Norvégia, Nyugat-Európa legnagyobb olaj és gázkitermelő országa kezdettől fogva nem költi el azonnal, hanem befekteti az állami olaj- és gázmezők termeléséből származó pénzt, és csak a hozamból vesz ki az állami szükségleteknek megfelelően. A befektetési alapot a jövőre célozva Állami Nyugdíjalapnak nevezik, és a vagyona jelenleg 1000 milliárd dollár, azaz jelenlegi árfolyamon 281 ezer milliárd forint körül van. Ez durván hétszerese a magyar GDP-nek.
A norvégok most úgy döntöttek, hogy kiszállnak minden kisebb olajipari befektetésükből, ami azt jelenti, hogy 8 milliárd dollár értékben adnak el 134 cég részvényeiből. Három kivétel marad, igaz, ezek pont a legnagyobb olajipari társaságok: a Shell, a BP és a Total. Ugyancsak független a döntéstől, hogy a norvég állami olajvállalat az Equinor (korábban Statoil) többsége állami kézben marad.
A fosszilis energiahordozókból való kiszállást azzal indokolják, hogy az ország vagyonát függetlenebbé szeretnék tenni a szektor jövőjétől, de cáfolják, hogy a részvények várható értékcsökkenése miatt menekülnének ki az iparágból – írja a BBC.
A kormány döntését a norvég parlamentnek még jóvá kell hagynia, mint ahogy arról is minden évben parlamenti döntés szükséges, hogy a hozamból mennyit vesznek ki az állami jóléti kiadások fedezésére.
Az alap mindig átlátható módon fektette be az állami pénzeket, és erkölcsi megfontolásokra is többször hivatkozott a döntéseinél, a dohányiparba például ezért nem szállt be. Az viszont érdekes morális csavar a történetben, hogy pont az olajból szerzett pénzeket vonják (nagyjából) ki a világ olajiparából, részben igazodva a környezettudatosság elveihez, de közben a norvég mezők kitermelése akár külső cégeknek adott jogokkal, és állami háttérrel is folytatódik.
Világ
Fontos