A nem létfontosságú termékek importjának korlátozása, az export erőltetett növelése – Magyarországon ezek a lépések és célok a létező szocializmus, főleg az utolsó két évtizedének velejárói voltak, és mára feledésbe is merültek. Lassan már két generáció is felnőhetett úgy, hogy nem tudja, miért volt nagy szó, ha éppen lehetett banánt kapni a boltban.
A világ kevésbé szerencsés részén azonban ezek nagyon is aktuális dolgok, most éppen Iránban. Az országnak korábban már évtizedeken át együtt kellett élnie az amerikai szankciókkal, most mégis nagyon súlyosan érinti a gazdaságát, hogy a 2015-ös nukleáris megállapodás után átmenetileg felfüggesztett büntetőintézkedéseket az utóbbi másfél évben újra életbe léptették. Ezek közül leginkább az olajexport ellehetetlenítése fáj, hiszen ez Irán messze legfontosabb exportcikke, így devizaforrása. Az Economist cikke szerint az idei költségvetést napi 1,5 millió hordó olaj exportjával tervezték, de ennek a harmadára is nehezen találnak vevőt.
Végső soron valószínűleg a szankciók állnak amögött is, hogy az iráni vezetés november közepén – a támogatás megvágásával – drasztikusan megemelte az üzemanyagok árát. Havi 60 liternyi (azaz durván egy tank) mennyiségnél 50 százalékos volt az emelés, ezen felül pedig háromszoros. Ezt nem taxis blokád, hanem az ország nagy részére kiterjedő zavargások követték, amelyek a karhatalmi fellépés miatt százas nagyságrendben követeltek áldozatokat nemzetközi szervezetek szerint.
A rezsim azért vállalta ezt a kockázatot, mert az exportbevételek elapadása miatt egyszerűen képtelen volt fenntartani a korábbi bőkezű támogatási rendszert, amelynek köszönhetően
az üzemanyag olcsóbb volt, mint a nyersolaj vagy éppen a palackozott víz.
Ezek után nem csoda, hogy az ország az importszámláját sem tudja fizetni. Már csak azért sem, mert közben a riál rengeteget veszített az értékéből. Az ország első számú vezetője, Hámenei ajatollah arról beszélt, hogy az illetékeseknek be kellene tiltaniuk minden olyan termék behozatalát, amelyet Iránban is előállítanak. Ezt nem lehetett nem meghallani, és a Bloomberg cikke szerint el is kezdték betiltani mintegy 1400, nem életbevágóan fontosnak ítélt termék és alapanyag importját.
Ehhez társul az a fogadkozás, hogy a következő két évben 11 milliárd dollárnak megfelelő értékben állítanak elő egyebek mellett autóipari, elektronikai és telekommunikációs árucikkeket az import kiváltására. Sőt, az exportot is fokozni akarják, meg szeretnék duplázni a környező 15 országba irányuló kivitel értékét, hogy elérje a 48 milliárd dollárt.
Világ
Romba dőlnek az orosz remények Ukrajnában?
Jelenleg szinte minden harctéri körülmény az oroszoknak kedvez, az eddig elért eredményeik mégis szerények, miközben az ukránok lőszerhiánya hamarosan enyhül.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
