Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. május 28. 14:01 Világ

Fizessenek-e jóvátételt a rabszolgaságért?

(A G7 Ekonomi a G7 véleményrovata.)

250 év rabszolgaság. 90 év (Jim Crow-féle) apartheid. 35 év rasszista lakáspolitika. Ez áll Ta-Nehisi Coates afroamerikai író 2014-es, a The Atlantic-ben megjelent cikkének alcímében, melyben azt követeli, hogy a feketéket a gazdasági növekedéséhez kihasználó Egyesült Államok fizessen jóvátételt az egykori rabszolgák leszármazottainak.

A 2020-as elnökválasztási kampányban a kérdés ismét előkerült. Nyolc demokrata párti jelölt komolyan mérlegelné a kérdést, köztük Elisabeth Warren, aki még akkor megkereste Ta-Nehisi Coates-ot, amikor nem iratkozott fel a jelöltek listájára.

Az Egyesült Államok korai fejlődését nagymértékben megalapozták a rabszolgák. A déli államokban ingyen termeltették velük a gyapotot, amelyet Nagy-Britanniában dolgoztak fel, az ottani vagyonosodást is megalapozva a déli rabszolgatartókén kívül. Ám rosszabb minőségű textilt az északkeleti USA-tagállamok is készítettek a déli gyapotból, amelyet aztán délen adtak el. Az olcsó élelmezést a közép-nyugat államai biztosították, az indiánoktól elvett földeken.

Miután 1865-ben hivatalosan megszüntették a rabszolgaságot, még majd száz éven át apartheid jellegű – jogi és fizikai – elkülönítéssel, lincselésekkel kényszerítettek a feketéket megalázó, kizsákmányoló munkára, vagy egyenesen ellopták tőlük a javaikat. Megdöbbentő, de még 1998-ban is volt lincselésre emlékeztetőt gyilkosság: az áldozatot autójuk mögé kötve hurcolták a földön, majd egy feketék által használt temető elé dobták a testét! (A mecseteket, feketék által frekventált templomokat és a zsinagógákat érintő lövöldözések sajnos manapság is gyakran előfordulnak az USA-ban.)

Coates szerint nagyon fontos megérteni, hogy a rabszolgatartás és a későbbi megkülönböztetések nem egyszerűen csupán megalázóak voltak, hanem konkrétan anyagi javakat és azok saját célra történő megtermelésének a lehetőségét vették el a feketéktől. A későbbiekben pedig a feketék évszázadok alatt létrejött gazdasági hátrányai további hátrányokat tartottak fenn, mivel piaci körülmények között, aktív állami kompenzációs politika nélkül a szegénység kultúrája ördögi körként zárul a feketékre, megfosztva őket a felemelkedés szellemi és anyagi forrásaitól.

A feketék relatív életszínvonala ma sem jobb, mint fél évszázaddal ezelőtt. A feketék és a fehérek közti jövedelmi különbségek nem csökkentek. Coates idézi Patrick Sharkeyt, a New York-i Egyetem szociológusát, aki 1955 és 1970 között kutatásokat végezve azt találta, hogy Amerika-szerte a fehéreknek csupán 4 százaléka, a feketéknek viszont 62 százaléka nőtt fel szegény családban. Ugyanezt a kutatást egy generációval később megismételve azt találta, hogy semmi sem változott. A fekete családok sokkal szegényebbek: a Pew Research Centre becslése szerint a fehér háztartások vagyona a feketékének húszszorosa, és

míg a fehérek közt csak 15 százalék vagyona zéró vagy negatív, a feketéknél az egyharmadot is meghaladja ez az arány.

