Hírlevél feliratkozás
Avatar
2019. május 28. 14:01 Világ

Fizessenek-e jóvátételt a rabszolgaságért?

(A G7 Ekonomi a G7 véleményrovata.)

250 év rabszolgaság. 90 év (Jim Crow-féle) apartheid. 35 év rasszista lakáspolitika. Ez áll Ta-Nehisi Coates afroamerikai író 2014-es, a The Atlantic-ben megjelent cikkének alcímében, melyben azt követeli, hogy a feketéket a gazdasági növekedéséhez kihasználó Egyesült Államok fizessen jóvátételt az egykori rabszolgák leszármazottainak.

A 2020-as elnökválasztási kampányban a kérdés ismét előkerült. Nyolc demokrata párti jelölt komolyan mérlegelné a kérdést, köztük Elisabeth Warren, aki még akkor megkereste Ta-Nehisi Coates-ot, amikor nem iratkozott fel a jelöltek listájára.

Az Egyesült Államok korai fejlődését nagymértékben megalapozták a rabszolgák. A déli államokban ingyen termeltették velük a gyapotot, amelyet Nagy-Britanniában dolgoztak fel, az ottani vagyonosodást is megalapozva a déli rabszolgatartókén kívül. Ám rosszabb minőségű textilt az északkeleti USA-tagállamok is készítettek a déli gyapotból, amelyet aztán délen adtak el. Az olcsó élelmezést a közép-nyugat államai biztosították, az indiánoktól elvett földeken.

Miután 1865-ben hivatalosan megszüntették a rabszolgaságot, még majd száz éven át apartheid jellegű – jogi és fizikai – elkülönítéssel, lincselésekkel kényszerítettek a feketéket megalázó, kizsákmányoló munkára, vagy egyenesen ellopták tőlük a javaikat. Megdöbbentő, de még 1998-ban is volt lincselésre emlékeztetőt gyilkosság: az áldozatot autójuk mögé kötve hurcolták a földön, majd egy feketék által használt temető elé dobták a testét! (A mecseteket, feketék által frekventált templomokat és a zsinagógákat érintő lövöldözések sajnos manapság is gyakran előfordulnak az USA-ban.)

Coates szerint nagyon fontos megérteni, hogy a rabszolgatartás és a későbbi megkülönböztetések nem egyszerűen csupán megalázóak voltak, hanem konkrétan anyagi javakat és azok saját célra történő megtermelésének a lehetőségét vették el a feketéktől. A későbbiekben pedig a feketék évszázadok alatt létrejött gazdasági hátrányai további hátrányokat tartottak fenn, mivel piaci körülmények között, aktív állami kompenzációs politika nélkül a szegénység kultúrája ördögi körként zárul a feketékre, megfosztva őket a felemelkedés szellemi és anyagi forrásaitól.

A feketék relatív életszínvonala ma sem jobb, mint fél évszázaddal ezelőtt. A feketék és a fehérek közti jövedelmi különbségek nem csökkentek. Coates idézi Patrick Sharkeyt, a New York-i Egyetem szociológusát, aki 1955 és 1970 között kutatásokat végezve azt találta, hogy Amerika-szerte a fehéreknek csupán 4 százaléka, a feketéknek viszont 62 százaléka nőtt fel szegény családban. Ugyanezt a kutatást egy generációval később megismételve azt találta, hogy semmi sem változott. A fekete családok sokkal szegényebbek: a Pew Research Centre becslése szerint a fehér háztartások vagyona a feketékének húszszorosa, és

míg a fehérek közt csak 15 százalék vagyona zéró vagy negatív, a feketéknél az egyharmadot is meghaladja ez az arány.

A feketék és a fehérek nagyrészt a mai napig elkülönülve élnek egymástól, és még a tehetősebb feketék is csak a szegényebb fehérek városrészeibe juthattak be. A feketéket a szegényebb negyedeikben az óriási mértékű bűnözés is sújtja. Chicagóban például az elmúlt húsz évben 14 ezer ember lett gyilkosság áldozata, ám a vádak szerint a fehér polgármester nem sokat tesz ez ellen, mivel a probléma a fehér városrészeket nem nagyon érinti: a feketék százszor akkora valószínűséggel lesznek gyilkosság áldozatai, mint a fehérek! Fekete elnök ide vagy oda, a relatív helyzetük Obama alatt sem igazán javult.

A jóvátétel gondolata már a polgárháború után felmerült, ám az azóta eltelt hosszú-hosszú idő alatt sem lett belőle semmi. Sokan mutatnak a második világháború utáni Német Szövetségi Köztársaságra, amely folyamatos jóvátételt fizetett a holokauszt során elhurcolt túlélőknek.

Ám az Egyesült Államok még a szimbolikus kompenzációra sem nyitott. Felmerült, hogy a jelenlegi húszdolláros papírpénzen szereplő, rabszolgatartó Andrew Jackson elnök helyére a fekete, a rabszolgaság betiltásáért küzdő nőt, Harriet Tubmant tennék. Egy művész saját kezdeményezésre már meg is rajzolta a terveket, és Obama elnök alatt döntés is született a kérdésben. Az amerikai bankjegyeken még sem fekete, sem nő nem szerepelt soha. Ám a részben jobboldali szélsőségesekre támaszkodó Trump elnök pénzügyminisztere, Steve Mnuchin a napokban közölte: a váltásra maximum csak Trump – potenciális – második elnöki időszakának lejárta után kerülhet majd sor.

Világ apartheid egyesült államok jóvátétel rabszolgaság Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Torontáli Zoltán
2019. november 16. 11:21 Világ

Mostantól nem lehetsz benne biztos, hogy az Amazonról rendelt Nike valódi

Három vesztese van annak, hogy a Nike szerződést bontott az Amazonnal: a Nike, az Amazon és a vásárló.

Fabók Bálint
2019. november 11. 17:39 Tech, Világ

Az Adidas robotokkal próbálta forradalmasítani a cipőipart, de inkább visszatér ázsiai munkásokhoz

Bezárják a két robotizált szupergyárat, mert "olcsóbb és rugalmasabb" Ázsiában termelni.

Fabók Bálint
2019. november 11. 12:13 Világ

A befektetők most már meggondolják, adnak-e pénzt olyan városoknak, amelyeket jobban sújt a klímaváltozás

Az Egyesült Államokban egyre több önkormányzati kötvénykibocsátásnál hívják fel a vásárlók figyelmét a klímaváltozás kockázataira.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. november 15. 15:46 Közélet

Rejtőzködő harcostárs szállt be Mészárosék családi cégébe

A második legismertebb tiszakécskei milliárdos, Varga Károly, akinek korábban is volt üzleti kapcsolata Mészáros Lőrinccel, egy követelésért cserébe 2 százalékos részesedést kapott a Talentis Zrt-ben.

Váczi István
2019. november 15. 06:52 Adat, Vállalat

Lejtőre került az autóipari foglalkoztatás a legfontosabb megyében

Dübörög a járműipar termelése Győr-Moson-Sopron megyében, a legnagyobb cégek létszáma viszont fogyni kezdett. Országosan a rendelésállomány is apad.

Torontáli Zoltán Jandó Zoltán
2019. november 14. 16:44 Vállalat

Van értelme, hogy több évnyi bérre elég pénzt ad a kormány a munkahelyteremtőknek?

Rengeteg pénzt, 13,3 millió forintot adunk minden egyes új munkahelyért, miközben évek óta munkaerőhiánnyal küzd a gazdaság. Nem tűnik logikusnak a rendszer.