.
A Brent típusú kőolaj hordójának ára hétfő reggel 60-ról 70 dollárra ugrott, igaz, néhány órával később már 65 dollárra csökkent – de ez így is rekord napon belüli mozgás. (A kőolaj ára elég szélsőségesen tud mozogni, mivel a kereslet és a kínálat rugalmatlan: a világ mindenképpen elfogyaszt napi százmillió hordót, ezért a termelésben az apró változások is nagy ármozgásokkal járnak.)
A dróntámadás szombaton érte a Szaúd-Arábia olajtermelésének központjában lévő finomítókat. A szaúdi olajtermelés egészét bonyolító óriásvállalat, a Saudi Aramco éppen tőzsdére készül, márpedig pont a vállalatot bemutató tőzsdei prospektusból (pdf) derül ki, hogy az Abkaik finomítón megy keresztül a szaúdi export 50 százaléka. A finomító megtámadásával annál is nagyobb kárt okoztak a királyságnak, mint ha lezárták volna a Hormuzi-szorost (a szaúdiak ugyanis a Vörös-tengeren is tudnak exportálni).
A támadók tehát néhány bombával túlzás nélkül megbénították a szaúdi olajinfrastruktúra nagy részét (az erőviszonyokat nézve nagyjából úgy, ahogy a lázadók a Csillagok Háborújában leküzdötték a Halálcsillagot). És nem is teljesen a semmiből jött a támadás, a húti lázadók ugyanis néhány hónapja már megcéloztak drónokkal egy olajvezetékek közötti szaúdi állomást.
Sok minden nem világos a támadással kapcsolatban. A hútik magukra vállalták ugyan, de az amerikaiak szerint az őket támogató Irán a felelős. Az ENSZ mindenesetre nemrég megállapította, hogy a húti lázadók drónjainak hatótávolsága ötszáz kilométer, ami igen sebezhetővé teszi a szaúdi olajinfrastruktúrát a jövőben is.
Az említett kőolajmennyiség kiesése még így sem jelenti azt, hogy hirtelen elfogyna a benzin, és nem lehetne mit tankolni az autókba. A fejlett országoknak van annyi időre elég kőolajtartaléka, ameddig más országok nem tudják növelni a termelésüket, hogy átmenetileg pótolják a kieső szaúdi kapacitásokat. A Goldman Sachs szerint másfél-két hónapig nem is kell hozzányúlni a stratégiai tartalékokhoz. De feltehetőleg Szaúd-Arábia sem lesz tétlen, hiszen nagyon sok múlik az országban azon, hogy milyen gyorsan tudják kijavítani a károkat – de a szaúdiaknak is vannak jelentős tartalékaik, nemcsak otthon, hanem Hollandiában és Japánban is.
Az viszont biztos, hogy a hirtelen olajár-emelkedés – amennyiben tartós lesz – kedvezőtlenül fogja érinteni a fejlett országok gazdaságát. A fogyasztók ilyenkor az elkölthető jövedelmük nagyobb részét költik benzinre, így kevesebb marad minden másra, ami jelentősen csökkentheti a globális keresletet. Ez főleg azért aggasztó, mert az utóbbi hónapokban világszerte a feldolgozóipar visszaesését láthattuk (bár Magyarországra ez pont nem igaz).
Donald Trump amerikai elnök Twitteren azonnal háborús hangulatban reagált a támadásra: mint írja, az USA támadásra készen áll, és a szaúdi királyságtól várja a megerősítést, hogy ki állt a dróntámadás mögött. Ez azonban önmagában nem jelent sokat, mivel az amerikai elnök a tapasztalatok szerint gyakran használ nagyon agresszív retorikát a tárgyalási stratégiája részeként, miközben eddig inkább kerülte új háborúk indítását. Ráadásul éppen a múlt héten küldte el a szélsőségesen háborúpárti nemzetbiztonsági tanácsadóját, John Boltont (bár az amerikai kremlinológiához az is hozzátartozik, hogy Trump külügyminisztere, Mike Pompeo Irán ügyében a háborúpártiakhoz tartozik).
Ez az eset viszont éppen arra irányítja a figyelmet, hogy milyen hatalmas költségei lennének egy Iránnal szemben indított háborúnak. Irán és az általa támogatott térségbeli szakadárok-lázadók az aszimmetrikus háború mesterei. A mostani dróntámadásnak számukra szinte semmi költsége nem volt, miközben Szaúd-Arábiának mérhetetlen károkat okozott.
Világ
Kifürkészhetetlen, hogy milyen gazdaságpolitika jön, ha Trump nyer
Egyszerre védené a „dolgozó emberek", a hazai ipar és a milliárdos befektetők érdekeit, újabb vámháborút ígér, ami az exportfüggő Magyarországnak is fájhat.
A Lukoil-blokád csak újabb ürügy az ukrajnai magyar vétóra, meddig mehet ez?
A fegyverszállításokat ugyan nem tudja blokkolni Magyarország, de a támogatások kifizetését igen, és minden jel szerint meg is teszi, amíg lehet.
Mennyi esélye van Kamala Harrisnek legyőzni Trumpot?
A fogadóirodák oddsai alapján 38 százalék, de az elmúlt hetekben már minden felmérés azt mutatta, hogy több, mint a regnáló elnöknek.
Fontos
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