A feketék és a fehérek nagyrészt a mai napig elkülönülve élnek egymástól, és még a tehetősebb feketék is csak a szegényebb fehérek városrészeibe juthattak be. A feketéket a szegényebb negyedeikben az óriási mértékű bűnözés is sújtja. Chicagóban például az elmúlt húsz évben 14 ezer ember lett gyilkosság áldozata, ám a vádak szerint a fehér polgármester nem sokat tesz ez ellen, mivel a probléma a fehér városrészeket nem nagyon érinti: a feketék százszor akkora valószínűséggel lesznek gyilkosság áldozatai, mint a fehérek! Fekete elnök ide vagy oda, a relatív helyzetük Obama alatt sem igazán javult.

A jóvátétel gondolata már a polgárháború után felmerült, ám az azóta eltelt hosszú-hosszú idő alatt sem lett belőle semmi. Sokan mutatnak a második világháború utáni Német Szövetségi Köztársaságra, amely folyamatos jóvátételt fizetett a holokauszt során elhurcolt túlélőknek.

Ám az Egyesült Államok még a szimbolikus kompenzációra sem nyitott. Felmerült, hogy a jelenlegi húszdolláros papírpénzen szereplő, rabszolgatartó Andrew Jackson elnök helyére a fekete, a rabszolgaság betiltásáért küzdő nőt, Harriet Tubmant tennék. Egy művész saját kezdeményezésre már meg is rajzolta a terveket, és Obama elnök alatt döntés is született a kérdésben. Az amerikai bankjegyeken még sem fekete, sem nő nem szerepelt soha. Ám a részben jobboldali szélsőségesekre támaszkodó Trump elnök pénzügyminisztere, Steve Mnuchin a napokban közölte: a váltásra maximum csak Trump – potenciális – második elnöki időszakának lejárta után kerülhet majd sor.

Világ apartheid egyesült államok jóvátétel rabszolgaság Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Stubnya Bence
2019. szeptember 13. 13:11 Pénz, Világ

Újraindítják a pénznyomdát Európában, kérdés, hogy ez mire lesz elég

Nagy fordulatot jelentett be az európai pénzpolitikában Mario Draghi szerdán, azonban ő is tisztában van vele, hogy német költségvetési élénkítés nélkül tehetetlen az európai jegybank.

Váczi István
2019. szeptember 12. 14:13 Világ

Megrendült a szaúdiak uralkodó pozíciója az olajpiacon

A Nemzetközi Energia Ügynökség által most nyilvánosságra hozott statisztika szerint júniusban az Egyesült Államok közel napi 9 millió hordó olajat exportált, amivel lehagyta Szaúd-Arábiát.

Stubnya Bence
2019. szeptember 12. 06:51 Élet, Világ

Alig használják több ezer tudós klímaváltozás elleni kedvenc fegyverét

A világ károsanyag-kibocsátásának 15 százalékát adóztatják jelenleg, és csak az országok töredékében olyan mértékben, amivel el lehetne érni a párizsi klímacélokat. A közgazdászok imádják a szén-dioxid-adót, a világ nem annyira. De miért?

Fontos

Kasnyik Márton
2019. szeptember 13. 15:11 Pénz

Ha a béremelkedést akarják eltüntetni, jöhet a 444 forintos euró

Ha a jegybank célja a gyenge forinttal a versenyképesség javítása, akkor nem kell megállniuk 333 forintnál.

Hajdu Miklós
2019. szeptember 11. 16:26 Vállalat

Az első dominó lehet az Electrolux 800 fős leépítése

Nem meglepő az adatok tükrében, hogy az Electrolux a létszámleépítés mellett döntött. Ha a közeljövőben több hasonló bejelentést hallunk majd, sajnos akkor sem lesz okunk csodálkozni.

Torontáli Zoltán
2019. szeptember 11. 07:05 Adat, Élet

Ugyanilyen kevés pénzből is lehetne jobb egészségügyet működtetni

Vannak még európai országok, amelyek olyan keveset költenek egészségügyre, mint mi, de szinte kivétel nélkül jobb szolgáltatást hoznak ki belőle, és náluk az emberek is tovább élnek.