Az olajból és gázból meggazdagodott norvégok kiszállnak az olajipari befektetésekből
Norvégia, Nyugat-Európa legnagyobb olaj és gázkitermelő országa kezdettől fogva nem költi el azonnal, hanem befekteti az állami olaj- és gázmezők termeléséből származó pénzt, és csak a hozamból vesz ki az állami szükségleteknek megfelelően. A befektetési alapot a jövőre célozva Állami Nyugdíjalapnak nevezik, és a vagyona jelenleg 1000 milliárd dollár, azaz jelenlegi árfolyamon 281 ezer milliárd forint körül van. Ez durván hétszerese a magyar GDP-nek.
A norvégok most úgy döntöttek, hogy kiszállnak minden kisebb olajipari befektetésükből, ami azt jelenti, hogy 8 milliárd dollár értékben adnak el 134 cég részvényeiből. Három kivétel marad, igaz, ezek pont a legnagyobb olajipari társaságok: a Shell, a BP és a Total. Ugyancsak független a döntéstől, hogy a norvég állami olajvállalat az Equinor (korábban Statoil) többsége állami kézben marad.
A fosszilis energiahordozókból való kiszállást azzal indokolják, hogy az ország vagyonát függetlenebbé szeretnék tenni a szektor jövőjétől, de cáfolják, hogy a részvények várható értékcsökkenése miatt menekülnének ki az iparágból – írja a BBC.
A kormány döntését a norvég parlamentnek még jóvá kell hagynia, mint ahogy arról is minden évben parlamenti döntés szükséges, hogy a hozamból mennyit vesznek ki az állami jóléti kiadások fedezésére.
Az alap mindig átlátható módon fektette be az állami pénzeket, és erkölcsi megfontolásokra is többször hivatkozott a döntéseinél, a dohányiparba például ezért nem szállt be. Az viszont érdekes morális csavar a történetben, hogy pont az olajból szerzett pénzeket vonják (nagyjából) ki a világ olajiparából, részben igazodva a környezettudatosság elveihez, de közben a norvég mezők kitermelése akár külső cégeknek adott jogokkal, és állami háttérrel is folytatódik.
Világ
1909-be viszi vissza az amerikai gazdaságot Trump vámháborúja
Bár egyesek abban reménykednek, hogy lehet tárgyalni a vámokról, Trump nem enged. Pártja és a vállalatok sem képesek vagy hajlandók hatni rá.
Az egyik amerikai vám miatt csökken az olajár, a másik miatt mégis drágulhat itthon a tankolás
Többéves mélypont közelébe süllyedt az olaj ára a Trump-vámok bejelentése után, de egy másik beharangozott vám miatt a benzinkutakon mégis drágulás jöhet.
Milyen világgazdasági hatásai lesznek Trump vámjainak?
Az amerikai vámok komoly fenyegetést jelentenek a globális növekedésre, de sok múlik majd az országok válaszreakcióin is.
Fontos
Megörökli a következő kormány a bankok és telekom cégek áremelési szándékait
Teljes piacok kényszerültek „önkéntesen kötelező” lépésre a hatósági beavatkozás réme miatt. Az inflációs nyomásból így jut a következő kormánynak is.
Szinte az egész országot letarolták a hajnali fagyok, óriási a kár a gyümölcsösökben
Csak a Nyugat-Dunántúl úszta meg, máshol a gyümölcsfák virágai nem bírták a fagyokat. Olyan gazdával is beszéltünk, akinél 60-80 százalékos a kár.
Most látszik, miért kényszeríti a befektetési alapok pénzét is állampapírba a kormány
Eladtad az állampapírodat és befektetési alapot vettél helyette? Jó eséllyel így is állampapírban landolt a pénzed egy része.
Az arany lehet a menekülőeszköz Trump gazdaságpolitikája elől
Az arany a turbulens politikai és gazdasági idők legjobb befektetése, mivel értékállósága miatt véd a leértékelődéssel szemben.
Nem az árrés nagysága dönti el, kit kényszerít árcsökkentésre a kormány
Ha ismét le kell győzni az inflációt, akkor az sem baj, ha emiatt a fapados megoldások irányába kénytelenek mozdulni a kereskedők és a szolgáltatók.
Trump fúj ébresztőt a klímapolitikának?
A háborús gondolkodás, a kockázatok kiszámítása nagyobbat lendíthet a klímaváltozás elleni erőfeszítéseken, mint az összes eddigi próbálkozás együttvéve.
